Shock!

június 01.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Gire: makói stíluskavalkád

GireAki olvassa a Shock!-ot, annak nem ismeretlen a Gire neve, mint ahogy az sem, hogy kedveljük jó néhányan a zenekart szerketőségileg.
Novemberben Pesten egy fergeteges hangulatú koncertet adtak, nem volt kérdés, hogy megnézzük őket.

Sajnos nem túl bíztató híreket mondtak a jövőjükkel kapcsolatban, így az érdekesebb dolgok előtt először erről kérdeztem meg Kátai Tamást. Aki később az égvilágon mindent elmesélt a zenekar történetéről.

Nem olyan túl régen játszottatok Pesten a Mega Pubban, ahol megrémítettétek a hallgatóságot azzal, hogy jó ideig ez lesz az utolsó Gire koncert. Miért?

Jól megijedtetek, mi? Azért, mert Zolcsi Hollandiában van most, illetve nem is tudom pontosan, hogy hol lehet, mert öt napja nem jelentkezett, de gondolom azért megvan. Hágából egy hét után hazaküldték őket, mert az osztrák határon nem kaptak pecsétet és nem tudták igazolni, hogy tényleg nem illegális határátlépők, ezért hazajöttek Sopronig, aztán vissza Ausztriába a pecsétért és onnan Hollandia megint. Na, itt tartunk most. Csapolt Heinekent már ivott és biztos sok disznóságot művelt máris Amszterdamban. Előbb-utóbb hazajön és akkor lesz megint Gire. Most is van, csak pihen.

Ezen az estén a meglepetés dal egy Sepultura feldolgozás volt, aminek története is akad, ami az első koncertig nyúlik vissza ráadásul...


Na igen, az első koncert 1995. június 10-én, itthon, Makón. Akkor is lement egy Sepultura feldolgozás, ugyanúgy a Chaosról, ez a Territory volt, amit kétszer is eljátszottak, és úgy elszúrták mind a kettőt, hogy könnyesre röhögtük magunkat rajta. Az akkori felállásból már csak Zolcsi van a Gire-ban, mi Balázzsal zenekari haverok voltunk, nekem akkor már két éve megvolt a Darklight, Balázs meg még ilyen rocker kisgyerek volt, ott volt a későbbi Thy Catafalque-os Jancsika is, együtt bandáztunk, meg hallgattuk a Deicide-ot. Jancsika és a Gire dobos Gábor akkoriban csinálták az Atomhalált is, súlyos zaj volt, igazi hangszerek nélkül, volt egy egyórás demo, a Rektális Panoráma. Olyan számcímekkel, hogy Támad a szar!, Erekció a szociban, Menstruál a pápa. Az egyik számban én is vendégszereplek, azt mondom benne, hogy "kifli!". Zolcsi meg egy vasdobozban ráz egy kiló csavart. Jó móka volt. Visszakanyarodva a Gire-hoz, akkor még nem is volt a zenekarnak neve és a koncert előtt találták ki, hogy legyen Metál Ágytál, úgyhogy ilyen néven is lett megtartva. Rengetegen voltak, vagy 180-an, minden ismerős, cimbora ott tolongott. A program meg ilyen hülyeségekből állt, hogy Magyar Népmesék feldolgozás, meg Bekaptam egy szúnyogot. Volt saját szám is, a Nyomorék álom, meg az Önpusztítás akkor még halandzsa szöveggel. Meg volt a Territory és a Paranoid a Sabbath-tól. Nahát az volt a teteje mindennek. Először is valami teljesen kretén magyar fordítással nyomták, a témákat úgy-ahogy leszedték, de a szólóval nem bírt egyikük sem, így aztán kitalálták, hogy a szóló helyén majd grindban játsszák a dalt. A Black Sabbath számot, haha. Rögtön a szám elején a dzsidzsikkel elcsúszott a két gitár egymástól, amikor meg odaértek a szólóhoz, Gábor elfelejtette, hogy mit beszéltek meg és ütötte tovább a kettő-négyet. Imi húsz centire a fülétől kétségbeesetten, torkaszakadtából üvölt bele a mikrofonba, hogy GRÁJND!!! GRÁJND!!! Gábor észbekap, és eszetlenül elkezdi püfölni a dobot, mint egy bolond, a téma közepén, teljesen összevissza jelleggel. Hát fantasztikus volt! Na, és akkor ennek van egyfajta szép szimbolikája, hogy a legelső koncerten is ugyanúgy Sepulturát játszottunk, meg ezen a mostanin is annyi év után. Ez fontos.

Rozsnyai Tamás gitáros 8 év után lépett ki a zenekarból. Miért? Mennyire hiányzik a másik gitár a koncertekről?


