Shock!

április 22.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

David Ellefson - Bass Warrior Tour ft. Andy Martongelli - Budapest, 2024. március 5.

Minden újrakezdés macerás, minél idősebb valaki, annál macerásabb és egyben nehézkesebb – legyen szó karrierről vagy magánéletről. David Ellefson néhányszor már a padlón találta magát, pár éve ez újra megtörtént. Mindamellett nem hiszem, hogy folyamatosan az orra alá kellene dörgölni az okokat, nyilvánvalóan tízmilliószor megbánt már mindent. A lényeg, hogy kihúzták a lába alól a szőnyeget nagy hirtelen, de szerencse, hogy már a Megadeth-időkben is igyekezett több lábon állni, a turnémentes időszakokban projektezett, vitte a saját dolgait előre, amiből a mostani Bass Warrior turnén is meríthetett egy keveset. Természetesen a fókusz így is a sok évtizedes életútján átívelő Megadeth-dalokon volt, és pont ezért a néhány jól ismert számért látogatott el Budára az a néhány ember.

david_ellefson_k2024_01

A turné korábbi állomásairól fellelhető képek szerint nem voltak ezrek a turné előző helyszínein, sőt, kisebb, sokkal rosszabbul kinéző klubban is megfordult ez a produkció. Az Analog Music Hall korrekt koncerthelyszínné nőtte ki magát, főleg, hogy kiszedték azt a zavaró oszlopot baloldalról, és a hírek szerint a hangcuccon is javítottak, vélhetően nem is keveset, mert kimondottan bikán és arányosan szólaltak meg a dalok. Ezzel az este egyik fontos pontját ki is pipálhattuk, hiszen gyalázatos sounddal hervasztó lett volna a hangverseny.

időpont:
2024. március 5.
helyszín:
Budapest, Analog Music Hall
Neked hogy tetszett?
( 10 Szavazat )

A némelyest megemberesedett David Ellefson olasz kísérőcsapattal jött, akik kipróbált muzsikusok, még ha nálunk annyira nem is ismertek, csak ha nagyon beleástad magad a műfaj mélyebb bugyraiba. Itt van például a totális rocksztár fazon Andy Martongelli gitáros, akivel David 2019 óta együtt dolgozik, és úgy tűnik, gyümölcsöző lehetett ez a kapcsolat, hiszen azóta a különböző nevű formációkban rendre felbukkan Ellefson mellett, egyre szorosabbá téve a köteléket. A dobok mögött a végig óriási vigyorral az arcán dolgozó Roberto Pirami játszott, akit nálunk Michael Angelo Batio mögött lehetett már látni. A ritmusgitáros Walter Cianciusi a legkevésbé metál arc, sokkal inkább valamiféle elektronikus zenei installációkban utazik, illetve Geoff Tate mellett is megfordult. Titta Tani énekes meg hol énekes, hol dobos, DGM és Necrophagia, hogy csak két zenekarnevet említsek, amiket tán ismerhettek ti is.

david_ellefson_k2024_02

Ennek megfelelően már az első percektől fogva színpadképes volt a produkció, a Skin O' My Teeth klasszul megdörrent, ráadásul az az érdekes helyzet állt elő, hogy a frontember a dob mellé vonult az énekmentes részeknél, előzékenyen meghagyva az igazi frontemberséget Davidnek, aki ilyenkor előrejött egy kicsit, de korántsem sztároltatta magát, sőt. Annak ellenére, hogy értelemszerűen ez az egész produkció róla és érte szólt, nem vonta magára a reflektorfényt túlzott mértékben, talán szinte reflexszerűen vonult a háttérbe számos alkalommal, a Megánál ismert, előre megkoreografált ide-oda rohangálás ezúttal elmaradt. Sztorizás sem volt túl sok, inkább csak említés szintjén, hogy most épp melyik évtizedet idézzük meg, vagy ki ihlette az adott dalt (a Post Malone-tól feldolgozott Over Now kapcsán például megtudtuk, hogy utóbbi könyökén Megadeth-tetoválás látható). Egyébként kimondottan jókedvűnek tűnt Ellefson, rokonszenvesen vezényelte le az estét, nulla sztárallűrrel, az igazi figyelem a dalokra vetült.

