Shock!

július 01.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Rammstein, Duo Játékok - Prága, 2022. május 16.

Vagyok olyan szerencsés, hogy az utóbbi években szinte minden tételt kipipáltam a koncertes bakancslistámon, így aztán a covid okozta tömegrendezvény-kényszerszünet önmagában különösebben nem borította meg a lelkivilágomat. Ennek ellenére én is világosan éreztem, hogy 2022-re fordulva a dolog kezdett már-már kezelhetetlen hosszúságúra nyúlni, így komoly megkönnyebbüléssel fogadtam, amikor a tavasz érkezésével (ideiglenesen?) visszakaptuk a teljes szabadságunkat e téren is. Ahogy elkezdtem élni is ezzel a szabadsággal, persze át is estem szépen a ló túlsó oldalára: az áprilist konkrétan három egymást követő napon megejtett klubkoncerttel zártam, de a csúcs mégis az, amikor a Rammstein is visszatér a maga sok tízezres stadionbulijaival. Jövőre talán lesz alkalmunk ezt hazai terepen is átélni, idén azonban ezért még (újra) külföldre kellett menni, így ezt tettük.

rammstein_4

időpont:
2022. május 16.
helyszín:
Prága, Letňany Airport
Neked hogy tetszett?
( 19 Szavazat )

Egy efféle utazós pakknak csak egy része maga a koncert, ráadásul utóbbival kapcsolatban az érintettek közül aligha voltak bárkiben kérdőjelek: az bizony jó lesz, nagy lesz, látványos lesz. A körítés azonban határozottan igényel némi szürkeállomány-aktivizálást. Nem tudom, ki hallott róla, de a covid és a nagyvilág egyéb történéseinek hatása egészen durván megmutatkozik az árakban, és a külföldi megakoncertek világában ez csak sokszorozódik. A Magyar Ember ezért költséghatékonyan utazik, él, szórakozik manapság: ez esetben busszal (társas)utazik, normál állóhelyre vesz jegyet, és hogy némi kockázat azért maradjon a dologban, az egyértelműen beígért eső ellenére sem vesz rammsteines esőkabátot a merchpultnál. A Magyar Ember viszont olykor szerencsés, és mindezek dacára is teljes értékű élménycsomagot kap Todiék, Till Lindemannék és az égi hatalmak kegyelméből. Köszönjük szépen / Danke sehr / Děkuji mnohokrát.

Úgy alakult, hogy csaknem öt év eltelt, mióta legutóbb a prágai Letňany reptéren jártam a végre Európába is átmerészkedett Guns N' Roses apropóján – sokakkal szemben az a helyzeti előnyöm azért megvolt ezzel, hogy már nem értek meglepetésként a helyszínen tapasztalható körülmények. Helyszíni körülmények alatt a tömegrendezvényeken bevett infrastruktúra szinte teljes hiányát értem. Tömeg alatt pedig mostantól a Prágában tapasztalt dolgot értem. Tényleg egészen sok mindent láttam/tapasztaltam az elmúlt évek boldogabbik felében, de a reptéren itt összegyűlt, hatvanezresre becsült, végeláthatatlan embertömeg látványa őszintén lesokkolt elsőre. El is mentem hátra, a kerítés mögé, konkrétan a szántóföldre, hogy képet kapjak a dologról a maga teljességében, de csak arról kaptam képet, hogy a vetés egy gigantikus piszoárrá változott erre az estére (is), úgyhogy inkább beléptettem magam: gyorsan és feszkómentesen, a Duo Játékok műsorának kezdő hangjaira.

rammstein_2

Egy órával jártunk ekkor a Rammstein színpadra lépése előtt, a metrókijárat folyamatosan, teljes szélességében okádta ki magából az embereket, pólót/sört/levegőt venni nagyjából a lehetetlennel volt határos, én azonban szerencsére túlestem ezeken a belvárosban, tehát némi elnéző félmosollyal átkerültem a minimálisan szellősebb rendezői jobbra, pofátlanul előrefurakodtam kábé a tömeg közepébe, és ott szimplán megálltam, úgy három órára. Milton Keyneshez képest sok minden újdonság volt tehát, és ezek zöme annyira nem is volt kellemes, a Duo Játékokat viszont végre rendesen megfigyelhettem a (kis)színpadon. Ők még mindig zongorás Rammstein-átiratokban utaznak (legalábbis ezen pozíciójukban), ezúttal pedig a produkciójuk hangereje is rendben volt – mégsem tudtak lekötni, minimálisan sem. Kicsit átáztunk közben (aznap először), és leginkább lefelé tekintgettünk (aznap utoljára). Aztán pontban nyolckor megszólalt a Music For The Royal Fireworks.

