Shock!

december 03.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Messiah's Kiss: „Ragaszkodj a saját dolgodhoz”

Messiah's KissKi mondta, hogy nem jön el az új megváltó? Már itt is van és csókoltat mindenkit! Vannak - nem is kevesen -, akik derekasan próbálkoznak néhány évig az underground színtéren, aztán ha nem jön össze a hőn áhított áttörés, beadják a kulcsot. Nem így a német Repression zenekar, amely 1986 és 1998 között négy lemezt (köztük egy koncertalbumot) hozott ki önerőből a Judas Priest, Iron Maiden és Accept ihletésű power metal stílusban, és akkor is lendületesen írta az új dalokat, amikor kiszállt az eredeti énekes. Hogy stílszerűek legyünk, megváltásnak számított a Holy Mother torok, Mike Tirelli érkezése New Yorkból. Ekkor változott a csapat neve Messiah's Kiss-re, s kijött a Prayer For The Dying címmel ellátott debütalbum... A részletekbe Eckhard Ostra dobos avatott be.

Mint kiderült, közvetlenül előttem éppen Schmidt Peti (Ragyogás 'zine) beszélgetett Eckharddal, így csak reménykedni tudtam, hogy nem lesz majd jelentős átfedés a két interjú között. Az előzményekre, vagyis a Repression időkre persze nyilván mindenki rákérdez...

A Repression a 80-as évek közepén indult - kezdte a mesét Ostra mester - és a térség egyik true metal bandája voltunk. Négy CD-nk jelent meg és mindent mi magunk végeztünk. Saját erőből intéztük a terjesztést és szerződésünk sem volt még. Klubokban léptünk fel. Egyetlen igazán nagy dobásunk volt, amikor a Saxon előtt nyomtunk egy bulit a Solid Ball Of Rock turnéjukon. Minden mást pusztán szórakozásból csináltunk és azok tényleg klassz idők voltak. Olyan nagyon komolyan azonban nem nyomultunk a Repressionnel, mert a 90-es években jött ez a grunge dolog és a mi stílusunkkal már nemigen lehetett labdába rúgni.

A metal színtér rendesen megváltozott a Repression indulása óta. Szerinted mire viheti ma egy hagyományos metalt játszó csapat ezzel a "csináld magad" munkamódszerrel? Kényelmesebb lett a helyzetetek most, hogy komoly menedzsment és kiadó áll mögöttetek?

Igazad van, sok minden megváltozott mostanra. Mi viszont kitartottunk a gyökereink mellett, amelyek egészen a brit heavy metal új hullámáig nyúlnak vissza. Továbbra is ebben a zenében hiszünk. Most pedig... Vegyük csak a 2000. évet: olyan bandák futottak fel Németországban, mint pl. a Metalium vagy a Primal Fear. Ennek jelzésértéke volt, hiszen az emberek ismét elkezdtek koncertekre járni, az albumok szépen fogytak és mindez azt jelezte, újra indíthatnánk a Repressiont, pontosabban a Messiah's Kisst Mike Tirellivel. Ha mindent te magad intézel, akkor nincs meg a lehetőséged arra, hogy ilyen módon jöjjön ki a lemezed és nem vár rád olyan jövő, mint amilyen most előttünk áll. Sokkal kényelmesebb így.

Hogyan találtatok egymásra Mike-kal?

Elkezdtünk számokat írni itt Németországban és ahogy befejeződött ez a dalszerzési folyamat, óriásinak találtuk az elkészült anyagot. Az előző srácnak azonban, aki a Repressionben énekelt, problémái támadtak a hangjával. Hangszálműtéte is volt, de az sem segített rajta, úgyhogy ő többet már nem énekelhet. Elhatároztuk, hogy egy igazán jó, erős hangot keresünk, amely tökéletesen illik ehhez a zenéhez. Ezért vettük fel a kapcsolatot Mike Tirellivel, szerintünk ő a lehető legjobb választás.

Ezek szerint ismertétek a Holy Mother albumokat és a Burning Starr dolgait.

Persze, hogy ismertük! Éppen hazatértem egy próbánkról és szétnéztem a CD-im között. Ekkor kiszúrtam a Toxic Raint a Holy Mothertől. Rögtön azt gondoltam magamban: megvan az emberünk! Ő az, aki képes lenne úgy elénekelni ezeket a dalokat, ahogyan azt mi igazán szeretnénk! Így esett a választásunk Mike Tirellire és így kerültünk kapcsolatba vele. Amikor meghallgatta az anyagot, egyből azt mondta, ez fasza és szeretné megcsinálni. Így is történt.

Akkor talán te is egyetértesz azzal, hogy a Toxic Rain a legjobb Holy Mother album. Nem csak azért, mert az hozta meg az ismertséget a bandának, de az utána következő lemezeik már nem is szóltak olyan jól és a dalok sem voltak annyira erősek...