david_ellefson_k2024_03

Jó kérdés persze, hogy miképp szólalnak meg a Megadeth-dalok egy másféle énekessel, akinek, hm... van énekhangja is. Nos, Titta Tani teljesen okés volt, nem akarta utánozni a denevérhangú Mustaine-t (akit persze pont azért szeretünk), a rekesztett énektémák rendben voltak, a normálisan kiénekelt részek meg kicsit másféle fényt adtak a számoknak (persze emellett azért szólt a belső magnó, de hát ilyen pár évtizedes klasszikusoknál az kikapcsolhatatlan). Elképzelni nem tudom, mi járhat David fejében az olyan örökérvényű daloknál, mint a Countdown To Extinction, a Symphony Of Destruction vagy a nélküle elképzelhetetlen Peace Sells. Nyilván hervasztó lehet a sokezer-pártízezer messzeségbe vesző szempár helyett kábé ötven arcot látni közvetlen közelről, és az arénák zúgása helyett azt az óvatos hejjegetést hallani dalok közben. Lehet, megy valami belső film, hogy hangulatba hozza magát, vagy „ez is csak egy meló" sóhajjal túlteszi magát ezeken az estéken, és megy a következő helyszínre. A máig műsoron tartott Mega-dalok alatt talán reflexszerűen működik, ugyanazoknál a részeknél bólogat, megemeli a karját vagy a basszusgitárt.

david_ellefson_k2024_04

Na de volt itt ám egy rakás csemege, amit Mustaine emberemlékezet óta nem játszott, olyanok, mint a 99 Ways To Die vagy a Bad Omen (!!), de a Go To Hell sem egy gyakori darab. Mindezek mellett a Lucretia / Take No Prisoners / Five Magics hármas összefűzése is egyfajta fűszerként volt értelmezhető. Ellefson szólómunkásságából a sotós érából két dal került elő (Celebrity Thrash, Like a Bullet), a Simple Truth című szám pedig a hajléktalan külsejű, totál ápolatlannak tűnő Thom Hazaerttel közös, számomra értelmezhetetlen kollaboráció hozadéka, ezt a formációt valahogy mindig furcsálltam. A lendületes, kicsit punkos ihletettségű dal élőben egyébként hangulatos (és meglehet, hogy a szövege miatt tűzte műsorra, pedig még AZELŐTT született), ahogy a Mocifej-feldolgozás, a Love Me Like a Reptile is, de hát az nem is kérdés, ugye.

david_ellefson_k2024_05

A ráadásblokkban érkező Dawn Patrol / The Trooper / For The Whom the Bell Tolls medley is jópofa volt, ráadásul kábé az aznapi beállásban próbálták össze először. És hát ugye Ellefson sem sokat játszhatott Metallicát színpadon... Egyébként számomra a Reckoning Day volt az este egyik csemegéje (még ha meg bele is bicsaklott Titta hangja), IMÁDOM ezt a dalt, mint ahogy a teljes Youthanasia lemezt is, ezzel pár évtizedet visszafiatalítottak lélekben. Andy egymaga vitte a szólókat a hátán, rendben is volt nagyrészt, olykor érződött, hogy ez a feladat eléggé izzasztó neki is. Néhány dalnál mintha egy hangyabokányit épphogy lassabbak lettek volna, mint eredetiben, a groove kicsit más volt, de hát az eredeti tempót tartani melós. És, ahogy említettem, kiválóan szólt a cucc, a jellegzetes Ellefson-féle basszussound szépen megdörrent, és szerintem életemben nem hallottam Megadeth-koncerteken ennyire karakteresnek a vokálmunkáját.

