Shock!

június 19.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

The Cult, Lili Refrain - Budapest, 2023. június 27.

Mindennek eljön az ideje – mondják a nagyok, így annak is eljött, hogy a legendás bradfordi (khm) duó újra Budapesten játsszon, nyáron, szabadtéren, ráadásul egy kiváló szettel. Tényleg minden adott volt egy kiváló estéhez, az esőfelhők kegyesen arrébb vándoroltak, a laza cirka háromezer fős közönség sem tömítette el túlságosan a Budapest Parkot, így bárhol kényelmesen és lazán elfért bárki, és nem kellett arra panaszkodni, hogy nem látni sehonnan semmit. Nyilván a szervezők jobban örültek volna még párezer főnek, de a The Cult renoméja megkopni látszik, amihez talán az utolsó, felemásra sikerült VOLT fesztiválos koncertjük is hozzájárult.

the_cult_k2023_01

Lili Refrain számomra úgy volt ismeretlen, hogy épphogy kicsit ismerős volt, értsd ezalatt, hogy egy fotós kolléga hívta fel a figyelmemet a hölgyre, és bizony azonnal rabul ejtett a hangulatzenéje. Manapság neofolknak illik hívni ezt a fajta zenei világot: az olasz leány is az ősi ritmusok, hangok segítségével, tökegyedül hozza létre produkcióját, tűpontosan kiszámolva, mikor, mivel, mennyit adagol loopokra épülő, csodaszépen kibontakozó zenéjéhez. Persze azonnal kiviláglik, hogy a Dead Can Dance nélkül ő sem létezne ebben a formában, nagyon erősen érződik Lisa Gerrardék jelenléte, de nem zavaróan, csak hát felsejlik a dallamokban a DCD néhány íze.

időpont:
2023. június 27.
helyszín:
Budapest, Budapest Park
Neked hogy tetszett?
( 37 Szavazat )

Kétféle döbbenetet lehetett látni az arcokon ezen az estén: az egyik a te jó ég, mi ez a hülyeség, és mit keres itt egyáltalán, a másik a te jó ég, mi ez, és miért itt van ez a hangulatos zene, nem valami kisebb klubban, vagy netán a Fekete Zajon. (Volt már ott, jelzem.). Komoly érzéseket váltott ki Lili Refrain muzsikálása, és ha fogékony vagy erre a zsigerekre ható hangulatzenére, elkapott a gépszíj, ha nem, akkor lapoztál egyet és vártad a főzenekart. Engem elvarázsolt a hangfolyam, azonnal éreztem az energiaáramlást, a nappali fény és kicsit tán túl nagy színpad ellenére átjött a mondanivaló. Dob, csengettyű, gitár, billentyűs aláfestés és a saját, sokszínű hang – egyedül elvinni egy ilyen produkciót komoly tehetségre vall, Lili Refrain rétegzenéje pedig meg fogja találni az utat az erre érzékenyekhez.

lili_refrain_k2023_01

Ha minden igaz, a Mana című albumról hallottunk öt tételt, aminek a nagy része összefolyt egyfajta pszichedelikus hanghalmazzá. Nem állítom, hogy bármikor hallgatnám itthon, mert ha épp kicsit rosszabb kedvem van, simán áthúz depresszióba, az meg kinek használ, de ha jönne errefelé újra, azonnal megnézném. Ismétlem: nem való mindenkinek, de ha mondjuk a Heilung vagy a Wardruna rokonszenves, tégy egy próbát Lili Refrain zenéjével is.

lili_refrain_k2023_02

A The Cultot konkrétan gimis korom óta hallgatom, ami akárhogy is számolom, de inkább már nem számolom, bazi rég volt. Mindezek ellenére csupán kétszer láttam őket, egyszer 1993-ban félig-meddig, a Metallica előtt – pár emlékfoszlányon kívül nem nagyon rémlik onnan semmi –, aztán 2007-ben a PeCsában, ahol egy okés, de nem kiemelkedő estét toltak. A soproni eseményeket kihagytam, így meglehetősen nagy pauza után került sor erre a június végi estére. Koncert előtt minimálisan néztem rá YouTube-on pár friss felvételre, azok alapján bármerre billenhetett a mérleg nyelve.

