Shock!

április 19.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Steel Attack: Enslaved

Az efféle ajánlásokat nagyon csípem: "Az új album semmiféle hasonlóságot nem mutat a régiekkel, ez a zenekar létező legjobb lemeze, amely valaha is napvilágot látott, sötöbö..." Vicces, hm? Az infóból, mely rendelkezésemre áll, nagyjából az derül ki, hogy a banda megalakulása, valamint a három korábbi album felvétele során hozzávetőleg kétszáz tagcsere zajlott le.

megjelenés:
2004
kiadó:
Arise
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 1 Szavazat )

Jelenleg új frontemberük van, aki az általam sosem hallott Lack of Faith nevű zenekarból csöppent ide, s akit ajánlatos csodálni, a nóták pedig egytől-egyig vallási témákkal foglalkoznak. A kezdeti ellenkedés után lássuk, mit rejt a négyes sorszámú Enslaved.

Bivalyerős, agytaroló metalt. Az egyszer tuti. A nyitó Gates of Heaven máris leröpteti a sipkát a fejünkről. Az a fajta szikár, rendíthetetlenül billentyűmentes fém ez, ami engem gyakorta emlékeztet pl. a Metal Church világára. A tonnás súlyokat cígölő gityók félelmetes komorsággal, ugyanakkor magabiztosan és virgán uralkodnak. Rögvest az is kiderül, hogy a bandát ábrázoló fotó alapján cirka 150 centisnek tűnő tarkopasz úriember a beújított dalnok, nevezett Ronny Hemlin bizony terjedelmes tüdővel és acélsodrony hangszálakkal van megáldva. Kicsit ugyan operásnak hat, amikor jól kiereget, de tagadhatatlanul akkora dög van a fickóban, amekkora elvben bele sem férhetne... Ellenvetés nélkül hajlok az ajánlott csodálatra! A megasúlyok sorjázásának nincs se határa, se szeri, se száma. Az olyan nótagigászok, mint a Forsaken, vagy a Halford-hangvételű Immortal Hate taposnak, tipornak, döngölnek, belevernek a betonba. Nem győzök feltápászkodni. A Son of a Thousand Souls álságos módon könnyedebbnek hat, közben pedig lekaszálja a maradék szürkeállományunkat is. Az Enslaved úgy hasít, mint a texasi láncfűrészes olajozott szerszáma. A Voices kígyóbűvölő fikcsivel nyomaszt, majd tőből leordítja a fejemet.

Nekem ez bizonyos pillanatokban továbbra is csörcsös. (Még ma is visszasírom a fantasztikus Mike Howe-t...) De soha ne legyen rosszabb zenei társításom. Egyszerűen döbbenetes a belőlük áradó erő. Kilapultam alatta, mint balszerencsés béka a kamion alatt.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Anthrax - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Portnoy, Sheehan, MacAlpine, Sherinian - Budapest, PeCsa Music Hall, 2012. október 19.

 

Die Hard - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.