Shock!

szeptember 19.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Defiled: Divination

Különös dolgok történnek a világban, ez a cd például úgy érkezett a kiadótól, hogy a zenekar ajánlott minket, miszerint küldjenek nekünk feltétlenül promót. Nahát. A Defiled japán csapat, örülök, hogy odáig eljutott a Shock! híre, egyébként gőzöm sincs, hogy is sikerült ez a mutatvány. Sebaj.

megjelenés:
2003
kiadó:
Season Of Mist
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 1 Szavazat )

Nos. '92-ben alakult a Defiled és azóta játsszák nem kicsit technikás brutáldeathmetaljukat. A hivatalos honlapjuk szerint a Divination a negyedik lemezük (az infólap szerint csak a harmadik). Fél perc alatt lejött, hogy nem éppen habkönnyű zenét játszanak. Nyakatekert riffek, bonyolult ütemek, szívet melengető bőgőfutamok - persze a hörgés sima hörgés maradt -, 12 agyrémként funkciónáló tétel 36 percben. Mázli, hogy nem vitték túlzásba a dalok hosszúságát, mondjuk aggyal nem is lehetne bírni azt a sok témaváltást, amit képesek fél percekbe belezsúfolni a zenészek. Mindezt meglehetősen vehemens módon, kicsit sem veszítve a zene brutalitásából, ami az amerikai death metalból indult ki valamikor. Nem igazán lehet kiemelni számokat, masszaszerűen ömlött rám az egész lemez, most próbálok kievickélni a hanghegyek alól, hogy szavakba öntsem miért nem csak és kizárólag a káosz ragadott meg a Defiled zenéjében. Simán lehet értékelni okos játékukat, főleg ha néha úgy öt másodpercig valami könnyedebb, netán megjegyezhetőbb riffet is merészelnek beilleszteni az agymenéseik közé.

Azért érdemes pihenten hallgatni a Divinationt, kialvatlanul a lemez felénél azt érzi az ember, hogy legalább öt éjszakán keresztül virrasztott, úgy, hogy percenként koppant a feje tetején egy vízcsepp. Magyarul: nem mondanám, hogy pihentetne a zene, nyilván nem is ez volt a céljuk, inkább fel óhajtották rázni a kedves zeneszeretőket, hogy így is lehet death metalt játszani, nem csak a tikatika és a sikamika miatt jó ez a műfaj. Ilyen lehet egy agymasszás érzésem szerint. A 12-es tételnél lanyhul egy kicsit az agresszió, bőgőszólót hallhatunk, nem éppen mindennapi formában, de ez várható volt az eddigiek után. A 13-as (Eciov Errazzib - olvasd csak visszafelé!) tétel csak annyi, hogy a hörgősember felhörgött valamit, azt visszafelé lejátszották és lőn még egy track.

A hangzás elég masszív, a Morrisoundban készült, bár hangosan hallgatva (érdekes módon halkan nem) a pergő eléggé eltűnik, főleg a sűrű részeknél, és sűrű részek elég gyakran hallhatóak a cd-n. Pedig gyönyörű hangja van a pergőnek, olyan jó kis kopogós. Azért azt megnézném, ahogy a japánok beindulnak erre a zenére...

Death és Suffocation rajongók szerelmesek lesznek ebbe a zenekarba is. Figyelem! Aggyal hallgatandó!

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2013. július 9.

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23.

 

Sting - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 30.

 

Stuck Mojo - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 2.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.