the_cult_k2023_02

Astburyék egy ideje nem szeretik, ha közelről fotózzák őket (legalábbis nem mobillal), így a fotósokat a keverőhöz száműzték, nos, ez van, minden nem lehet kerek. Kis adalék így a hangzáshoz: a keverőből arányosan szólt minden, bár nekem egy kicsit tompa volt a sound. De ez ízlés dolga. Pedig jó formában vannak perpillanat, noha Billy Duffyt nem ismertem volna meg az utcán, ez a szakállas, tetovált, hátrafésült félhosszú hajú fazon inkább egy Black Label Society-jellegű zenekart idézett. Ian Astbury ismét indiánosra vette a figurát, kétoldalt fonott copffal meg valami fura szoknyanadrág-szerű kombóban járta a körtáncot, hozta saját jellegzetes mozdulatait. Ami valahogy furán ismerős volt, és rájöttem, hogy azutóbbi években Mina Caputótól láttam pontosan ugyanezeket a színpadi mozgásformákat, de hát nyilván nem ő az, akit másoltak. Érdekes kis szösszenet mindez csupán.

the_cult_k2023_03

A legutóbbi Under The Midnight Sun turnéjának szánt koncertsorozat olyannyira nem volt lemezbemutató, hogy a mindenki által várt slágerparádé közé konkrétan két szám ékelődött csupán: a Vendetta X nyolcadikként és a Mirror tizenharmadikként. Amúgy meg… tényleg, ki is várt mást a régi korszakos slágereken kívül? Senki, én sem. Igen, a Sun Kinget, a Sweet Soul Sistert, a Raint, a Wild Flowert és társait akartam hallani Billy végeláthatatlan, csodálatos gitározásával. Aki nagy ritkán nézett csak fel, a saját kis buborékvilágában létezett, de egyszer láttam, hogy mosolygott egyet és kiintett valakinek.

the_cult_k2023_04

Astbury 61 évesen is hozta említett, még mindig dögös kígyózó mozgását, megállás nélkül hadakozott a talán kicsit rövid mikrofonzsinórral, ami beakadt olykor a kontrolládákba, így sokszor éneklés közben tologatta a ládákat ide-oda, napszemüvegét és bőrkabátját pedig csupán pillanatokra vette le. Megállás nélkül hajigálta a csörgődobokat is: nem újdonság, hogy ez fogyóeszköz egy The Cult-koncerten, hátradobta, előredobta, oldalra dobta, kidobta a közönségnek, de a végén valakinek konkrétan tán a kezébe is nyomta, ha minden igaz. De a lényeg: kimondottan jól énekelt, meg is lepett, mennyire, azt meg nagyon bírtam, hogy ennyire zabolátlan még mindig a színpadon. Néhány magasabb regiszter nem jött már ki úgy és akkora erővel, mint régen, de összességében pazarnak volt mondható, amit kaptunk tőle. A Peace Dogban pedig politikai állásfoglalásként elejtett egy „Slava Ukraine″-t, majd utána egy „fucking Zelensky″-t is...

the_cult_k2023_05

A kísérőzenészek a szokásos magas minőséget hozták. John Tempestát nem kell bemutatni, még ha nem is őrületes thrash breakeket kell itt hoznia jó ideje, Charlie Jones basszusgitáron és vokálokkal segíti a közös munkát pár éve, Mike Mangan pedig friss arc, aki Jim Morrison szakállas alteregójaként a billentyűk mögött dolgozott. És róluk ennyit, mert az este tényleg a két főhősről szólt, még ha a nézőtérről nézve úgy tűnt, mintha épp nem lennének túl jóban, legalábbis a nulla interakció (csak a végén a bemutatás) erre utalhatott, de nyilván csak tippelgetni tudok, miért láttam köztük fagyos, láthatatlan jégfalat. Persze közös történetük összeveszéseikkel együtt legendás, nem lepne meg az sem, ha éppen jóban lennének, csak éppen unják már kicsit egymást így színpadon. Szóval érzésre nem volt számomra akkora élmény kettőjüket nézni, de külön-külön meg tízpontosak voltak, szóval kicsit skizo érzést hozott a koncert, mert egyrészt kiváló volt rengeteg szempontból, de az apró szikra, az egy százaléknyi közös mágia hiányzott. Nekem. Ezzel a meghasonlott érzéssel még annyit tennék hozzá, hogy úgy tűnt, mintha Astbury még mindig élné a dalokat, nem csak elénekelné, és ezt jó volt látni, és ennek bizony vélhetően nem csak én örültem.

