Shock!

A Neurosis sosem tartozott a könnyen emészthető zenék kategóriájába, minek következménye a réteges rajongótábor, akik azért hűségesen kitartanak választottjuk mellett. A Times Of Grace-szel sem fogja elriasztani a csapat közönségét, sőt, új vájtfülű érdeklődőkre is számíthatnak. Ez a 66 perc persze iszonyú tömény. Meg beteg.

Mégis van valami varázsa, amitől nem fárad el az ember hallgatni ezeket a 8-9 perces nótákat. Ha egy szóval kellene jellemeznem a Neurosis zenéjét, az az apokaliptikus lenne, amit persze ők is felvállalnak. Ha lehet azt mondani zenére, hogy súlyos, akkor ez tényleg az. Mázsás teherként nehezedik rám a zene által keltett hangulattömb, mintha valami óriási sziklát görgetnének szép lassan a hátamra.

Szinte hihetetlen, de ebben a zenei önpusztításban olyan "finom" hangszerek is felbukkannak, mint a hegedű, a tuba, a cselló vagy a duda. Mint valami őrült vízió, olyan a felépítésük a számoknak, filmnek leginkább egy őrületes szürrealista utópiát képzelnék el mellé. A legtökéletesebb világvége-hangulatot keltő csapat a Neurosis, csakis vérfagyasztó napokhoz javallott, bátor érdeklődőknek.