Shock!

december 07.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Dark Tranquillity: őszintén súlyos metal

Dark TranquillityHa azt hallod: Gothenburg, akkor biztosan az elsők között beugrik a Dark Tranquillity neve. Sokan alapműként tisztelik egyes lemezeiket, de még a kevésbé fanatikusok is elismerik, hogy a csapat dallamos doom/death metal (vagy nevezzük akárhogy) egyik stabil és egyéniséggel rendelkező képviselője.
Mikael Stanne, a gyors beszédű frontember beszélt az új albumról lapunknak.

Mi az első 3 szó, ami eszedbe jut az új lemez kapcsán?

Hm... nem is tudom... súlyos, őszinte, és... (nevet) új, valami új!

Miért lett az album címe Haven?

A Haven számomra egy menedéket jelöl, egy olyan helyet, ahol távol lehetek mindentől, a külvilágtól. A lemez szövegeit is egy ilyen helyen írtam, magamra zártam az ajtót, becsuktam az ablakokat, kihúztam a telefont, a számítógépet, tévét és mindent, és így megpróbáltam csak arra koncentrálni, amire kellett. A lemez is így készült, lementünk mind a hatan az alagsori próbatermünkbe, senki nem tudta hol vagyunk, nem hívtak telefonon így csak a zenére tudtunk összpontosítani. Minden klappolt ahhoz, hogy ki tudjuk zárni a külvilágot és a zenénkbe minden érzelmet bele tudjunk vinni, amivel csak találkoztunk, és mindezt nagyon kiegyensúlyozottan, egy olyan helyen, ahol nyugiban lehetünk.

Mennyi idő alatt készültek el az új számok?

Tulajdonképpen majdnem két évig készültek, még az utolsó album, a Projector után rögtön nekiálltunk az új számoknak. Kiismertük már egymást, és új dolgokat találtunk ki. De minden jó sok időt vett igénybe, mert a régebbi dalokhoz másfajta technikát használtunk és most minden dal minden egyes részletét újra megcsináltuk, többször is végig kellett játszani ezt a folyamatot, szóval ez rengeteg időt elvett, meg elég sokat vitatkoztunk. Azt el kell hogy mondjam, minden nagyon demokratikusan működött és mindenkinek egyenjogú beleszólása volt a dolgokba. Rengeteg idő elment ezzel, szóval kb. két évet vett igénybe, hogy megírjuk a zenét és 5 hetet, hogy rögzítsük.

Az új cd-re felkerült egy régebbi videoklip. Nincs még új klipetek?

Jelen pillanatban még nincs. Hogy miért került fel az a régi dal a lemezre, azt nem igazán tudom pontosan, ez a lemezkiadó dolga, ők akarták rátenni. Amúgy elég nehéz bárhol is metal klipet bemutatni, nincs igazán értelme drága klipet készíteni, meg lehet csinálni alacsony költségvetésből is, én nem látom annak értelmét, hogy megcsinál az ember valamit igazán profin és utána senki nem látja. Ennek semmi értelme. Lehet, hogy most is készül majd egy dalra klip, de előbb megvárjuk, hogy alakulnak a dolgok, a mi esetünkben nem túl fontos az egész. Persze szeretem a klipeket, és a készítését is élvezem, de ha túl sok kompromisszumot kell kötni ezért, akkor nem lényeges, inkább legyen a végeredmény igazán jó.

Sokan azt szeretik, ha csak hörögsz, sokan meg a dallamos éneklést várják el tőled. Te melyiket kedveled jobban?

Természetesen mind a kettőt, mindkét stílussal ki tudom fejezni magamat, és ezen az albumon a zenénk durvább vonalára koncentráltam, ami erőt adott. Olyasformán vittem át ezeket a részeket, amelyek az előző albumon megvoltak. Mindig másképp éneklek, ez az album eléggé különbözik az előzőtől.