Kicsit rövid volt a szett, legalábbis inkább fesztiválprogramnak tűnt ez a kis szűk másfél órácska, annak viszont velős volt, még ha MINDEN őskedvencet nem is játszottak el. Várom őket újra, ha ezt a formát tartani tudják.

 

Hozzászólások 

 
#12 Draveczki-Ury Ádám 2023-07-02 06:21
Idézet - sanyi:
Ádám! Te voltál a The Cult-on. Neked hogy tetszett, ha jelen voltál? Szerintem baromi jó volt, remélem jönnek majd legközelebb is.
Meg még azt szeretném kérdezni, hogy az idei Last In Line, Mike Tramp, Revolution Saints, Enforcer, Tygers Of Pan Tang, Alcatrazz, Def Leppard, Ghost, Sweet & Lynch, Metal Church, Joe Perry Project, Steve Lukather, Raven, Virgin Steele, The Defiants, Fifth Angel, Joel Hoekstra's 13 lemezekről várható kritika?
Fú, kicsit sok lett a felsorolás, amiért elnézést kérek.

Nem voltam, nem győztek meg korábban koncerten, és pár mostani videófelvétel alapján finoman szólva sem bánom, hogy kihagytam, épp olyan illúziórombolón ak tűnt, mint régebben élőben. De örülök, ha másoknak tetszett.

A felsoroltak java tervben van és le is osztottuk őket. A Ghost pedig már megjelent hetekkel ezelőtt: http://www.shockmagazin.hu/cd-kritika/ghost-phantomime
Idézet
 
 
#11 sanyi 2023-07-01 10:35
Ádám! Te voltál a The Cult-on. Neked hogy tetszett, ha jelen voltál? Szerintem baromi jó volt, remélem jönnek majd legközelebb is.
Meg még azt szeretném kérdezni, hogy az idei Last In Line, Mike Tramp, Revolution Saints, Enforcer, Tygers Of Pan Tang, Alcatrazz, Def Leppard, Ghost, Sweet & Lynch, Metal Church, Joe Perry Project, Steve Lukather, Raven, Virgin Steele, The Defiants, Fifth Angel, Joel Hoekstra's 13 lemezekről várható kritika?
Fú, kicsit sok lett a felsorolás, amiért elnézést kérek.
Idézet
 
 
#10 faktor69 2023-07-01 09:12
Idézet - janomano:
(Aznap volt a Clutch is, arról is lesz írás, vagy kimaradt? )


Kiss Gábort láttam a Clutchon, biztos ő írja majd. :-)
Idézet
 
 
#9 Draveczki-Ury Ádám 2023-07-01 04:33
Idézet - janomano:
(Aznap volt a Clutch is, arról is lesz írás, vagy kimaradt? )

Lesz majd.
Idézet
 
 
#8 Eugen 2023-07-01 00:33
Hát ez így alaCult.
Idézet
 
 
#7 janomano 2023-06-30 20:19
(Aznap volt a Clutch is, arról is lesz írás, vagy kimaradt? )
Idézet
 
 
#6 nikfisz 2023-06-29 19:14
Ki..szott jó koncert volt! Örök klasszikusok Legendák előadásában.Így kell ezt!Elől a hangzás is szuper volt.Nyilván hiányzott egy-két nagy nóta(pl.Edie,Wild Hearted...)de így legalább feszes volt a majd' másfél óra.Még annyi megjegyzés,hogy a haverokkal ötezer főre saccoltuk a tömeget.De lehet mi tévedtünk.
Idézet
 
