Shock!

August 20.
Wednesday
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Pain Of Salvation, Anneke van Giersbergen, Árstíðir - Budapest, 2013. április 7.

pos_anneke_flyerMivel a Pain Of Salvation sok-sok év és lemez óta hazajár hozzánk, olykor ki-kihagyom egyik-másik koncertjüket. Ez történt például 2011-ben is, noha a Road Salt Twoelődjéhez hasonlóan – nagyon is tetszett. Van ez így. Mivel azonban a 12:5 című akusztikus anyaguk unplugged alapkedvenceim közé tartozik, ezt a bulit semmiképpen nem akartam elmulasztani, pláne hogy valamiért azt hittem, Anneke végig velük játszik és énekel majd. Ez végül nem teljesen így alakult, sőt, egy last minute programváltoztatás miatt (amelyet a szervezőkkel sem egyeztetett a csapat) pont a hölgy kezdte a műsort saját egyszálgitáros szetjével, amelynek nagyrészéről sajnos le is maradtunk.

Érdekes volt egyébként így megérkezni, mert egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amíg Anneke van Giersbergen énekelt, így az ismerősi köszönéseket is csak suttogva mertük megejteni, sőt, még a lépteink okozta padlónyikorgást is zavarónak éreztük kissé, afféle „popcornos zacskó csörgése a művészfilmen" feelingje volt az egésznek. Persze valójában senkit nem zavartunk, Annekét a legkevésbé, ő csak dalolt azon a különleges hangján, ami az évek alatt semmi sem kopott, és ami beszédben is gyönyörűen csilingel. Ezt később a merchpultnál is hallottuk, ugyanis saját fellépése után ő maga árulta a cuccait, amikor épp nem a POS-nál vendégeskedett, de erről majd a maga idejében még mesélek. A holland pacsirta tényleg csodálatos jelenség, színpadi és színpadon kívüli kisugárzása a legzordabb szívűeket is magával ragadja, a legzaklatottabb lelkeket is megnyugtatja, és még egy katolikus pap vagy egy melegmozgalmi aktivista is beleszeret két mondat után. És énekelhet bármit, nem lehet rá nem odafigyelni.

időpont:
2013. április 7.
helyszín:
Budapest, Club 202
Neked hogy tetszett?
( 10 Szavazat )

Persze a díszletek is odaszögezték a tekinteteket a színpadra, hiszen egy, a '70-es évek stílusában berendezett nappalit láttunk fent fotelokkal, kanapéval, zongorával, nagyanyáink ízlése szerinti tapétával, sőt, még a gyerekszoba egy része is látszott, ennek dísze egy óriási Hendrix poszter volt. A folkos(-szerű) zenét játszó izlandi Árstíðir tagjai ennek megfelelően a szoba különböző részein foglaltak helyet és különösebb faxni nélkül elnyomták nagyrészt anyanyelvükön, egy-két esetben pedig angolul írt, akusztikus gitárokra, hegedűre, csellóra és billentyűkre hangszerelt dalaikat. Nem különösebben értek az északi folkhoz, de kellemes volt, amit előadtak: szimpatikusak (és talán kissé megilletődöttek) voltak, mindannyian (!) baromi jól énekeltek, és még Gildenlöw úr is beugrott hozzájuk a végén egy kis Road Saltra – de ez inkább a főkoncert elejének is nevezhető volt már, hiszen ezután nem sokkal már Daniel és Rogner Öjersson, az új Pain Of Salvation gitáros volt a színpadon, és szépen elnyomtak egy Falling Home-nak elkeresztelt új szerzeményt.

Ezután szépen beszivárogtak a többiek is, és jött a Diffidentia, amivel kezdetét vette az év egyik legkülönlegesebb estéje. Bár folyamatosan zenéltek, nem is feltétlenül nevezném koncertnek az egészet, inkább afféle klubest-performansz-színház volt ez inkább, hiszen a konferanszokban amúgy is szívesen sztorizgató Daniel még többet dumált a dalok között, mint máskor. A zenekar nagyon lazán vette a be-becsúszó hibákat (hozzájuk képest meglepően sok volt, de röhögtek az egészen), és szereplő lett a technikusuk is, aki hol a kanapén ücsörgött, hol a vörösborokat osztotta ki, de amikor Daniel a kelleténél több hülyeséget beszélt, figyelmeztette rá, hogy elveszi a poharát. A keretet nyilván előre megírták, de pont ez az a fajta lazáskodás az, amit nagyon nem lehet erőltetni, tehát az akciók-reakciók egy része tényleg spontán volt. Érdemes lett volna több koncertet megnézni, mert gyanítom hogy ha épp olyan napjuk volt, még azt is elmondta Daniel, hogy aznap ki kurvaanyázott le kit a zenekarból.