Az új tagokkal hogy jöttök ki? (Martin Brandstrom - billenyűk, Michael Nicklasson - bgitár) Beleszólhatnak a zenébe?

Persze! Jó barátaink már vagy 5-10 éve, elég könnyű kijönni velük mindenben, mondjuk mindnyájunknak elég különböző ötleteink vannak, de demokratikusan meg lehet oldani mindent, és nagyon nyitottak vagyunk egymás dolgaira. Csupán időigényesebb egy kicsit, de legyen ez a legrosszabb, vitatkozni nem sokat szoktunk, inkább megbeszélünk mindent.

Stabilnak érzed a mostani felállást?

Igen, teljes mértékben! Mindennel nagyon meg vagyunk elégedve, mindenki jól érzi magát, és nagyszerűen megvagyunk együtt.

Mesélj valamit az új album szövegeiről! Az előzőn nagyon személyes szövegeket írtál, most is hasonlóan sikerültek?

Igen, hasonlóak, bár több annál mint, hogy "magunkba nézünk", nem olyan személyes, mint az előző albumon, több annál. Inkább körültekintés, hogy mi történik körülöttünk, nem csak a személyes dolgok feldolgozása. A körülöttem lévő emberekről, barátokról írtam, amin keresztülmentek. Ha visszanézek mondjuk elég személyes dolognak tűnik, benne van a rossz oldala is a dolgoknak, ha hibáztam valamit, és annak a konklúziója.

Elégedettek vagytok a Century Media támogatásával?

Igen, nagyon is. Beszéltem rengeteg más kiadóval már, de itt igazán nyitottak mindenre, támogatnak mindenben, amit csinálunk, tudják hogyan kell promótálni a zenekart, hogyan tolják a banda szekerét előre, anélkül, hogy nekünk olyasmit kellene tennünk, amit nem akarunk. Más kiadó esetleg megmondaná, hogy milyen legyen a cd borító, a póló, stb., de a Century Mediánál mi csinálhatunk meg mindent, a pólómintákat, a fotókat, mindent. A lemezfelvétel, a mastering, mind a mi dolgunk, ők csak megadják a lehetőséget, hogy kiadhassuk.

Van számodra fontossági sorrend a lemezeitek között?

Nem is tudom... Azt hiszem mindet más fényben kell nézni, már csak a köztük eltelt idő miatt is. Nekem a fejlődés és a felvétel idején elkapott hangulat az, ami fontos egy-egy lemeznél, de persze tovább kellett mindig lépni, az idő haladtával megpróbáltunk mindig valami mást nyújtani, ez adja a folyamatosságot.

Mit gondolsz ma a Projectorról? Tavaly elég nagy meglepetésként érte a rajongókat ez a lemez!

Igen, tudom. Én szeretem. Tudom, hogy nagy meglepetés volt az embereknek de nekünk is elég váratlanul jöttek azok az ötletek tulajdonképpen, először csak ültünk és nem volt semmi ötletünk, hogy mit csináljunk. Szóval csak ücsörögtünk a próbateremben és beszélgettünk, a jó és a rossz ötleteket egyaránt félretettük, majd egy kísérletbe kezdtünk, kíváncsiak voltunk, hogy az emberek mennyire fogadják el az ötleteinket.

Szerinted melyik lemezetek hozta meg az áttörést?

Nem is tudom, talán a The Gallery. Ez volt az első album, ami egy nagyobb kiadónál jött ki, és egy csomó ember felfigyelt rá, hogy ez egy jó lemez. Eladtunk belőle úgy 20-30ezer darab körül, nagyon jó visszajelzéseket kaptunk rá. Igen, azt hiszem a The Gallery volt az, amire az emberek úgy igazán felfigyeltek.

Mennyire vagytok ismertek és elismertek Svédországban?

