Shock!

május 18.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Damnation: Fátum

damnation_cAmennyire én tudom, régóta érlelődött Juhász Jánosban, a Thy Catafalque ex-gitárosában egy újabb saját zenekar alapításának ötlete. Nem ment túl gyorsan, bár valószínűleg nem is volt miért közben a naptárt figyelni. Végül 2020-ban állt össze a Damnation, a tagságban egy csomó ismerős arccal. János alapvetően a hajdani szegedi/makói színtér résztvevőiben gondolkozott, ahonnan ő is származik, a dobos Szenti Árpád lett, akit jelenleg leginkább a TC koncertező felállásából ismerhetünk, de dobol(t) ő azon kívül is rengeteg helyen, amelyek közül az Ahriman lehet a leginkább ismerős. A bőgős Gáspár Péterről az utóbbi húsz évben nem sokat hallottunk, ő volt a gitáros a TC elődjének, illetve a Gire utódjának is tekinthető Gort nevű zenekarban, amelynek életműve mindössze egyetlen EP-t számlál (ennek egy részét tavaly Kátai Tamásék újra felvették, és a GS Productions segítségével újra kiadták). Hozzájuk csatlakozott végül Forczek Ádám énekes és Bárány Tamás szólógitáros a Needlessből, akikkel teljes lett a Damnation.

megjelenés:
2024
kiadó:
Pest Records
pontszám:
8,5 /10

Szerinted hány pont?
( 5 Szavazat )

Sok éven keresztül azt hittem, hogy fokozatos háttérbe szorulása miatt Juhász János össze is veszett annak idején Kátai Tamással, mielőtt otthagyta volna a közös zenekarukat, de a bécsi TC-koncertre tartó buszút többek között arra is remek alkalom volt, hogy Tamás biztosítson ennek az ellenkezőjéről. Azóta dolgoztak is már közösen, és hát a Damnation életre keltése óta az is egyértelmű, hogy leginkább zenei értelemben távolodhattak el ők ketten egymástól, hiszen az itt művelt muzsika nagyon távol áll a Róka hasa rádió világától. A Damnationben János death metalt játszik, annak is a leginkább vaskalapos verzióját, azt hiszem, az ilyesmit hívják halálmetál-körökben „kíméletlennek". De nem itt kezdett számomra érdekessé válni a történet, hiszen eléggé kevés death metalt hallgatok, hanem azon rejtett, illetve kevésbé eltitkolt finomságok miatt, amelyek ebben a földgyaluként működő zenében a főkolomposok elhelyeztek. Persze ezt olyasmi felfogásban kell érteni, ahogy mondjuk a Bolt Thrower is érti, akikhez van is köze zeneileg a Damnationnek, ráadásul őket is gyakran éri az a (téves) vád, hogy a falszerű, riffalapú támadáson kívül nem értenek máshoz.

Már a lemezcím is jelzi, hogy a 2021-es Majesty In Degradation EP óta Jánosék magyar nyelvre váltottak, bár ha ezt előzetesen nem tudod, jó eséllyel talán észre sem veszed, ha nem figyelsz. Hiába, ez már csak egy ilyen műfaj és ilyen „ének", a Damnation tagjai pedig az old schoolban szocializálódtak. Új utak keresése helyett a zenekar hallhatóan nagyon határozott vízió mentén dolgozott, amelyben nyilván komoly hangsúlyt kapott a minél áthatóbb agresszivitás. A felvételek végett sem szaladtak máshoz, megoldották saját hatáskörben, egészen pontosan Szenti Árpád felelt a keverésért és a masterért is, és ha megdobogtatja a szíved az efféle régisulis halálfém, nem hiszem, hogy különösebb bajod lenne a megszólalással, sőt, jó eséllyel egy könnycseppet is elmorzsolsz majd a Fátum hallatán. És ha ettől félnél, egyáltalán nem kelt ósdi, poros benyomást az anyag, az urak egyszerűen csak pontosan tudták, hogy mit akartak hallani, és szerencsére ehhez a képességeik is maximálisan adottak.

Bárány Tamás és Juhász János tiszteletteljes riffjeit, néhol egészen váratlan, rendkívül hangulatos megoldásait Forczek Ádám csillagközi filozofálgatása teszi kerek egésszé, a ritmusszekció pedig úgy túrja magát végig az anyagon, mint a transzszibériai vasút. Sokan lebecsülik ezt a műfajt és a műveléséhez szükséges képességeket, pedig nagyon könnyen el lehet ezt rontani, ahogy ezt számos példa bizonyítja világszerte és persze hazai terepen is – szerencsére a Damnation nem hagy magán támadási felületet. Az én esetem pedig azt mutatja: nem szükséges a szcéna elkötelezett rajongójának lenni ahhoz, hogy mindezt élvezni tudd, pláne, ha ilyen sűrűséggel rakják tele azt izomból letaglózó témákkal és egyéb csemegékkel, mint ahogy ők teszik (halld például a Lennvilág szólóblokkját vagy az album közepén az Antiverzum outróját). Ahogy olvasom, János egyfajta feszültséglevezetésnek, a napi munkától való elvonulásnak tekinti a Damnationt, így tehát a világ körüli turné nem mostanában indul, de még a koncertek is esélytelennek tűnnek, amit sajnálok.

Addig is ugyanazért kapnak extra fél pontot, mint amiért az Vltimas is kapott: nagyon jólesik hallgatni a Fátumot is.

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Anna Murphy - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Rise Against - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Stuck Mojo - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 2.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.

 

Watch My Dying - Budapest, Süss Fel Nap, 2005. február 8.