Egyetértek.

A Messiah's Kiss-szel nem játszotok majd Holy Mother nótákat élőben?

Nem, a Messiah's Kiss ugyanis egy önálló zenekar. A Holy Mother Mike bandája, szóval úgy döntöttünk, azt a dolgot úgy hagyjuk, ahogy van.

Mike most veletek nyomul, a Holy Mother bőgős Randy Coven a Jorn Lande-féle Arkban játszik... Létezik még egyáltalán a Holy Mother?

Igen! Mike éppen ma lendült át hozzánk Németországba, hogy a wackeni fellépésre próbáljunk (erre augusztus 1-jén került sor - T.V.), azt követően pedig az új Holy Mother album felvételein fog dolgozni. Még nem lehet biztosan tudni, mikor jelenik meg a lemez, de már vannak ötletek az új Holy Mother anyaghoz és Mike-nak most át kell beszélnie a menedzsmentjével a jövőt, hiszen most két bandában is játszik: a Messiah's Kiss-ben és a Holy Motherben.

A Messiah's Kiss kétségtelenül egy önálló banda, ám zeneileg szerintem nincsenek hatalmas különbségek a Holy Motherhez képest. Nálatok persze nincs annyi speedelés és talán európaibb az egész...

Ez igaz, hiszen a mi gyökereink is ugyanazok. A 80-as évekbeli dolgok. Nyilván te is emlékszel, hogy pl. a Toxic Rain lemezre Mike megcsinálta azt a Judas Priest feldolgozást (You've Got Another Thing Coming - T.V.). Szóval a mi zenénk gyökerei is ugyanoda nyúlnak vissza, ezért lehet, hogy valóban hasonlóan szól a két csapat zenéje.

Nézzük a lemezetek címét és egyes dalcímeket! Első ránézésre azt is hihetné az ember, feldolgozáslemezről van szó. Gondoljunk csak az Iron Maiden No Prayer For The Dying albumára, az Armored Saint-féle Reign Of Fire nótára, R.J. Dio Dream Evil-jére stb.

(nevet) Rendben, aláírom, hogy ez olyan klisés. De ha az ember elég régóta van benne ebben a műfajban, akkor olyannyira ragaszkodik a saját gyökereihez, hogy azzal továbbviszi a hagyományokat. Mi nem ijedünk meg, ha ilyen kérdést szegeznek nekünk, vagy ha azzal jönnek, milyen klisésen hangzó címeket szedtünk össze a 80-as vagy 90-es évekből. Ma is vallom, hogy ez a zene óriási volt és most is az, sőt a jövőben is az lesz! Mint már említettem, csaknem tizenhat éve vagyunk a pályán és ez nem kis idő! Azok után, hogy kitartottunk amellett, amit szeretünk és amihez a legjobban értünk, hogy ezen dolgoztunk annyi esztendőn át, tizenhat év elteltével végre képesek vagyunk eredményeket is felmutatni! Amikor új csapatok bukkannak fel, ők PRÓBÁLJÁK megtalálni a gyökereiket. Az embernek először meg kell találnia ezeket és ki kell tartania mellettük, aztán jön a kemény meló ideje! Úgy gondolom, később ők is ugyanilyen eredményre jutnak. Kitartás kérdése az egész! Ragaszkodj ahhoz, amit csinálsz és ne térj el tőle! Vannak, akik azt mondják, teljesen eredetinek kell lenned és új ötletekkel kell előállnod. Ezzel nem értek egyet. Némelyek talán úgy tartják, hogy ha valami újat hozol létre, az minden bizonnyal jó is lesz, holott ez két teljesen különböző dolog! Szóval azt mondom magamnak: ragaszkodj a saját dolgodhoz, higgy magadban és csináld! Néhány év alatt tapasztalatokat szerzel, azután pedig, ha keményen hajtasz, minden neked dolgozik majd.

Milyen visszajelzéseket kaptatok eddig a lemezre?

Jókat. Teljesen jókat. Egy kicsit mindenki nevet a dolgon, mert csakugyan fura egy történet a miénk, minden olyan rövid idő alatt állt össze... De ha visszatekintesz, igenis van hagyomány a mögött, hogy most itt vagyunk! Kellett hozzá némi kis idő... Az interjúk számában is megmutatkoznak az eredmények. A legtöbb embernek tényleg tetszik a lemez, mert szerintük - és szerintem is - a hagyományos true metal és power metal ötvözete az egész, ugyanakkor új, modern hatások is mutatkoznak benne, pl. a Dream Evil nótában. Van kapcsolódási pontunk a régi, hagyományos metalhoz, de az új, modern hatásokhoz is. Pontosan ez az, amit szeretnénk csinálni!

Magyarországról hányan kerestek meg eddig benneteket interjú-ügyben?

Ez most a negyedik alkalom. Vagy a harmadik, nem vagyok teljesen biztos benne.

