Shock!

május 13.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Kalapács: Totem

Kalapács Józsi és társasága körül megállt az élet a nyolcvanas években, zeneileg, hangzásilag, videoklipileg, csak a borító modern. Az új lemez sem hoz semmi újdonságot, aki kedvelte az előzőt, az ezt is fogja, ugyanazt a "magyarmetalt" játsszák, amit már a Pokolgépben, majd az Omenben, netán a Sámánban megismerhettünk.

megjelenés:
2004
kiadó:
Hammer / HMP
pontszám:
5 /10

Szerinted hány pont?
( 16 Szavazat )

Fogós riffek, verze, refrén, verze, refrén, szóló. Sok nyúlással megint. A második dal egy lassított és kicsit kifacsart Ozzy riffel kezd - Crazy Train - aztán átmegy magyar döngölősmetalba, hejj, de sokat hallottuk ezeket a témákat már! Később Acceptet is megfigyelhetünk az egyik dalban. Persze a Sárközi/Weisz gitárduó azért még mindig ízesen bír gitározni, ez tény, főleg a gitárszólók feelingesek. Kalapács Józsi összes hangját, hajlítását, rekesztését ismerjük már, újat nem nyújt, húsz éve is ilyen stílusban énekelt, és húsz év múlva is így fog, bár most helyenként mintha fáradna a hangja. Aki kedveli őt, persze elégedett lehet az énektémákkal, az tény.

Van a lemezen gyors dal, középtempós dal (ebből van a legtöbb, mert ez megbízható), teljesen szokványos lírai dal (a negyedik, nem a harmadik, mint réges-régen), hallgatható produkció, mindössze a szív és a lélek, no meg az izgalom hiányzik innen. Ilyen az, ha kiöregedett rockerek lemezt csinálnak, akik sokszor saját régi témáikat recirkulálják. Az előző lemez jobb volt. Persze, nekem is voltak olyan korszakaim, mikor kedveltem az Oment, sőt, még koncerten is voltam, de az már úgy bő tíz éve elmúlt.

A szövegekbe most is besegített Vadon János, a lemez mélypontját viszont szerencsére nem ő követte el, melynek a címe: Hátulról. A refrénje ez: "Hátulról húzták meg...". De idézek még, mert ebből muszáj: "Odalett minden vágya / Régebben azt hitte belefér / Megtudta mennyit ér / Teljesít minden este / Árucikk lett a teste / És tudja jól, hogy elcseszte". Mit ne mondjak, gyönyörű...

A hangzás P Stúdiós magyarmetalhangzás, tipikus zsezsegős, vonalasnak hangzó gitárokkal (amolyan jófajta Metal Zone hangzás), aránytalan sounddal, dög és masszivitás nélkül. Küronya Miklós zseniálisan kever klasszikus lemezeket, de az, hogy metal hangzást képtelen csinálni, az már sokadszorra is bebizonyosodik.

Bónuszként felraktak négy klipet is a cd-re, már megint csak azt kell mondanom, hogy "magyarmetalklipet". Ebben is leragadtak a nyolcvanas években, fantázia, az nincs bennük egy szem sem. Egy sima kézikamerával bárki jobbat csinálna most azonnal... A legjobb az a koncertklip, ahol is egy stúdiófelvételre vágtak össze hihetetlenül rosszul mindenféle koncertfelvételt, hátha passzol. Nos, nem.

Olyannyira átlagos magyarmetal ez a lemez, amennyire csak lehet. Átlagmagyarmetalrajongóknak viszont maga a mennyország, nyilván. Kapnak mindezért egy tökéletesen átlagos pontszámot.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Muse - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 15.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.

 

Wendigo - Budapest, Pesti Est Café, 2004. május 15.