Könnyen le lehetne tudni ezt a beszámolót azzal, hogy pontosan olyan volt, mint legutóbb, de ez aljas csúsztatás volna, ezért (sem) élünk vele. A színpad és a fő látványelemek persze adottak, és már az autópálya felüljárójáról látszottak, de érdemes elmerülni a részletekben is. Mindenekelőtt: van új lemez (napokon belül írunk is róla – a szerk.), és az ilyet a Rammstein szereti megmutatni. Ez a második prágai koncerten úgy nézett ki, hogy a huszonegy előadott dalból kilenc (!) a két legutóbbi albumról származott, ez máris nagyjából a műsoridő közel fele, a Deutschland pedig ugye egy DJ-blokkal is kiegészül, tehát számtanilag is stimmelni látszik a fele-fele arány a régi és új dalok viszonylatában. Merész húzás, talán több is annál, nálam viszont betaláltak vele. Nem mintha mindent vivő slágerekkel pakolták volna tele a zenekar nevét viselő lemezt és a Zeitot, de bennem őszintén szólva már semmilyen különösebb élvezetet nem vált ki, amikor százhatvanhatodszorra is megszólal az ilyen eseményeken nyilván kihagyhatatlan Du hast. Akkor inkább hallgassuk meg tényleg a Radiót és a Zick Zackot – nem azért, mert Kiváló Nóták, hanem mert a változatosság gyönyörködtet.

rammstein_3

A setlist ilyen összeállításának elkerülhetetlenül lesznek kárvallottai: itt most a Reise, reise és a Liebe ist für alle da dalai és azok rajongói lettek azok. Egy-egy tétel maradt hírmondónak ezekről, mondhatni csak azért, mert hozzájuk konkrét show-elem tartozik, ezért eleve kihagyhatatlanok (Pussy, Mein teil). Persze meglovagolhatta Till a bádogpéniszt, vagy főzhette puhára a Villanycigányt, a konkrét színpadi akciókról az állóhelyeken lábujjhegyre állva is lemaradtunk. A színpad feletti, mozgó kivetítő kissé kárpótolt, illetve oldalt is voltak hasonlók, meglepő módon kifelé fordítva, hogy a többszörösen hátrányos helyzetű, a legszélen ülő/álló emberek is tapasztalhassanak valamit a színpadon zajló dolgokból. Lényeg a lényeg: középen ezekből semmit sem láttunk, mégsem érdekelt a dolog. Egyrészt emlékezetből is megy már a visszajátszás, másrészt egy Rammstein-stadionkoncerten tényleg olyan, a sokszoros maximumig elvitt, majd azon is röhögve túllépő audiovizuális orgia valósul meg, ami a színpadot nagyjából zárójelbe is teszi.

Milton Keynesben annyira lekötötték a figyelmünket a teljes stadiont körbeölelő lángcsóvák, hogy nem is figyeltünk oda annyira rá, mennyire hatásosan bánnak az illetékesek a fényekkel. Most, a színpaddal szemben állva ez teljes szépségében érvényesült, a hangzás pedig (talán a konkrét épület hiánya miatt is) tökély-közeli volt, pont olyan hangerővel, ami már képes fájdalmat okozni, de nem esik túlzásokba. A nagyságrendeket a legjobban talán az érzékelteti, hogy miután vagy négyszer megáztatott minket pár zápor, a lángok melegénél azonnal meg is tudtunk szárítkozni (nem, nem túlzok). A vizuál takjelről pörgött, megállíthatatlanul, akárcsak maga a zenekar, így Tillnek kellett beszállnia pár szándékos/véletlen szövegtévesztéssel, hogy biztosak lehessünk az előadás élő mivoltában. Sokadszor is csak annyit tudok mondani: ennél több, ennél látványosabb egy koncert nemigen lehet, és tényleg receptre írnám fel mindenkinek, aki egy ilyen eseményre szórakozni érkezik (és persze nincs tömegiszonya). Ugyan nyomatékosan kért a zenekar mindenkit, hogy ne tegye, a YouTube-on nagyjából minden megtekinthető, ha az eszetlen jegyárakat látva bárki hezitál, annak ezeket a videókat ajánlom szeretettel.

