Shock!

január 29.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Daysend: Severance

Soroljatok fel ausztrál metalzenekarokat. Ugye nem sokat tudtok? Ezek közül játszik bármelyik is súlyos, irgalmatlan zenét? 2002-ben alakult a csapat (a basszusgitáros amúgy lány), meglepően gyorsan meghódították saját kontinensüket, és itt az idő, hogy Európát és Amerikát is bevegyék. Nem is alaptalanul.

megjelenés:
2004
kiadó:
Locomotive Music / HMP
pontszám:
7 /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

Az első dalt hallgatva körvonalazódik a zenei világ: súlyos riffek, svéd ízekkel, ordítós verzék és dallamos refrének, ez inkább az amerikai metalcore zenekarok sajátja, mint ahogy az olykor kapkodós, tikatikás dalszerkezetek is. A gitárszóló beteges, ez akár Fredrik Thordendal hatása is lehetne. Persze nem minden gitárszólónál, van ám itt többféle stílusú. A dalok elég sokrétűek, bár alapvetően a "riffeljünk sokat, arra menjen üvöltés, majd egy dallamos refrén, és a gitárszólóra is fektessünk hangsúlyt" sémában építkeztek, és leginkább a divatosabb metalcore zenekarokhoz lehetne őket hasonlítani, bár van benne Göteborg is, nem kevés.

Mivel ebben a műfajban is sok zenekar mozog, nehéz lesz kitűnniük - azon kívül, hogy ausztrálok - kellemes hallgatnivaló a Severance, jók a dalok, noha igazán kiugróan elsöprő témát nem nagyon találtam, ami benne maradt volna a fejemben kitörölhetetlenül. Az igaz, hogy a dallamos gitárszólók sokat dob a zene megítélésén. Helyenként megvillant már valami több, ami egy-két lemez múlva beérhet, ha ki tudnak lépni a saját maguk által felállított klisékből. Az a fajta zenekar, amelyik szeret ötszázhetvenkét témát belepakolni egy-egy nótába, mindezt ráborítani a fejünkre, hogy hámozzuk ki a lényeget és találjunk kapaszkodót. Néha nehéz ezt megtalálni. A vokalista üvöltése erőteljes, az énekhangja átlagos, kicsit szürke, egyelőre tipikus, megszokott dallamokat hoz és az énekhangja sem az a nagyon megjegyezhető.

A hangzás kicsit száraz, kopogós, nem elég dinamikus ehhez a zenéhez, a gitárok és a dobok nem igazán tetszettek, meg aránytalan is a sound, de nyilván lesz ez még jobb is, ha megkapják a kellő támogatást a következő lemezhez. Összességében ígéretes lemez, szórakoztató és erőteljes is, a dömping miatt azonban egyelőre még nem győztek meg 100%-osan, hosszú távon egyforma dalok sokaságának hat az egész, túl kiszámítható számomra. Pont ezért külön nem tudok kiemelni egy dalt sem. A vége felé kúszott lefelé a pontszámom - meg lehet, kúszna még - de most jószívű vagyok, mert itt az év vége. Karaktert kellene adni ennek a zenének, ennyi lenne a titka az egésznek, mert az még nincs neki.

A műfaj kedvelői ennek ellenére bátran keressék a cd-t, nem rossz, de még nem is kiemelkedő alkotás.

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Anthrax - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Red Dragon Cartel - Budapest, A38, 2014. május 5.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2013. július 9.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Wendigo - Gödöllő, Trafó, 2004. október 8.