Shock!

december 03.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Moby Dick: „Egyáltalán nem a pénz miatt csináljuk”

Moby DickÚjabb nagy visszatérő/hamvaiból feltámadó zenekart üdvözölhetünk a színpadokon, a korai kilencvenes évek egyetlen igazán nagy sikert arató hazai thrash csapata, a Moby Dick is újra csatasorba állt - és ezzel azt hiszem lezárhatjuk a sort, a régi nagy metalzenekarok mind aktívak napjainkban. Persze ilyenkor sokakban ott bujkál a kisördög, hogy mennyire kell ez, tudnak-e még a régi tűzzel zenélni, ésatöbbi - személy szerint én örömmel üdvözöltem a visszatérést. Egyik régi klasszikus koncertélményem egy Viking klubos (avagy Tüzesvizes, affene emlékszik akkor épp milyen néven futott) buli, ahol az emberek egy része kiszorult az udvarra, akkora tömeg látogatott még ilyen koncerteket.
A 2002-es év első nagy dobása két erdélyi koncert volt részükről, így először erről faggattuk a zenekar gitáros/vokalistát, Schmiedl Tamást - azaz Smicit.

Most jöttetek vissza Romániából, két koncertet adtatok. Hogyan fogadtak titeket, milyen tapasztalatokkal lettetek gazdagabbak?

A legkisebb túlzás nélkül állíthatom, hogy a fogadtatás minden várakozást felülmúlt, leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelték a zenekart! Tulajdonképpen egy pillanatig sem voltak kétségeim a sikert illetően, de ez a túlfűtött hangulat, azért mindenkit meglepett. Ez persze nagy segítség volt a közönség részéről, hiszen a zenekar minden gátlásától megszabadulva, felszabadultan játszhatott. Számunkra ez egyértelmű bizonyíték volt, hogy a Moby Dickre nagy igény van. Akarnak, visszavárnak minket és az is bebizonyosodott, hogy nem kevesen!

Régebben is jártatok Erdélyben, érzékeltetek bármiféle változást?

Erdélyben sem mondtak le a fejlődésről, ha nem is olyan nagy iramban haladnak, mint nálunk. Sok a kedvező változás és lehet, hogy e pár nap kevés volt mélyebben belelátni az életükbe, de nekem úgy tűnt, bizakodóbbak az emberek. A fiatalok szórakozási lehetőségei is szélesedtek. Kolozsváron például olyan igényes, modern szórakozóhelyet láttam, hogy csak bámultam szájtátva. A rockrajongóknak se kell éveket várniuk egy-egy jó bulira!

Május 11-én lesz az első koncertetek itthon az újjáalakulás után. Van bármiféle drukk bennetek ennyi év után?

Természetesen, de ez érthető! Nem kifejezetten az évek miatt, hanem mindig is volt bennünk várakozással teli izgalom, állandó drukk, hogy minden flottul menjen. Nagyon lelkiismeretesek vagyunk, de ez kellett is ahhoz, hogy idáig eljussunk.

Nyilván a meglepetéseket nem árulod el, de van valami, amit mégis megosztasz az olvasókkal, hogy miért érdemes megnézni a koncertet?

Legfőképpen azért, mert a MOBY DICK lesz a színpadon! A régi rajongók újra láthatják a csapatot, a fiatalabb generáció tagjai pedig, akik akkoriban még nem lehetett ott a koncertjeinken, most megtapasztalhatják milyen is az a "thrashkatlan"! A május 11-i PeCsa koncerten ismét olyan hang és fénytechnikát vonultatunk fel, amiről lehet majd beszélni! Egyedi színpadkép lesz, külön erre a koncertre készített díszletekkel! A műsorban a legjobb és legintenzívebb dalaink, több mint másfél órán keresztül! A zenekar kirobbanó formában van, ahogy ez Erdélyben bebizonyosodott és minden erőnkkel azon leszünk, hogy mindenkit elvarázsoljunk! Senki nem távozhat csalódottan a Csarnokból, ez a felkészülés alapelve!