 
#5 dzsud 2023-06-29 13:22
Jó hangulatú buli volt sok kedvenc dallal, jól sikerült hangosítással, gyönyörűen hömpölygő gitárjátékkal és menő frontemberrel. Lili Refrain abszolút odaillő választás, minőségi előadó volt, ezzel az időjárással meg pláne klappolt az egész (borús, esőre álló idő, de eső nélkül...ez volt most épp a legjobb). Viszont nem lehetne végre valamit kezdeni ezzel a koktélbárokba illő hangerővel? Nem igaz már, hogy simán hallom mindenki (mégcsak nem is üvöltő) beszélgetését körülöttem, a színpad és a keverő között félúton, középen...úgy csinálunk, mintha valami nemcsak hogy emberlakta vidéken, de minimum egy szanatórium közepén lenne a Budapest Park, úgy vigyázunk a környékbeli nyugdíjasok komfortjára. Mindezt annak dacára, hogy este 10-ig szigorúan vége az élőzenének...hogy aztán üvölthessen a kib.szott rockdiszkó kétszerolyan hangosan, mint ahogy a fellépők szóltak. Totál kiábrándító agyf@sz az egész.
Idézet
 
 
#4 Trebron79 2023-06-29 12:48
20:40-kor kezdtek és 21:55-kor már ment a zenészek bemutatása a végén, szóval az a szűk másfél óra jó volt 75 percnek is. Mondjuk így is hosszabb volt, mint a WASP 10 számos, 60 perces szettje, viszont pl. sokkal rövidebb volt, mint a több, mint 120 perces Kiss.
Idézet
 
 
#3 Bólogató kutya 2023-06-29 12:08
Azért most megnyugtattatok :)
Korábban olvasva a beszámolót kicsit ledöbbentem, de így már helyreállt a lelki békém.

Azzal együtt, hogy mindenki azt mond, amit csak akar, szólásszabadság , stb. Ettől még számomra csalódás lett volna.
(És azt is megértem, ha másnak meg így csalódás.)

Színpad-keverő között félúton középen arányosan és nagyon jól szólt, először láttam őket, nálam év koncertje, mindenestül.
Astbury színpadi jelenléte tényleg nem tanulható, Duffy pedig óriási feelinggel gitározott, a többiek profin játszottak alájuk.
Nekem innen semmi nem hiányzott, tetszett, hogy nem volt közönséghergelé s "putyourhandsupi nthefuckingsky", ment anélkül is :) , felkonf alig, így több zene jutott, és a lendület sem tört meg.
A helyszín is meglepő, de bejött, a tavalyi Deftones óta nem jártam ott, jó irányba alakítottak pár dolgot. Csak azt a repoharas faszságot tiltaná be már valaki...
Nekem már a Rise után jött az érzés, hogy akkor és ott vagyok a világon a legjobb helyen.
Én éreztem a mágiát. (De ugye első alkalom, nem láthattam őket jobb formában soha.)
Idézet
 
 
#2 Valentin Szilvia 2023-06-29 11:39
Idézet - Karitatív Mongúz:
A Zelenszkij említés az úgy volt, hogy előtte mondta azt is a Peace dog alatt, hogy "slava Ukraine". Csak a történeti pontosság kedvéért.

Amúgy ahol én álltam ott furcsa volt az ének. A Mirror alatt mintha hamis is lett volna egy kicsit a refrénben. De ezzel együtt jó kis buli volt.


Jogos, megnéztem most yt-on, ott csak a második ütötte meg a fülemet, csodálkoztam is.
Idézet
 
 
#1 Karitatív Mongúz 2023-06-29 11:31
A Zelenszkij említés az úgy volt, hogy előtte mondta azt is a Peace dog alatt, hogy "slava Ukraine". Csak a történeti pontosság kedvéért.

Amúgy ahol én álltam ott furcsa volt az ének. A Mirror alatt mintha hamis is lett volna egy kicsit a refrénben. De ezzel együtt jó kis buli volt.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.

 

30 Seconds To Mars - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 13.

 

Winger - Budapest, A38, 2009. december 9.

 

Wackor - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.