Nem tudom, elég nehéz ezt megmondani, mert a metal nem túl elismert itt. Bár javul a helyzet, ami pl. a tavalyi Grammy díjnál észrevehető volt, ennek a díjnak azért van hatalma, több figyelmet kapott a műfaj. Utánunk is sokan érdeklődnek az új lemez miatt, de annyi zenekar létezik itt, annyiféle zene van, hogy mondjuk egy hétig népszerű lehetsz, aztán vége. Nagy általánosságban Svédországban jobb a helyzetünk azért.

A turnén részt vevő zenekarok közül a többiek is a barátaitok? Azt tudom, hogy az In Flames-szel nagy a haverság...

Persze, természetesen. Elég sok emberrel találkozom, és tulajdonképpen az összes barátom zenész. Itt a városban rengeteg a zenekar játszottunk együtt, akiket ismerünk, Destruction, Korn, At The Gates, The Haunted, aztán persze az In Flames, Tiamat, és még rengetegen. A fesztiválokon meg egy csomó zenekart megismerünk, akikkel együtt játszunk.

A mostani turnét ki szervezte?

A menenedzserünk és mi. A Sentenced és a To Die For is jön velünk, "miért menjünk külön, ha egyszerre is tudunk menni?", jött az ötlet, így az emberek is együtt meg tudják nézni a koncerteket. Tavaly már végigtaroltuk Európát, és ez a négyes egy erős felállás, miért nem mehetnénk együtt? Meg tulajdonképpen olcsóbb is az egész ettől, és persze sokkal nagyobb buli, a srácok meg akik eljönnek, értékelik ezt a jó kis összeállítást.

Ahogy olvastam a honlapotokon, nem nagyon hallgattok metalt. Miért?

Pedig hallgatunk! Tulajdonképpen rengeteg zenét hallgatunk, az teljesen nyilvánvaló, hogy szeretjük a metalt és rengeteget tanultunk ezektől a zenekaroktól. Abban nincs semmi mókás, ha ellátogat valaki a weblapunkra és látja, hogy szeretjük az Iron Maident, meg a Slayert - ami így is van -, de ez túlságosan egyértelmű. Már 10 éve játszunk death metalt - vagyis már majdnem 11 éve - és az a legutolsó dolog amit szeretünk csinálni, ha próbáról hazamegyünk, hogy felteszünk egy death metal lemezt. Naná, hogy szeretünk egy csomó másfajta zenét, nem csak metalt. Ha csak lazítani akarok, akkor nem is hiányzik a metal.

Szoktad otthon hallgatni a lemezeiteket?

Néha. Nagyon ritkán, de azért előfordul. Most például már elég hosszú idő eltelt, hogy utoljára hallgattam volna.

Amerikában mennyien kíváncsiak rátok?

Nem tudom, ezt elég nehéz megmondani. Rengeteg e-mailt és üzenetet kapunk Amerikából, de elég nehéz lenne megbecsülni, mert elég nagy ország. Idén megyünk oda turnézni először. Majd kiderül, hogy koncertről-koncertre mennyien jönnek el.

Elérted már azokat a céljaidat a zenekarral, amelyeket elképzeltél a kezdetekkor?

Ó, igen! Már jó pár éve azt hiszem. Tulajdonképpen csak olyan zenét akartunk csinálni, amit élvezünk, valami agresszív, erőteljes, költői és nagyon dallamos zenét. Azokat a részeket kombináltuk a zenénkben, amiket szerettünk, összegyúrtuk a legjobbakat, a személyes ambíciónk ez volt, ami ezután jött, már csak bónusz, hogy mehetünk Amerikába, tavaly Japánban voltunk és az Iron Maidennel is játszhattunk 25 ezer ember előtt, ez már több, mint amit bármikor is akartunk. De nagyon élvezzük és csináljuk a dolgunkat tovább, még jobb zenét írunk!

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Peter Gabriel - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. május 6.

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

Die Krupps - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Helloween - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Winger - Budapest, A38, 2009. december 9.

 

Wendigo - Budapest, Süss Fel Nap, 2004. november 23.