Herman Rarebell, a Scorpions egykori dobosa egyáltalán nem szerette a zenekar azon lemezeit, amiket az 1993-as Face The Heat után készítettek, és többek között éppen azért távozott a fedélzetről az 1996-os Pure Instinct előtt, mert borzalmasan gyengének találta a friss dalokat.
„Amikor azzal kerestük meg a német EMI-t, hogy Amerikában akarunk játszani, kiröhögtek minket, és azt mondták: pont titeket várnak ott, mi?", magyarázta Herman a görög Rockpages weboldalnak adott interjújában a Scorpions amerikai áttörése kapcsán. „Akkoriban minden Amerikában népszerű csapat az Államokból vagy Angliából származott... Mi viszont elkötelezettek voltunk, és emlékszem, hogy azt mondtam nekik: majd felírom a nevüket a vendéglistára, amikor a nagy stadionokban játszunk odaát, és akkor majd meglátják. A német EMI igazgatója évekkel később elismerte, hogy hinnie kellett volna nekünk..."
Ami a távozása után készített albumokat illeti, Rarebell nem kertelt. „Utálom őket. Bár a legutolsó nagyon jó, az Unbreakable pedig már a jó irányban mozgott. Folyamatosan mondtam Matthias Jabsnak és Rudolf Schenkernek, hogy fejezzék be a zenei kísérleteket, és olyan dalokat írjanak inkább, amilyeneket a Scorpions rajongók várnának tőlük: erős dallamokat, jó hard rockot. A távozásom egyik oka a Pure Instinct album volt, ami szerintem állati rossz lemez, a következő, az Eye II Eye pedig még annál is pocsékabbra sikerült. Emlékszem, amikor a Pure Instinct pre-produkciós munkálatai közben megmondtam Klaus Meinének, hogy nem szeretnék játszani a lemezen, mert egyik nóta sem tetszik róla. A Face The Heat után kiszorítottak a dalszerzésből, pedig az az anyag szerintem baromi erős, máig nagyon szeretem."
A Pure Instinct albumon annak idején végül Curt Cress dobolt. Rarebell idén a klasszikus korszak Scorpions basszere, Francis Buchholz oldalán vett részt Michael Schenker aktuális turnéján.