rammstein_1

Tisztában vagyok vele: a puszta tény, hogy nálam milyen dalok működtek aznap este, nagyjából semmit sem számít, de essen szó azért a szubjektív tapasztalatokról. Az elsőre (aztán második, harmadikra is) a 2019-es lemez B oldalának tűnő Zeit egyes dalai például nagyon működtek, a nyitó Armee der Tristen és a záró Adieu sarokpontokként is megállták a helyüket, és a címadóra sem lehetett semmilyen panasz. Komolyabban nem is ült le a buli, láthatóan mindenki ismerte ezeket is. Az Engel zongorás előadásáért ugyan képtelen voltam őszinte mosollyal lelkesedni a szemerkélő esőben, de erre ugye a gumicsónakok érkezésének megelőlegezéseképpen is szükség van, meg hát mert ugye miért ne?! A várt riffzuhatagok (Links 2-3-4, Mein Herz brennt, Heirate mich) kellemesen megmozgattak, lángszórás híján is folyamatosan volt mit nézni, hogy aztán újfent a Sonne és a Rammstein tűzvihara égessen végül apró darabokra. A kiemelt szektor (mert idén már volt) ezúttal a Feuerzone nevet kapta, és az onnan távozó utastársak ábrázatát elnézve ott aztán tényleg elpusztították a retinákat. Nem mintha bennem maradt volna bármilyen hiányérzet.

A Rammstein tehát alkot, szórakoztat a kényszerű hatásszünet elmúltával is, és tulajdonképpen mi mást is kérhetnénk? Ja igen, egy hasonló összeröffenést a Citadellán!

rammstein_5

Fotó: Jens Koch

 

Hozzászólások 

 
#6 M.M. 2022-05-22 09:06
Kedvet kaptam hozzájuk ez alapján.
Idézet
 
 
#5 Trebron79 2022-05-19 19:17
Fú, egyszer voltam ezen a reptéren Hollywood Vampires/Ozzy-n, de soha többet! Szerintem az ún. kiemelt állóban voltunk vagy 30.000-en, úgyhogy annak végéből/széléről is csak ugyanúgy a kivetítőn néztem, mint a sima állósok, vagy a tribünösök. Nevermore!
Idézet
 
 
#4 Edward_Richtofen 2022-05-19 12:56
Idézet - Koroknai Balázs:
Idézet - Edward_Richtofe n:
Offtopic: Balázs, láthattalak tegnap este Ghoston az Arénában? :D

Teljesen kizárt, messze elkerültem ;)


Haha. :D Most is meglepődtem pedig mennyi blacker - köztük én is - szereti őket annyira, h koncertre is menjen (én mondjuk már másodszor). :D
Idézet
 
 
#3 Koroknai Balázs 2022-05-19 10:24
Idézet - Edward_Richtofe n:
Offtopic: Balázs, láthattalak tegnap este Ghoston az Arénában? :D

Teljesen kizárt, messze elkerültem ;)
Idézet
 
 
#2 Edward_Richtofen 2022-05-19 10:01
Kicsit szerencsésnek érzem magam, hogy 2019-ben Prágában én az Edenben láthattam az előző körben őket, nyilván akkor még nem volt Zeit, de az arról származó dalokon túl láthatóan kb. ugyanazt a showt hozták. Fent "ültünk" jobb hátul, és első koncertem volt, ahol egy pillanatra sem bántam, hogy nem az állószektorba vettük a jegyet, kurvára átjött a látvány, a sound is tökéletes volt. Ráerősített a beszámolótok is, hogy a Letnany azért nem lett volna dream scenario (kínban is vagyok, hogy menjünk-e Metallicára, vagy inkább 3-4 klubbuli jöjjön a helyére).

A baj persze az, hogy nővéremmel leszerződtünk, hogy ha lesz pesti állomás, akkor megerőszakoljuk a büdzsét és kiemelt állóba megyünk, mert egyszer látnunk / hallanunk kell a legmeghatározób b zenekarunkat testközelből.

A lemezkritikát várom, látom megosztja a Shock-tábort (is) az új lemez, én az első pár hallgatás utáni csalódás után könnyen jóra hallgattam, bár nálam is jobb a 2019-es egyelőre.

Offtopic: Balázs, láthattalak tegnap este Ghoston az Arénában? :D
Idézet
 
 
#1 Barcs Bence 2022-05-19 08:18
Mind tudjuk, hogy volt ez a covidhelyzet, srácok. Azt is elhiszem, hogy örültök annak, hogy már nincs. De miért kell minden áldott cikket ezzel kezdeni?
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2013. július 9.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Muse - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 15.

 

Wendigo - Budapest, Rocktogon, 2007. április 29.

 

Wendigo - Budapest, Kultiplex, 2007. január 12.