Mike továbbra is New Yorkban él, ugye?

Igen, ott. A kapcsolattartás azonban elég könnyen megy: internet, telefon, miegyéb... Így hetente legalább egyszer kommunikálunk egymással. Tavaly én voltam nála, most meg ő van itt Németországban, szóval a barátság is könnyen fenntartható.

És hogyan oldottátok meg eddig a próbákat? Netán ez is a 'neten keresztül zajlott?

Nem, eddig mindenki maga gyakorolt. Ez meglehetősen unalmas, hiszen ott ül az ember a próbateremben és ének nélkül kell játszania. Nagyon örülök, hogy Mike most itt van és vele együtt tudunk próbálni. New Yorkban meg autón jár-kel, miközben a mi anyagunk szól a CD-lejátszójában. Ő arra üvöltözik! (nevet) Így csináltuk mostanáig.

A Toxic Raint követő Holy Mother korongokon is rendre hallható volt egy-egy feldolgozás. Ti nem készültök ilyesmivel a koncertekre?

Még nem biztos, de van rá esély. Talán megcsinálunk néhány feldolgozást olyan bandáktól, amelyek ma is léteznek és királyok. De most még bizonytalan. Előfordulhat.

Apropó koncertek. Mit terveztek Wacken után?

Még nem hivatalos a dolog, úgyhogy maradjon kettőnk között! (nevet) Elképzelhető, hogy a Virgin Steele-lel megyünk egy teljes Európa-turnéra! Itt ülünk tök izgatottan és reméljük, hogy összejön! Pontosan még senki sem tudja, hogyan, de össze KELL jönnie!

Én szurkolok nektek!..

Igazán köszönöm! Én is nagyon bizakodó vagyok. Tizenhat évi várakozás és zeneírás talán nem annyira fárasztó, ha az ember profi zenész. Mi viszont mindig is ragaszkodtunk a zenénkhez, a gyökereinkhez. Most végre megváltozott a piac és az emberek újra szeretnének ilyesmi zenét hallani, mi pedig örülünk, hogy itt vagyunk a megfelelő anyaggal, a megfelelő énekessel és a megfelelő kapcsolatokkal.

Mike esetében annál is inkább érdekes ez az összeállítás, mivel ő a volt Virgin Steele gityós Jack Starral zenélt együtt annak idején (ez volt az a bizonyos Burning Starr)...

Igen, pontosan! Tudod, az mindig segít, ha van a bandában valaki, aki profi a kapcsolattartásban. Az emberek ismerik Mike-ot, ami mindig segít. Mi pedig pusztán az erős hangja miatt választottuk őt. Annyira illik ebbe a csapatba, hogy nem is tudnék már senki mást elképzelni a helyére!

Mondanál néhány szót a lemezborítóról is? Azon tudniillik nem egyszerűen holmi csók látható...

(nevet) Nos, először megvolt a Messiah's Kiss név, utána elkezdtünk Georggal (G. Kraft gitáros) képet keresni a borítóhoz. Éppen az interneten szörfözgetttünk és néztük a különböző képeket, amikor egyszer csak ráakadtunk erre a Luis Royo festményre. Ő egy spanyol képzőművész. Mindketten egyszerre vágtuk rá: EZ AZ!!! Tökéletesen passzol a banda nevéhez és az album címéhez is.

És mi áll a névválasztás mögött?

Megint csak Georg az, aki előhozakodott ezzel a névvel. Szerettük volna a Messiah nevet adni a bandának, de azt egy amerikai csapat már lefoglalta, ezért valamit hozzá kellett tennünk a "messiah" szóhoz. Ekkor jött Georg a "Messiah's Kiss" ötletével, amely mindannyiunknak nagyon megtetszett. Jól cseng és könnyű megjegyezni, ezért döntöttünk mellette. Nincs mögötte semmiféle vallási utalás.

Maradt még valami, amit nem említettünk meg a Messiah's Kiss kapcsán és amit lényegesnek tartasz elmondani?

Azt hiszem, mindent kitárgyaltunk, így a fiatal zenekaroknak üzennék, akik igyekeznek bekerülni a zenei vérkeringésbe, ahogyan most nekünk is sikerült bejutni. Nekik mondanám még egyszer: maradjatok meg amellett, ami nektek a legjobban megy - és ne váltsatok! A zenei színtér dönt arról, hogy a hangzásoknak vagy bármi másnak változnia kell, de én mindig azt hangoztatom, csináld azt, amihez a legjobban értesz és amiben hiszel. Van úgy, hogy éveknek kell eltelniük, ám ha keményen harcolsz és dolgozol, a dolgok jóra fordulnak mindenki számára. Ez az én véleményem.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Whitesnake - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. július 13.

 

Die Krupps - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Nevermore - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Winger - Budapest, A38, 2009. december 9.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2004. október 29.