Milyen érzés volt az Akela koncerten újra színpadra állni?

Te még nem próbáltad? Pedig manapság nagyon divatos a női énekhang a rockban is! Ha olyan fordulatot venne a dolog, hogy beveszünk pár vokalistát, akkor neked szólok először! (nevet) Visszatérve magamra, no meg az érzésre, szerintem ez azon is múlik, hogy miként fogadnak! Ebben pedig nem volt hiba! A közönség olyan intenzitással és lelkesedéssel fogadott és énekelte végig a dalokat, hogy minden kétségem elszállt a visszatérést illetően!

Kinek a fejéből pattant ki először, hogy újra össze kellene jönnötök? Mennyire volt tervezett vagy mennyire csak azon múlt, hogy egész egyszerűen hiányzott az együtt zenélés?

Valójában mindenkiben egyre erősödött a zenekar hiányának az érzete és közben-közben feldobtuk a labdát egymásnak, hogy mi lenne ha, de nem vettük ezt először komolyan! Pontosabban nem tudtuk megítélni, hogy a másik komolyan gondolja-e! A bogarat azért elültettük egymás fülében, és mindenki külön-külön elkezdett fantáziálgatni a visszatérésről, de hónapok teltek el, míg aztán döntő lépésre szántuk el magunkat! Egyértelműen hiányzott a zenélés mindenkinek, és egyre több olyan külső jelet kaptunk, ami a zenekar hiányáról és a közönség nem múló szeretetéről győzött meg minket és ezek érzelmileg hatottak ránk.

Milyen hangulatúak voltak az első próbák?

Miért nem a későbbi próbákat kérdezed, ha valami zaftosat akarsz, tudod az első találkozások mindig eszményiek! (nevet) Jól esett mindenkinek a húrok közé csapni és ezzel egy időben átélni a régi szép emlékeket, mert ugye azok ilyenkor elkerülhetetlenül előjönnek. Egyébként már az első próbán kemény munkába lendültünk, hiszen a meglévő célok és tervek nem voltak kicsinyek és távoliak, így vesztegetni való időnk nem volt.

Lesz új Moby Dick lemez is, vagy ez majd a visszajelzésektől függ, hogy érdemes-e folytatni?

Valószínű, hogy ez is közrejátszik majd abban, hogy meddig és mit, de elsősorban magunktól várjuk a választ és megoldást! Most egyértelműen fel vagyunk pörögve, de majd meglátjuk! A legfontosabb, hogy jól érezzük magunkat és akkor nem lesz semmivel probléma, akkor majd minden magától jön!

Nyilván mindannyian családos emberek vagytok, mit szóltak otthon, hogy újra belevágtok a zenekarosdiba?

Kétségtelenül meglepődtek, de nem próbáltak senkit lebeszélni! Mindannyian szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a kezdetektől nagy támogatásban részesültünk a családok részéről, mind erkölcsileg, mind anyagilag. Büszkék ránk és tudják mit jelent nekünk a zenekar!

A zenei ízlésetek mennyiben változott, módosult az elmúlt pár évben? Figyeltétek a fiatal hazai/külföldi zenekarokat?

Abszolút képben vagyok, mivel nagy zenerajongó és gyűjtő vagyok! A zenei ízlésem inkább kiszélesedett, mint változott, de én korábban is fogékony voltam több mindenre! Szerencsésnek tartom magamat, mivel nem állítok fel magamnak skatulyákat és metal mellett ugyanolyan élvezettel tudok hallgatni például Stinget, TOTO-t, Paul Simont, de sorolhatnám! A nagy kedvenc azért továbbra is a fémes rock, a gyűjteményem 80%-át ezek teszik ki! A hazai csapatok közül is sokat ismerek.

Úgy tudom grafikusként dolgozol, mai fejjel melyik az a MD borító, amelyik tetszik, illetve nem tetszik?