david_ellefson_k2024_06

Mindent összevetve kicsit skizofrén a helyzet, hiszen egyrészt rém szomorú vagyok valahol ettől az egésztől (a Megadeth az egyik szívügy, nagy kedvencem tizenéves korom óta), illetve hát ugye attól, hogy a két David elég nagy eséllyel (kivéve, ha lesz az a pénz) nem fog már egy színpadon állni. Pedig ők pont ettől a szeretem-gyűlölöm kombótól (is) működhettek ennyire jól. Viszont David végre főhős lehet a saját életében, és nem csupán mellékszereplő. Kicsit félve mentem a koncertre, tartottam attól, hogy ciki lesz az egész valahogy, de annak ellenére, hogy tényleg hervasztóan kevesen voltunk, kimondottan remekül sikerült az este (kár, hogy az elköszönés Thank you, Bukarest volt). Családias, vidám, emberközeli hangulatú koncert volt ez, remek dalok megidézésével. Sajnáltam volna, ha kihagyom, tényleg.

david_ellefson_k2024_07

 

Hozzászólások 

 
#16 rockart 2024-03-08 20:48
Idézet - Asidotus:
"a denevérhangú Mustaine-t (akit persze pont azért szeretünk)"
Szerintem nem :), inkább csak ennek ellenére szeretjük a Megadeth dalait

Ez így van. Illetve, ez mostanra van így, mert amíg volt erő még Mustaine hangjában, és bírta/vitte simán ezeket a dalokat élőben is, addig igenis egyedi hangszín volt ez ebben a műfajban, még különlegesebbé téve a Megadeth zenéjét
Idézet
 
 
#15 Asidotus 2024-03-08 18:42
"a denevérhangú Mustaine-t (akit persze pont azért szeretünk)"
Szerintem nem :), inkább csak ennek ellenére szeretjük a Megadeth dalait
Idézet
 
 
#14 rockart 2024-03-08 17:55
Idézet - hároméves férfi:
Idézet - rockart:
Idézet - Metal Priest:
Nagyon bírom, hogy az első képen Dávid éppen úgy áll, hogy a B-t eltakarja, így mögötte "ass warrior" olvasható! :D

De viccet félretéve, örülök hogy még mindig zenél. Amit tett nem volt "helyes" és tényleg nagyon ciki volt, de ekkora botrányt nem érdemelt meg.


Ravasz meglátás, jár a pont! :D Nekem már egyébként az is elég érdekes, hogy egyáltalán Mustaine engedi neki játszani ezeket a dalokat, meg az, hogy használhatja Ellefson saját elnevezésű turnéjához a Megadeth betűtípusát.


Nem hinném, hogy egy feldolgozás engedélyköteles lenne. A milliónyi coverband azonnal földbeállna.

Jogos. Mondjuk, el nem tudom képzelni , hogy egy turnékörnél többet meg fog élni ez a produkció. Arról nem is beszélve, hogy tényleg elmaradt azt a műsor, ami eredetileg be volt ígérve, ami a sztorizgatós részt illeti. Talán a basszusgitár-játék is kaphatott volna nagyobb hangsúlyt, ha már bass warrior az elnevezés, de még csak egy saját, 10-15 perces kulön Ellefson blokk sem volt, ahol bemutathatta volna basszer virtuozitását. Így gyakorlatilag tényleg csak egy olyan "Megadeth ribute band"-et láthattunk, ami tartalmazott egy eredeti tagot is.
Idézet
 
 
#13 hároméves férfi 2024-03-08 11:06
Idézet - rockart:
Idézet - Metal Priest:
Nagyon bírom, hogy az első képen Dávid éppen úgy áll, hogy a B-t eltakarja, így mögötte "ass warrior" olvasható! :D

De viccet félretéve, örülök hogy még mindig zenél. Amit tett nem volt "helyes" és tényleg nagyon ciki volt, de ekkora botrányt nem érdemelt meg.


