Shock!

július 08.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Solar Scream: Divider

Igazából idén a Wall Of Sleep mellett egy magyar lemez volt, aminek a megjelenését nagyon vártam, ez pedig a Solar Scream első teljes lemeze. A kapott információkból tudom, hogy amit a sors akadályként a csapat elé gördíthetett, azt oda is gördítette, így lett a megjelenésre megadott 2007. év nyarából november. De megjelent, és ez a lényeg, a problémák pedig arra valók, hogy legyőzzék őket - mint ahogy azt a srácok be is bizonyították.

megjelenés:
2007
kiadó:
Edge / HMP
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

Azért írtam, hogy első teljes lemez, mert a zenekar 2004-ben már beköszönt egy egészen kiváló EP-vel. Komolyan mondom, kevés olyan zenekart ismerek, amelyik ennyire komolyan veszi a kritikát és nem duzzog tőle, hanem megpróbál továbblépni, változtatni, megújulni. A Solar Scream mindezt megtette és ennek köszönhető az, amit ezen a lemezen hallhatunk.

Az EP pszichedelikus hangvétele szinte oda, vagy legalábbis más formában jelentkezik, bár bajban lennék, ha velük kapcsolatban stílusmeghatározásokba bocsátkoznék. Harich Gáborék zenéje erősen rétegezett: leginkább úgy tudnám jellemezni, hogy a '90-es évek, plusz a jelen évtized szinte összes, rock és metal kategóriában kialakult stílusából merítettek, ezt átszűrték saját magukon, és ennek eredménye lett ez az erősen személyes hangvételű, élő és lüktető zene.

Végre letisztultabbak az énektémák a korábbiakhoz képest, Harich Gábor ugyan nem egy hangszálakrobata, de tökéletesen teljesíti a feladatát, hallhatóan ügyeltek arra, hogy ne menjen bele semmi kétes végkimenetelű meccsbe, mindvégig saját tartományaiban mozog, de ott kifejezetten jól, és ez azért kellemes változás a Ground Level EP-hez képest. Mellette háttérvokálozik még Antal Dávid basszeros, a szöveges betéteket pedig Kántor Tamás gitárostól hallhatjuk. Örömteli az is, hogy Müller Gábor dobtémái is egy magasabb színvonalat képeznek, mint az említett EP-n. A borító egyszerű, de a maga nemében nagyon szép azokkal a fotómontázsokkal, a csapat logója meg valami zseniális szerintem. A lemez 11 dalt rejt bő 52 percben, és pont ez az a hossz, amivel bármely hallgató könnyedén megbirkózhat.

A nyitó Misery Entwines-szal meg is mutatják, milyen a mai Solar Scream, a hangulatos nyitás után egy remek riffel folytatják, és mindjárt egy szólót is elhelyeznek, a refrén pedig ül a fülemben. A gitárok súlyosak, maga a dal is a keményebb vonulathoz illeszkedik. Feltűnt, hogy mekkora a változás hangzásban az EP-hez képest: az ének tiszta, a gitárok zúznak, és a dob is szépen szól, nem véletlenül dolgoztak három különböző stúdióban, de azt hiszem, elég, ha azt mondom, hogy a keverés és a master az érdi Bakery stúdió munkája, ami meg is látszik. Illetve hallatszik.

A Grains Of Sand már egy lazább, kevésbé zúzós kompozíció, az elején Gábor megmutatja, hogy valóban tud énekelni, aztán a refrén teszi emlékezetessé a dalt, de ismét mondom, a nyitáshoz képest itt inkább egyfajta laza, grunge-os felhang dominál. A lemez egyik legjobb nótája a következő Heart Carved Into Mine, kiváló kezdőriffel, itt Gábor keményebbre veszi a vokált is, majd érdekes módon egy elszállósabb, lazább kiállásba váltanak, ebből pedig a lemez egyik legjobb refrénje bontakozik ki, ami még percekkel a dal lecsengése után is benne marad az ember fülében. A Beyond The Lights érdekes nóta, ének nincs benne, csak samplerek, a pszichedelikus vonal itt érződik a legerősebben, a gitártémák lüktetnek, és az egész elegy roppant különleges, főleg a záró „the lights will go out" sor.

Mivel nem célom a hallgatótól elvenni az élvezetet, ugranék a lemez legjobb dalára, a When I Need You Most-ra, mert ha valami, hát ez a szám egyszerűen nagyszerű. Tökéletes az összhang az énektémák és Kántor Tamás szövege között, ráadásul a refrén kiváló. Ez dal a legjobb a lemezen, ez a legkerekebb, hidat lehetne rá alapozni, annyira szilárdan együtt él itt zenekar és zene. A szöveg pedig akarva akaratlanul a szívet veszi célba.

Örülök, hogy a magyar underground még mindig termeli a jobbnál jobb zenekarokat, Tamásék itt most egy szintet feljebb léptek, megmutatták, miképp lehet ezt csinálni, illetve, hogyan kellene ezeknek a dolgoknak működnie. Külön kiemelném a Kántor Tamás által írt, szerintem erősen személyes hangvételű szövegeket, ilyen minőségű sorokat kevés alkalommal lehet olvasni magyar zenekartól.

Amit itt hallok, az egy kifogástalanul összeért zenekar, egy élő, lüktető egész, külön-külön is nagyszerű egyéni teljesítményekkel, és ez jó dolog, élmény volt hallgatni, köszönöm srácok.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Peter Gabriel - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. május 6.

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

Helloween - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.