Megunta, ennyi. Nem érdekli már az ilyesmi, szép lassan alakult így és nem is bánjuk már, mert tényleg könnyebben mennek a dolgok úgy, hogy mindenkinek egyformán fontos, amit csinál. A koncertek pedig igazán durvák, aki látott minket színpadon, az tudja, mennyire. A Hét madár, A Teremtés és a Tisztaság, valamint a Metabiózis sajnos az egy gitár miatt kimarad, azokat viszont sajnáljuk.

Öt demótok jelent meg eddig, az utolsó gondolom ezért a V. címet kapta. Te hogy látod, miben, hova fejlődött a zenétek ennyi év alatt?
Gire

A koncertteljesítményünk például javult. (nevet) A szövegek is változtak, az első demón Zolcsi írt három szöveget, azóta sem, Bakos Péter barátunk is írt egyet akkor, és azóta én szoktam ezt a dolgot csinálni. Egyébként Zolcsi szövegei nagyon befordulósak és depresszívek voltak, akkor olyan korszakát élte, szerintem soha többet nem fog írni, de abban az időben nagy szüksége volt erre. És a zene is jó súlyos volt. Érdekes, hogy most milyen furának és váratlannak tartják, hogy Sepulturát játszunk, de akkoriban ez a legtermészetesebb volt. A Korn, a Machine Head meg a Sepu volt nagyon meghatározó az első lépéseknél a death/thrash metal dolgok mellett. Az On dist. végül roppant erősre sikeredett, jól szólt, durvák és szélsőségesek voltak a dalok, és még egy kicsit egyediek is abban a dömpingben, ami akkortájt jellemezte az undergroundot. Akkor ment ez az úgynevezett modern-extrém-brutális metal vonal, és ugyan mi is innen indultunk, de már akkor sikerült továbblépni. Aztán ahogy bejött a szinti, kezdett kialakulni egy sokkal tudatosabb, kísérletezősebb hang. Megírtuk először is a Törjön testünk!-et, a Kettős tüzet és a Nyártájat. Ez a három dal indította el az új korszakot. A Törjön testünk!-et és a Nyártájat a mai napig is játsszuk, annyira emblematikusak. Aztán kész lett a Harmadnapon és a Földfordulás. Közben elmentünk turnézni az Intense elé, Gazsi nem tudta tovább vállalni a zenélést, dolgozott éjjel-nappal, nem akarta hátráltatni a zenekart és kiszállt. Balázs meg egyből be, kézenfekvő megoldás volt, és így indultunk a turnéra. Jó kaland volt és amikor vége lett, megírtuk a Holdhattyakat, ahol Iminél kiborult a bili. Ott már zongora is volt, valamint epikus hangvétel, és tényleg egészen más jellegű hangulat, mint a legelején, Imre meg azt mondta, hogy punkot akar játszani és nem jött többet próbára. Aztán kész lett A Teremtés és a Tisztaság, ami végképp hajmeresztő volt, hat és fél perc és nem volt benne torzított gitár!!! Zolcsi énekelte, és ez az első olyan dal, amiben benne volt ez a darkos lüktetés, meg a Másfél is egy kicsit, a VHK is egy kicsit. Nem tudom, volt benne valami magyaros hang a szövegen túl. És ekkor kiszállt Gábor is, neki is sok lett a újkeresgetés, közértetőbb zenét szeretett volna játszani, azt mondta 1998 nyarán. Na, ez kemény volt. Imit könnyen tudtuk pótolni, Zolcsinak és Rozsinak is volt hangja bőven, a gitár mellett is. De dobost nem lehetett találni, mert egyszerűen nem volt a környéken. Még aznap éjjel eldőlt, hogy tovább csináljuk és dobgéppel. És legalább egy év eltelt azzal, hogy Gábor témáit átírtuk PC-re, addig próba sem volt, sem új dal, sem koncert. Igyekeztünk mindent úgy reprodukálni, ahogy ő játszotta, mert nagyon okosan csinálta. A Törjön testünk! dobtémáinál a mai napig nem tudtunk jobbat kitalálni. Gondterhelt időszak volt, próbaterem nélkül, de valahogy túlestünk rajta, közben egyszer játszottunk a színházban, egy abszurd darabban adtuk elő A Teremtés és a Tisztaságot, teljesen szürreális élmény volt. Ezzel egyidőben elkezdtük felvenni a második demót, az Energire-t, amit végül pontosan 1999. december 31-én sikerült felírni cd-re. Másfél évbe telt, míg a dobproblémát megoldottuk és ki tudtuk hozni az dalokat, amik már három éve kész voltak. 