Ravasz meglátás, jár a pont! :D Nekem már egyébként az is elég érdekes, hogy egyáltalán Mustaine engedi neki játszani ezeket a dalokat, meg az, hogy használhatja Ellefson saját elnevezésű turnéjához a Megadeth betűtípusát.


Nem hinném, hogy egy feldolgozás engedélyköteles lenne. A milliónyi coverband azonnal földbeállna.
Idézet
 
 
#12 rockart 2024-03-08 09:13
Idézet - Metal Priest:
Nagyon bírom, hogy az első képen Dávid éppen úgy áll, hogy a B-t eltakarja, így mögötte "ass warrior" olvasható! :D

De viccet félretéve, örülök hogy még mindig zenél. Amit tett nem volt "helyes" és tényleg nagyon ciki volt, de ekkora botrányt nem érdemelt meg.


Ravasz meglátás, jár a pont! :D Nekem már egyébként az is elég érdekes, hogy egyáltalán Mustaine engedi neki játszani ezeket a dalokat, meg az, hogy használhatja Ellefson saját elnevezésű turnéjához a Megadeth betűtípusát.
Idézet
 
 
#11 Metal Priest 2024-03-07 18:25
Nagyon bírom, hogy az első képen Dávid éppen úgy áll, hogy a B-t eltakarja, így mögötte "ass warrior" olvasható! :D

De viccet félretéve, örülök hogy még mindig zenél. Amit tett nem volt "helyes" és tényleg nagyon ciki volt, de ekkora botrányt nem érdemelt meg.
Idézet
 
 
#10 Valentin Szilvia 2024-03-07 17:31
Idézet - rockart:
Interjút készített most valaki Ellefsonnal, azt lehet tudni?


Nem tudok róla.
Idézet
 
 
#9 rockart 2024-03-07 17:17
Viszont volt a nézőtéren egy, a fején zajvédő fülhallgatóval rohangáló AC/DC pólós 2-3 éves kisgyerek. :D Van itt utánpótlás! Na jó, ez csak a vicc része! Abszolút osztom a cikk szerzőjének összes észrevételét mind pozitív, mind negatív oldalról nézve az eseménnyel kapcsolatban! Tényleg jó volt ezeket a Mustaine által ezer éve nem játszott dalokat élőben hallani. A Bad Omen, 99 Ways to die, Dawn Patrol dalokat most hallottam élőben először...és valóban kuriózum volt nem denevér/vagy Mikiegér hangon hallani ezeket a dalokat színpadon! Nálam is a Reckoning day volt a csúcspont! Az a dal ahogy máig berobban, ha felteszem hallgatni, kiráz a hideg! '94 óta rabja vagyok, mint ahogy az örök kedvenc Youthanasia albumnak! És valóban, 50-100 fő nem képes hangulatot csinálni, na! Próbálta Effeson is lelkesíteni ezt a maroknyi embert, de ebben sajnos ennyi volt aznap este. Egyébként végig nagyon sokszor Budapestet mondott, ezért a végén nekem is furcsa volt Bukarestet hallani, és azt hittem, hogy csak elértettem, de akkor ezek szerint nem...Viszont pont azon nevettem, hogy ennyi erővel akár ezt a produkciót is lehetne hívni Megadeth-nek, mert pont annyi alapító tag ebben is van, mint az eredetiben. :D Az meg valahol engem is elszomorított, hogy egy egykor A-kategóriás, most 60 éves rocksztárnak ilyen külvárosi negyed, kis klubjában kell lehajolnia az aprópénzért. (igaz, ezt magának is köszönheti valahol az ismert történet alapján.) Viszont, az nem tudom mennyire volt a koncepció része, hogy a szólógitáros srácon Metallica póló is volt! :D (Nesze, Mustanie! Plusz a For whom the bell tolls-os jammelés!)

