Shock!

Kár lett volna, ha a Hypocrisy feloszlik. Többek között azért, mert akkor nem hallgathatnánk az új remekművet a svéd death mesterektől. Már a borító is baromi jól néz ki, előrevetítve az album témakörét, mely a sci-fi világába kalauzol minket.

Egy mindent elsöprően érzelemdús tétellel nyit a lemez - Fractured Millenium -, melyet Peter Tagtgren földöntúli hörgése még hátborzongatóbbá tesz. Ezután a Slayeresen gyors Apocalyptic Hybrid repít el a földi tájékról, hogy utána a trappolós (!) Fusion Programmed Minds darálja le a fejünket. A 4. tétel - Elastic Inverted Vision - dallamos vokáltémájával, és lassan gördülő riffjeivel beletalál az emberi lélek legmélyebb bugyraiba. Zseniális dal! Az Until The End hatodikként mintha ennek a folytatása lenne, és ha lehet az eddigieknél még szomorúbb hangulatot áraszt, a refrénben pedig Peter dalra is fakad! Hátborzongató, felemelő és mélybe taszító egyszerre.

Tényleg csak két gyors számot rögzítettek, második a Time Warp, mely igencsak slayeres, de ezt ők sem tagadják egy percig sem. A záró Disconnected Magnetic Corridorsra nem találok szavakat. Gyönyörű, fájdalom-hegyekkel átitatott, döbbenetes érzelmi töltéssel telepakolt mű. Már csak ezért az egy dalért is maximumot adnék a lemezre. Mintha valami szomorú Pink Floyd nóta lenne Hypocrisy-sen megírva. Csodálatos, tényleg! És ahogy egyre többet hallgatom, mind jobban tetszik, egyszerűen megunhatatlan!

Azt hiszem, ez a lemez '99 legjobbjai között lesz az év végi listámon.