2000. márciusában találtunk magunknak helyet is és tudtunk végre próbálni újra. És akkor megírtuk a Hét madárt, ami egy újabb lépcsőfok volt a zenekar történetében. Most először tiszta ének Rozsitól, van benne metal, pszichedelia, darkwave és megint valami megfoghatatlan, nem direkt népi vonás, talán a vers miatt. Ezt fel is vettük a próbateremben 2000. novemberében és ez lett a Hét madár promo. Gyönyörű borítót sikerült hozzá készíteni, pontosan lefesti az őszi, elalvó, szomorkás hangulatát annak a dalnak. Előtte még augusztusban felléptünk a Szigeten, majd Rozsi elment katonának. Addig kész lett az Aranyhajnal, az Éjmély és a Metabiózis. Ezekkel már nagyon sokat molyoltunk. 2001-ben játszottunk a második Nightbreeden, igen jól sikerült, majd kirúgtak a próbateremből. Lett másik kb. 15 méterre, egy pince, ahol se ajtó, se ablak, se áram, se semmi nem volt. Ezt rendbe kellett tenni, addig nem tudtunk továbblépni. Ezzel aztán jól elvoltunk, kaptunk nagy-nagy segítséget barátoktól, a családtól és végül úgy rendbehoztuk, mint egy lakást, gyakorlatilag szinte nulla forintból. Sokat dolgoztunk vele, de megint tudtunk próbálni, és 2002 márciusában végül megjelenhetett a Metabiosis promo 4 dallal: Aranyhajnal, Metabiózis, Hét madár, Éjmély. Angolul. Mi felvettük magyarul is, de egyrészt nagyon elszúrtuk a felvételt, másrészt addig kínlódtunk magával a zenével és a keveréssel, hogy már a magyar nyelvűt hagytuk a francba. Pedig nem lett volna szabad, de nekem meg Zolcsinak is már a könyökünkből folyt ki az egész a végére. Angolul ugye azért kellett felvenni, hogy külföld, blablabla. Maga az anyag már erősen eltávolodott attól, amit az elején játszottunk, de ez a súlyos death/thrash alap megmaradt, csak sokat színesedett és nagyon bátor lett. Balázs játszik rajta darbukán és didgeridoo-n is, amit úgysem hall senki, mert sikerült teljesen alulkeverni. Zolcsi kongán küldi. Nyáron felvettük a klipet a Metabiosisra, aztán egész télen alig próbáltunk, nem tudtunk egyről a kettőre jutni, nem akartak készülni újabb dalok, ötletek voltak, de nem sikerült valahogy összerakni őket. Az az igazság, hogy Rozsival nem lehetett már számot írni, mert neki minden hulladék volt. A sajátja is. Azt mondta, hogy már nincs bennünk kreativitás, de valójában csak benne nem volt. És ez a koncerteken is érződött. GireAztán amikor idén márciusban a Marco Polo-ban játszottunk, úgy volt, ha jól sikerül a buli, marad, ha nem, akkor kilép. A buli jól sikerült, de végül áprilisban úgy döntött, hogy nem csinálja tovább. Még egy koncertet marad, a májusi hódmezővásárhelyi black/death fesztiválon játszik még búcsúképpen. Aztán a koncert előtt egy héttel azt is lemondta. Nem volt szép dolog, ahogy történt, meg hirtelen mi is bajba kerültünk, mert nem játszhattunk bizonyos dalokat egy gitár/ének hiányában. Kicsit átírtuk a többit, elővettük a Csak én…-t az első demóról és már küldtük a Bábelt is, amit már akkor befejeztünk és Rozsi nem volt hajlandó játszani, mert. És bődületesen súlyos koncertet adtunk hároman! Aztán felvettük nyáron az V-t, rajta az Eocén Expresszel, a Bábellel és az Aranyhajnallal, szerintem a legjobb anyagunk lett. Úgy sötét, hogy van benne fény is. Először hallható a hegedű is. Azért magyarázok ennyit, mert bent kell lennem a munkahelyen, de szombat van és az égvilágon semmi dolgom kivételesen.

Lédeczi Lambert (Ahriman) is szerepel az egyik dalban, ami tulajdonképpen egy régebbi szám újragondolása. Honnan jött ez az ötlet?


Csak úgy kitaláltuk. Mikor nekikezdtünk az új demónak, felmerült, hogy rakjuk rá az Aranyhajnalt is, az jó kemény. De mivel abban Rozsi és Zolcsi is énekelt, megkérdeztük Lambertet, lenne-e kedve ilyesmihez. Szerintem elég különleges, ahogy a klasszikus black metalos károgás és Zolcsi extrém metalos üvöltése egymás mellett halad. A zenében is van egy kis változás, hegedű került a szinti fölé az akusztikus részben és még jó pár apróság.