A grafikus titulus hízelgő, de köszönöm! Egy reklámgrafikai, kiadványszerkesztő cégnél dolgozom és ebbe valóban sok minden beletartozik! Sajnos ez csak később jött az életembe, pedig mennyi mindent másképp csinálnék! A borítókkal mindig fenntartásaim voltak, soha nem voltam 100%-osan elégedett talán egyikkel sem, és itt most nem csak konkrétan a külsőre gondolok, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy régebben nem voltak ilyen jók a lehetőségek! Ma a számítógépek korában már sok mindent meg lehet valósítani, ami korábban elképzelhetetlen volt! Nekünk, ha akartunk egy borítót, azt meg kellett festetnünk vagy rajzoltatnunk és így nehéz volt eltalálni, mit is szeretnénk látni és kapni!
Erről a témáról órákig képes lennék beszélni és elemezni, de hogy visszatérjek a kérdésed lényegére, nekem a Fejfa helyett borítója és összességében az egész Indul a boksz borító tetszik a legjobban! Az Ugass kutya a maga idejében szintén jól eltalált volt és tetszik a Good Bye CD fekete tokja is! Ami viszont nem tetszik az a Körhinta, ezzel a világból is ki lehet üldözni!

A Dark Clouds első lemezén feldolgozta egy dalotokat. (Körhinta) Mi a véleményed róla?

Nagyon örültem, mert ez az elismerés egyik legnemesebb és kifejezőbb módja! Többet ér bármennyi dicséretnél! A srácok nagyon frankón megcsinálták egyébként és ezt kevesen tudják, én szállítottam nekik az angol szöveget!

Sokan talán nem tudják, hogy annak idején Molics Zsolt (ma Cool Head Clan) is nálatok énekelt egy darabig. Milyen emlékeitek vannak arról az időszakról?

Ez egy rövid időszak volt, és a fene tudja igazán miért nem jött össze. A Zsolti állati jó énekes, de nem passzolt a zenekarba, valahogy nem működött a dolog! A rövid idő ellenére emlékek viszont maradtak bőven, mivel elég aktív periódus volt és hát a Zsolti gondoskodott róla, hogy forrjon a levegő körülötte! Pécsen például a kontroll-ládával, ami nem két kiló hadonászott a feje felett, azt hittem mindjárt bedobja a közönség közé, mert be volt ám indulva rendesen, a színpad meg hullámzott minden lépésére! Na ehhez hozzátartozik az is, hogy nem volt valami stabil, mármint a színpad.

Szerinted melyik volt a zenekar legsikeresebb időszaka?

Hát volt jó pár hosszú évünk, amikor teljes fordulaton pörgött a banda! Már az Ugass kutya kirobbanó siker volt, de a Kegyetlen évektől kezdődően egészen a Fejfa helyettig olyan sikereket éltünk át, ami egy ilyen rétegzenének titulált műfaj esetében példa nélküli, egyszerűen hihetetlen volt!

Érezted a feloszlás körül, hogy valamiféle mélyrepülésbe kezdett a zenekar?

Na igen, azokhoz a sikerekhez viszonyítva, amiket korábban megéltünk, lehet akár mélyrepülésnek is nevezni és többek között ezért is szűnt meg a zenekar! Az egész műfaj megfáradt, a médiából teljesen kiszorult a rockzene, a thrash elvesztette fiatalos lendületét! Ez mindenre kihatott, a lélekre, a hitre, a hozzáállásra, a kreativitásra és rányomta bélyegét a produkcióra is.

Szerinted nem okoz visszatetszést, hogy az összes régi nagy zenekar úgymond újjáalakul? Sok helyről azt hallani, hogy csak a pénz miatt csináljátok ti is. Meg tudod ezt cáfolni?

Aki ezt mondta, az biztos nem tudja mennyi pénz van ebben a műfajban, főleg ha valaki annyit költ a közönség kiszolgálására, a hangra, a fényre, a látványra, mint mi! Ha meg valamit keresünk vele, az kit bánt, hol ebben a hiba? Elvégre akárhol dolgozol, azért kell, hogy kapj valamit! Ha a magánéletünkben hajtanánk a munkát a zenekarra fordított idő helyett, ott is megkereshetnénk ezt a pénzt! Egyáltalán nem a pénz miatt csináljuk és aki jobban ismer minket az nem is állíthat ilyent! Meg kell nézni a csapatot élőben és sugározni fog rólunk, hogy mi élvezettel játszunk, egyszerűen szeretünk zenélni!

