Görög elektronikus death metal - már ez sem túl bizalomgerjesztő, az meg főleg nem, ha a cd borítóban úgy reklámozzák a művet, hogy négy év hallgatás után a banda visszatért karrierjük legújítóbb lemezével. '95-ben jelent meg az első lemezük, amit még kettő követett és most akarják újra meghódítani a világot. Van egy sanda gyanúm, hogy nem fogják.
|
megjelenés:
2005 |
|
kiadó:
Black Lotus / HMP |
|
pontszám:
2 /10 Szerinted hány pont?
|
Az intrót hallgatva simán azt hihetné az ember, hogy valami nyálas gót csapat fog zenélni, pedig nem, death metalos riffeket ontanak általában a dalokban. A dobos helyett egy nagyon dobgépnek hangzó dobgép szól, 2005-ben azért ennél már lehet jobbat csinálni. Bár a szintihangok is kb. 15 évvel maradtak le a ma modernnek számítók közül, de sebaj. Komolyan, néha fájt, amilyen buta kliséket használtak a srácok.
A zene is elég kaotikus, mintha végig nem tudták volna eldönteni, hogy most átmennek gótba vagy maradnak a brutál (ámde azért dallamos riffeket hozó) death-nél, szemernyit sem érezni egyfajta irányvonalat, azt, hogy ide-oda kapkodtak, annál jobban. Néha a szintitémák átmennek valami iszonyat buta techno-diszkóba, alatta megszűnt létezni minden más hangszer és csak a puttyogást élvezhetjük. A hörgés a legbutábbak egyike, még csak nem is mélyről, gyomorból jövő, hanem sima torokból áradó rekedt ordítás, nulla dinamikával. Kiváló...
A 9 dalból egyiknél sem éreztem, hogy bármi pozitívat is kiváltana belőlem, inkább a "kapcsoljuk már ki-legyen már vége" gondolatok forogtak a fejemben. Megtettem. Sokkal jobban éreztem magam utána. Ezt tényleg suffering volt végighallgatni. 2005-ben az ilyen műfajok vegyítését nem úgy kellene csinálni, amit az ember húsz éve is ugyanígy meg tudott volna valósítani, nem?