Az angol nyelvű demóra milyen visszajelzések érkeztek?


(nevet) Semmilyenek természetesen. Négy vagy öt kiadó azért írt vissza, de semmi.

A Metabiosis c. dalra készült egy klip is. Ki készítette?


Széll Gábor a neve a srácnak és ért hozzá nagyon. Vele csináltuk a Thy Catafalque klipet is. Együtt vágtuk, de a végére már elég volt. Hét perc fölött van, ami nem szokás.

Ha egy dalt kellene kiemelni, melyik lenne az, amelyik szerinted a legjobban jellemzi a Gire-t?


Talán az Eocén Expressz. Sok évbe tellett, míg egy ilyen dalt tudtunk írni, pedig nem is bonyolult egyáltalán.

Egyébként - bár tudom, hogy unalmas kérdés, meg sokszor megkérdezik -, de miért vagytok Gire? Annak idején mindenféle fura magyarázat terjengett, de nem hiszek én az ilyesminek...


Ebben nincs semmi misztikum, a régi dobosunk találta ki, úgy kell mondani, hogy zsír. Nem jelent semmit önmagán kívül. Nem angol szó és nem is francia, tehát nem gájri, meg dzsájör. Te mit hallottál? Az viszont érdekelne (nevet) (Nem hallottam, annak idején, egészen pontosan 1997-ben még a Cold Shower nevű fanzine-emben, ami a Shock! egyik elődje volt, megjelent egy Gire interjú, amelyben a régi énekeseteket faggattam erről. Akkor most ide bemásolom jól mit válaszolt arra, hogy mit jelent a Gire. “A Gire-t úgy kell ejteni, hogy ZSÍR!!! És, hogy mit jelent? Ezt időben meg fogja tudni mindenki! Az On dist.re pedig Zolki tudna rendes választ adni. Az biztos, hogy a mi rajongóink GIREONDIST-ák (zsirondisták)”. No, ez volt az elmés válasz. - V.Sz.)

Szerinted miért nem tud továbblépni a zenekar ismertség terén egy bizonyos szintről? Túl egyedi a zene, túl underground még az undergroundban is? Vagy egyszerűen nem vagytok ez nyomulós, önmenedzselős csapat?
Gire

Nem sokan szeretik, az tény. Más hasonló mentalitású zenekarok is ismerik ezt, ott van például a Varso, a Moon of Soul, vagy az Angertea. Van saját arcuk, értéket tudnak teremteni, de nem igazán elismertek. Az Aebsence-ről nem is beszélve, simán világszínvonal. A mi megítélésünk nagyrészt igen pozitív az underground sajtóban, de nincs nagy táborunk. És valahol ez nem is érdekel. Iszonyatos mennyiségű időt vagyok képes eltölteni a zenével, a borítókkal, fotókkal, mert jó dolog, de az a része, amikor már a "menedzselés"-ről van szó, az a lehető legkevésbé sem köt le. És a többieket sem. A mi hibánk, ilyenek vagyunk.

Nemrég megjelent szép csendben az első saját versesköteted. Mesélnél erről?..


Hát szeptemberben jelent meg, 64 oldal, A/5-ös formátum, Palacio betűtípus. Nyolc év versei, írásai vannak benne, olyanok is, amiket felhasználtunk, olyanok is, amiket még nem vagy nem is fogunk. Olyan nagyon nem tudok mit mesélni róla, akit érdekel esetleg, szóljon.

Amúgy a Gire-nál egy kész vers köré íródik a zene vagy egy elkészült dal hangulatát elkapva írod meg rá a szöveget?


Újabban inkább az utóbbi. Pontosabban akkor még bőven nincs kész a dal, amikor a szöveg már megvan hozzá. Ha az üteme, ritmusa megvan, az már elég. Aztán ahogy elkészül a vers, azt már figyelembe vesszük a szám további alakításánál.

Jelen pillanatban mi újság a többi projekteddel?


Az új Thy Catafalque lemez alakul, aztán jön majd a Darklight, ami szintén kb. pont félig van kész. Az Egotrippel hamarosan elvileg stúdió, a Nebronnal meg nem tudom, mi a helyzet jelenleg.

Így a végén tőled is megkérdezem, mint ahogy mostanában másoktól is: mi az élet értelme?


Ú, és a többiek mit mondtak? Én nem tudom. Miért kellene értelmének lennie? Csak úgy van. Lehet benne csinálni mindenfélét, meg lehet direkt nem csinálni semmit, ki-ki vérmérséklete szerint.

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

After All - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Muse - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 15.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.