Az is felmerülhet sokakban, hogy miért pont most jöttök vissza, mikor a thrash zenéket kezdik újra "divatossá" tenni. Vegyük elejét a pletykáknak...

Arra itt nincs meg a lehetőség, hogy itt mindenki számára hosszasan és félreérthetetlenül kifejtsem a véleményemet, ezért remélem senki nem forgatja ki a szavaimat, mert nem fogok egyértelműen tagadó választ adni! Valamit akkor mondanak "divatosnak", ha a szokásosnál nagyobb az érdeklődés, azaz van közönség! Márpedig egyetlen zenekar sem létezhet közönség nélkül. Ha sikeresen akarsz egy produkciót színre venni - és kinek nem ez lenne a célja -, akkor a körülményeknek is megfelelőeknek kell lenniük, különben meglehet, hiába végzed a munkádat kifogástalanul. Aki ilyeneket pletykál, annak tehát részben igaza is lehet, de a visszatérés nem emiatt jött létre és az okai azért ennél mélyebbre nyúlnak. Egyébként én nem tudom, mennyire lehet ezt komolyan venni, most valóban thrash-láz van? Annyi biztos, nyugaton is jó pár régi thrash csapat visszatért, de ez semmi, de semmilyen hatással nem volt ránk!

Azok a rajongók, akik a kezdetektől kedvelték a zenéteket, mára már kinőttek a tinédzserkorból. Szerinted a mai fiatalokat meg tudjátok nyerni magatoknak?

Szerintem igen, és erre vannak egyértelmű jelek, de a régi rajongók se felejtettek el bennünket! Ha már mindenki nem is jár majd újból el a koncertjeinkre, azért lesznek, akik még mindig kíváncsiak ránk élőben is! Aki meg nem tud eljönni a koncertekre, az még attól kedvelheti a zenekart, és például megveheti mondjuk a lemezeinket!

Az utolsó két MD lemezt ma hogyan értékeled?

Nem a legsikeresebb lemezeink ez kétségtelen, és ebben nem csak az játszott szerepet, hogy a közönségünk nem igazán érezte Moby Dickesnek! Egy kísérletező, útkereső lemez volt, pár kimagaslóan jó dallal, de összességében nem volt benne átütő erő! Sajnos reklám szempontjából is a sorsára lett hagyva, még lemezbemutató turnéja sem volt! Ezzel aztán bevertük az utolsó szeget is a koporsóba! A GOOD BYE meg egy válogatás, valóban a legjobb dalainkkal, és mivel korábban nem volt még Best of lemezünk, sőt a régi anyagainkhoz sem lehetett hozzáférni, így jó ötletnek tűnt, hogy ezzel búcsúzzunk. A dalok nagy részét újból felvettük, hogy egységesebb és jobb legyen a hangzás, de nem úgy sikerült, ahogy terveztük. Azt a feelinget, ami a korábbi anyagainkban a gyengébb hangzás ellenére benne volt, nem tudtuk belevinni! Lehet, hogy igazán ez csak minket zavar, mert mégis sokan szeretik! Ennek ellenére szükség volt rá, hiszen sokan csak erről az anyagról ismerhettek meg minket!

Hogyan tovább, mik a terveitek a koncert utáni időszakra?

Szeretném az elképzeléseket, ötleteket kézzel fogható formába hozni, és megírni az új Dick album dalait! Alig várom már a próbákat, amik már erről fognak szólni és tesztelhetem az új témákat. Egy biztos, nem fogjuk elkapkodni! Csak akkor látom értelmét egy következő album kiadásának, ha egy fajsúlyos anyagot sikerül létrehozni! Ami egyszerre kellően modern és mai, de hűen tükrözi a gyökereinket, félreismerhetetlenül, csonttiszta MOBY DICK!

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Peter Gabriel - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. május 6.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Sodom - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.