Shock!

július 05.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Pain of Salvation: Remedy Lane

Ugyan ki gondolta volna a svéd Pain of Salvation tavalyi budapesti fellépése után, hogy a fiúk egy egész albumot szentelnek majd fővárosunknak? Pedig így történt, és a Remedy Lane - ha valaki még nem tudná - azt a magánéleti válságot járja körül igen sok oldalról, amelyen Daniel Gildenlöw énekes-gitáros-szerző ment át, és amelynek számos döntő fordulata éppen Budapesthez kötődik.

megjelenés:
2002
kiadó:
InsideOut / Record Express
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 23 Szavazat )

Vannak persze szövegi utalások jóval korábbi eseményekre is, ami egyértelműen azt támasztja alá, hogy hősünk már régebben is átélt bizonyos fajta lelki krízist, de a Remedy Lane szempontjából a tavalyi eseménysor a lényeges. Mivel nagyon mélyről jövő és bensőséges gondolatokról van szó, nem analizálnám részletesebben a dalszövegeket (maga Daniel is csupán annyit árult el az interjúban ezekről, amennyi elengedhetetlenül fontos az album megértéséhez), azt azonban hangsúlyozom, nem pusztán saját fájdalmát dalolja el öncélúan a világnak Gildenlöw mester! Elkerülve ezt az olcsó és felszínes megoldást, igenis elemez, tanulságokat von le a történtekből, ezeket pedig ki-ki alkalmazhatja a saját életére, akármelyik múltbeli vagy a jelenleg is működő (pár)kapcsolatára... Ez az igazán nagyszerű dolog az egészben!

Ilyen súlyú szövegekhez törvényszerűen nem kevésbé kifejező és gondolatébresztő muzsikának kell társulnia, Danielnek azonban erre is volt gondja (eleve ő számít a zenekar fő dalszerzőjének, most pedig a Rope Ends nóta egyes témáit leszámítva végképp maga írt mindent, elvégre a Remedy Lane az ő sztorija). A korábbi Pain of Salvation anyagokhoz képest visszafogottabb, kevésbé összetett a zene, ám így is jelentős teret ad a legkülönbözőbb korokból eredeztethető hatásoknak: a 70-es évekbeli Rush keveredik a Queensryche-nak az Empire és Promised Land albumok fémjelezte időszakával, illetve a 90-es évek Fates Warning alkotásaival, de felbukkannak - főleg a hangzásban - abszolút mai, sőt egészen futurisztikus ötletek, megoldások is. Ám a legmeghökkentőbb akkor is talán a Chain Sling reneszánsz kori (!) zenéket idéző főmotívuma. Ezekből tevődik össze a rendre más és más arcát mutató, mégis teljesen kiforrott, egyéni Pain of Salvation stílus.

Tekintve, hogy igen elgondolkodtató és nem éppen vidám eseményeket dolgoz fel az album, a dalok jó része lírai indíttatású vagy legalábbis lassú, magába forduló: a This Heart Of Mine és a Second Love egy-egy érzékeny szerelmi vallomás, az Undertow meg, mintegy ezek ellenpontjaként, egy komor, lesújtó darab. A hangszeres gárdából a billentyűs Frederik Hermansson színes játékát emelném ki elsőként, a ritmusszekció teljesítménye szintén sziporkázó. A legelbűvölőbb azonban Daniel éneke. A srác egy igazi jelenség: az angyali tisztaságú dallamoktól a zaklatott, rekedtes hangig bármit képes kiadni magából, olykor furán szaggatott témákat is hoz, ha arra van szükség. A sok balladisztikus szerzemény közül a tempója miatt is kiemelkedik a két legmegrázóbb tétel, a nyugtalanul pulzáló A Trace Of Blood (egy meg nem született gyermekről szól, Daniel egy helyen gyereksírást is imitál benne) és a töredezett ütemekre épülő, gyönyörű vokálbetéteket rejtő Rope Ends (egy öngyilkossági kísérlet döbbenetes elbeszélése zenében!). A Waking Every God ismét egy lüktető, de végre felszabadult, pozitív érzelmektől vezérelt dal, a történet egészét pedig a Beginnings intrója után érkező Ending Theme és a Beyond The Pale foglalja keretbe.

A Nevermore Dreaming Neon Black albuma óta nem találkoztam ilyen merészen őszinte és zeneileg is előremutató önvallomással, de szerintem előtte se nagyon született ilyesmi. Ami a lemez magyar vonatkozásait illeti, csak remélni tudom, hogy Daniel mára végérvényesen lezárt egy zűrzavaros időszakot az életében, és hogy a Budapesten tapasztaltak valóban segítségére voltak ebben. A legközelebbi viszontlátásig ennyi.

 

Hozzászólások 

 
#1 GTJV82 2019-11-07 19:57
Kedvenc lemezem tőlük part 2.
10/10
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Wendigo - Budapest, Vörös Yuk, 2007. február 24.

 

Wendigo - Budapest, Pesti Est Café, 2004. május 15.