Interjút készített most valaki Ellefsonnal, azt lehet tudni?
Idézet
 
 
#8 torta 2024-03-07 16:25
A klubok elhalasa temaban egyetertek az elottem szolokkal, a konkret produkcio viszont erzesre kb. ide valo, Ellefson nyilvan jo basszer de na. Ha Paul Barker tartana Ministry hakniturnet, arra elmennenek annyian mint az Uncle Al+berzeneszek oridzsinalra? Na ugye.
Idézet
 
 
#7 MATEo9 2024-03-07 13:01
Idézet - Shock:
A máig műsoron tartott Mega-dalok alatt talán reflexszerűen működik, ugyanazoknál a részeknél bólogat, megemeli a karját vagy a basszusgitárt.


Ez a mondat valahogy úgy hangzik mint egy kómából felépült páciens diagnózisa a neurológián.
Idézet
 
 
#6 Csympy 2024-03-07 12:33
...ahogy olvastam már bántam, hogy kihagytam...de a Bukarest miatt most megint nem bánom :D ...nem sovinizmus, meg a románokkal sincs semmi bajom, csak kibaszott szánalmas, hogy még mindig rendszeresen előjön ez....meg a fellépő is gáz, hogy ennyire lövése nincs, hogy hol van éppen...hacsak nem bosszúból mondta, amiért kevesen voltak :D
Idézet
 
 
#5 latexbaba 2024-03-07 10:31
Idézet - Hangdalar:
Idézet - Asidotus:
(Nagyjából) OFF, de valamennyire mégis kapcsolódik ehhez a koncerthez:
https://index.hu/kultur/2024/03/06/the-guardian-elo-zene-klub-szorakozas-koncert-zenekar-arena-klub/
A zindexes cikk arról szól, hogy míg a nagy, arénakoncertek jól mennek, a kis klubok sorra zárnak be (Angliában). Ez itthon mennyire van így? Ez mennyire érződik a zenekaroknak (nem csak itthon, külföldön is), vagy ők megkapják a (kis) pénzüket, és elvannak vele, csak a klubok nem tudják azt kitermelni?


Zenészként én annyit tudok, és látok, hogy ha van több tízezres követőbázisod social median, akkor biztos lehetsz benne, hogy minden városban találsz minimum 100 embert, aki eljön a bulidra, illetve ezáltal lehetőséget is kapsz, hogy fellépj. Hogy te ebből mit kapsz, illetve a hely mit kap, az nagyban függ a deal-től. Ha elég nagynevű banda vagy, akkor nyilván fix gázsiért mész, amit a hely így is úgy is kifizet, akkor is, ha neki kevés a bevétele. És az a gond, hogy vidéken egyre kevesebb a klubok bevétele, ezért sorra zárnak be. A fővárosban el lehet lébecolni, de itt keleten már hely sincs nagyjából, ahol lehet játszani, sok klub a koronát sem élte túl. Egyetlen bevételi forrásuk az említett nagy bandák felléptetése, bízva benne, hogy arra eljön annyi ember, ami által jön annyi bevétel, hogy megérje. Viszont épp ezért kisebb bandákat nem nagyon léptetnek föl, mert sajnos a kutya sem kíváncsi rájuk, ahogy pl. ránk se. Egyrészről őket is meg lehet érteni, ők is pénzből élnek, másrészről ezzel kb. nullára redukálódik a kisebb bandák lehetőségeinek száma. Koncertek nélkül pedig nehéz feljebb lépni. Persze most saját dalokról beszélek. A tribute picivel egyszerűbb. Annak könnyebben adnak helyet a kisebb klubok is. Szóval ja, én így látom az itthoni helyzetet. A szoboszlói Rock Café tulaja azt mondta egyszer nekünk, hogyha ebből kellene élnie, vagy ha ebből akarna bevételt, már rég nem csinálná.