A Pain Of Salvation setlistje:

01. Road Salt
02. Falling Home
03. Diffidentia
04. Linoleum
05. Mrs. Modern Mother Mary
06. Ashes
07. Help Me Make It Through The Night
08. Perfect Day
09. She Likes To Hide
10. To The Shoreline
11. Holy Diver
12. Stress
13. Disco Queen
14. Second Love
15. Iter Impius
16. The Perfect Element
17. Spitfall
18. No Way
19. King Of Loss
20. Dust In The Wind
21. Chain Sling
22. 1979

Olyasmi benyomásom van, hogy Gildenlöw is afféle hiperaktív figura lehet, aki őstehetség ugyan (gondoljunk csak bele: a Second Love-ot 15 évesen írta!), de mivel folyamatosan pörög, hosszú távon biztos nehéz elviselni. Nem véletlen, hogy mára már a komplett zenekar lecserélődött körülötte, az újak kíválasztásánál viszont biztos odafigyelt arra, hogy simulékony és alkalmazkodó típusok legyek – ez még Léo Margrit dobosra is jellemző lehet, bármennyire pihent agyú ő maga is (mondjuk pont a dobosok szoktak külön-külön jól kijönni még az egymást utáló egókkal is). Akárhogy is, tényleg nagyon szórakoztató volt az is, ami a zenén kívül fenn zajlott.

Ami pedig magát a zenét illeti, az a 12:5 után egyáltalán nem volt meglepő, mégis ütött. Egyfelől teljesen máshogy rakták össze a műsort, hiszen anno a fan clubos koncerten egy nagy egyvelegbe fűzték össze lényegében az összes tételt, itt pedig szorosan elkülönült minden szám, ráadásul kaptunk pár feldolgozást is. Ezek közül mindenképpen a Holy Diver swing-jazz verziója volt a legütősebb, de szépen sikerült a Baki Ádámnak ajánlott Dust In The Wind is, és a Perfect Day sem tűnt elcsépeltnek (pedig az). Anneke egyetlen nótára jött fel, ez pedig egy eredetileg is duett Kris Kristofferson szerzemény volt, ami a világnak ezen a tájékán teljesen ismeretlen, ettől függetlenül felettébb hangulatosnak bizonyult. Kis képzavarral, talán a díszletek miatt is Mensáros László és Tolnay Klári nosztalgikus sanzonja jutott róla eszembe, hogy nézd a muskátlit az ablakban. A saját dolgok közül igyekeztek minden korszakot megidézni, de egy ekkora életműnél már három órás koncert is kevés lenne, kettőbe viszont nagyon alaposan belesűrítettek amit lehet, bár a korai érát hanyagolták és – visszatérve a 12:5-re – kevésbé nyúltak bele ezúttal az eredeti dalokba. Ettől függetlenül legalább olyan jól éreztem magam, mint egy hónappal korábban az Eric Martin bulin. Lehet, hogy az év koncertje szavazásnál külön kategória kell majd az akusztikus fellépéseknek!

 
FacebookGoogle bookmarkMyspace bookmarkIWIWSatartlapDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Hozzászólások 

 
+5 #6 Joel Simoni 2013-04-19 09:13
Idézet - kokolo:
Mennyire gáz már, hogy ketten is jelzik az ordító hibát, ami ennek ellenére közel három nap elteltével sincs javítva. Bár az írás színvonalán nem sokat javítana az sem, ha a fellépő zenészek neveivel tisztában lenne a kedves hobbi cikkíró...

Felesleges az ilyen cinkelés, mert itt mindenki "hobbi cikkíró", nem a pénzért csinálják ezt hosszú évek óta.
Idézet
 
 
+2 #5 Draveczki-Ury Ádám 2013-04-19 08:40
Efelett elsiklottunk (illetve nem elsiklottunk, hanem elfelejtődött), jogos a bírálat. Javítva.
Idézet
 
 
+7 #4 Gazpacho 2013-04-19 08:34
nem tokmindegy? ugyis ezt is elkuldi daniel par honapo belul :DDDD
Idézet
 
 
-5 #3 kokolo 2013-04-18 23:47
Mennyire gáz már, hogy ketten is jelzik az ordító hibát, ami ennek ellenére közel három nap elteltével sincs javítva. Bár az írás színvonalán nem sokat javítana az sem, ha a fellépő zenészek neveivel tisztában lenne a kedves hobbi cikkíró...
Idézet
 
 
+4 #2 Marci 2013-04-16 09:36
Jó lett a kritika! Némi pontosítás: Nem Ragnar Zolberg gitározott, hanem Roger Öjersson (svéd, ex-Kamchatka). Bár már senki nem tudja követni, ha jól tudom Ragnar és Roger is "csak" session gitáros, nem állandó tagok.
Idézet
 
 
+3 #1 bpeter 2013-04-16 09:29
most szerintem még Ragnarhoz is képest új gitáros volt, vagy ha nem, akkor nagyon-nagyon megváltozott. Kiváló koncert volt, attól függetlenül, hogy a POS-t vártam nagyon, engem Anneke és az Arstidir dönölt padlóba. :)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Kereső

Hozzászólások

Legfrissebb galériák

 

Iron Maiden - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Anthrax - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Peter Gabriel - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. május 6.

 

Red Dragon Cartel - Budapest, A38, 2014. május 5.

 

Anneke Van Giersbergen - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Anna Murphy - Budapest, Club 202, 2014. április 4.