100 százalékos megfogalmazás!
Idézet
 
 
#4 nikfisz 2024-03-07 10:09
Sajnos (vagy nem sajnos) ennyien mennek el egy nagy zenekar ex basszusgitárosá nak hakni bulijára.Abszolult nem meglepő. A Megadeth koncerten se lesznek többen 3-4 ezernél. A Rockzene legfelsőbb ligája még tarol(ACDC,Meta llica,Guns,Maid en) a többi meg megy a levesbe. A hazai klub élet meg nem fog már sokáig kitartani,ahogy látom/érzem.
Idézet
 
 
#3 Hangdalar 2024-03-07 09:43
Idézet - Asidotus:
(Nagyjából) OFF, de valamennyire mégis kapcsolódik ehhez a koncerthez:
https://index.hu/kultur/2024/03/06/the-guardian-elo-zene-klub-szorakozas-koncert-zenekar-arena-klub/
A zindexes cikk arról szól, hogy míg a nagy, arénakoncertek jól mennek, a kis klubok sorra zárnak be (Angliában). Ez itthon mennyire van így? Ez mennyire érződik a zenekaroknak (nem csak itthon, külföldön is), vagy ők megkapják a (kis) pénzüket, és elvannak vele, csak a klubok nem tudják azt kitermelni?


Zenészként én annyit tudok, és látok, hogy ha van több tízezres követőbázisod social median, akkor biztos lehetsz benne, hogy minden városban találsz minimum 100 embert, aki eljön a bulidra, illetve ezáltal lehetőséget is kapsz, hogy fellépj. Hogy te ebből mit kapsz, illetve a hely mit kap, az nagyban függ a deal-től. Ha elég nagynevű banda vagy, akkor nyilván fix gázsiért mész, amit a hely így is úgy is kifizet, akkor is, ha neki kevés a bevétele. És az a gond, hogy vidéken egyre kevesebb a klubok bevétele, ezért sorra zárnak be. A fővárosban el lehet lébecolni, de itt keleten már hely sincs nagyjából, ahol lehet játszani, sok klub a koronát sem élte túl. Egyetlen bevételi forrásuk az említett nagy bandák felléptetése, bízva benne, hogy arra eljön annyi ember, ami által jön annyi bevétel, hogy megérje. Viszont épp ezért kisebb bandákat nem nagyon léptetnek föl, mert sajnos a kutya sem kíváncsi rájuk, ahogy pl. ránk se. Egyrészről őket is meg lehet érteni, ők is pénzből élnek, másrészről ezzel kb. nullára redukálódik a kisebb bandák lehetőségeinek száma. Koncertek nélkül pedig nehéz feljebb lépni. Persze most saját dalokról beszélek. A tribute picivel egyszerűbb. Annak könnyebben adnak helyet a kisebb klubok is. Szóval ja, én így látom az itthoni helyzetet. A szoboszlói Rock Café tulaja azt mondta egyszer nekünk, hogyha ebből kellene élnie, vagy ha ebből akarna bevételt, már rég nem csinálná.
Idézet
 
 
#2 hároméves férfi 2024-03-07 09:33
Idézet - Asidotus:
(Nagyjából) OFF, de valamennyire mégis kapcsolódik ehhez a koncerthez:
https://index.hu/kultur/2024/03/06/the-guardian-elo-zene-klub-szorakozas-koncert-zenekar-arena-klub/
A zindexes cikk arról szól, hogy míg a nagy, arénakoncertek jól mennek, a kis klubok sorra zárnak be (Angliában). Ez itthon mennyire van így? Ez mennyire érződik a zenekaroknak (nem csak itthon, külföldön is), vagy ők megkapják a (kis) pénzüket, és elvannak vele, csak a klubok nem tudják azt kitermelni?


Ha a klubok nem tudják kitermelni, nem fogják kifizetni a zenekarokat.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Stratovarius - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Beardfish - Budapest, A38, 2010. október 24.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.