Shock!

március 19.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

DVD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Metallica: S&M2

metallica_cMint saját maguk legkönyörtelenebb kritikusai, James Hetfieldék sosem söpörték a szőnyeg alá, hogy akadtak elbaltázott kísérleteik az évek során. Ehhez legfeljebb csak annyit tennék hozzá, hogy személy szerint egyik sem fájt ezek közül annyira, mint bő húsz évvel ezelőtt az S&M névre keresztelt projekt. A Metallica és a szimfonikusok! Miért vártak ezzel addig? Maga az ötlet persze már akkor sem volt teljesen újszerű, ellenben a Ride The Lightning óta lehetett sejteni, hogy egy efféle, szinte magától értetődő vízió tető alá hozatalához megéri minden követ megmozgatni. Egyszerűbben fogalmazva: Larsék tudat alatt már akkor ebben a hangszerelésben gondolkodtak, amikor legfeljebb ülőalkalmatosságként hoztak volna be a stúdióba egy csellót. Ehhez képest viszont nagyon megúszósra vették a figurát az S&M-mel, már ami a torzított szekciót illeti, és gyakorlatilag Michael Kamenre bízták, mit hoz ki ebből a papíron remek ötletből.

megjelenés:
2020
kiadó:
Blackened Recordings
Neked hogy tetszik?
( 56 Szavazat )

Itt (és sok egyéb helyen) is csak megismételni tudom a Kiss „rajongó" Gábor kolléga által a mozifilm kapcsán elmondottakat, sőt, továbbmegyek: az S&M2 az én szememben tulajdonképpen vezeklés a füleink ellen korábban elkövetett bűnökért. Húzzuk alá kétszer, mindez nem az azóta sajnos elhunyt Kamen elleni vádirat, meggyőződésem, hogy második nekifutásra vele is hasonló lett volna a végeredmény. Egy ilyen mix ugyanis csak akkor szólhat egészségesen, ha abba mindkét fél maximálisan beleteszi a magáét, ugyanakkor nem is szívja el a másik elől a levegőt. Az S&M-nél annak idején két külön vágányon zajlottak az események, ha a korabeli interjúkból jól emlékszem, volt talán két közös próba a szimfonikusokkal, és mehetett is élesben. A komolyzenészek nyilván eljátsszák, amit eléjük tesznek, Larsék szintén álmukból felkeltve sem tudnak dobolni – ez azonban itt nem elég. Az aktuális interjúkból pedig szerencsére az derül ki, hogy a főszereplők is tökéletesen tisztában voltak ezzel, és ezúttal valódi kooperáció folyt.

Elég csak rápillantani az S&M kottáira, amelyek laikusként is legalább annyira riasztóak, mint egy profi számára. Tény, hogy a Metallica sem akkoriban futotta a legjobb köreit, de ők és a nagyzenekar zenészei is férfiasan helytálltak abban a bődületes hangjegyhalmozási kísérletben. A végeredménnyel viszont határozottan rossz hangulatban zajlott a barátkozás, és bár pontosan tudom, milyen megveszekedett hívei vannak annak az anyagnak, hadd tartsam magam az előbbiekhez, afféle magánvéleményként. A mozis változathoz képest hangban és képben is újragondolt S&M2 CD/DVD/BR/LP/SMGSZBB esetében számomra a legfontosabb, hogy baromi jólesik meghallgatni, mi több, élvezetet okoz. Flörtöltem is a gondolattal, hogy ezúttal csakis a hanganyagot szerzem be, de utóbb beláttam, hogy hozzátesz azért az élmény teljességéhez, ha újból láthatom, ahogy a zúzás tetőfokán James az elsőhegedűssel pacsizik, Lars vigyora pedig nem őszinte. És mindez tényleg csak hab lehet a tortán, mert az alapanyag közel tökéletes.

A második felvonás nyitánya mondjuk sokakat hagy majd állva az autópályán (részben magamat is ide értve), de ha valami, hát éppen ez a komolyzenére fókuszáló blokk igazán méltó tisztelgés Cliff Burton emléke előtt, aki annak idején lefektette mindehhez az alapokat. Nemkülönben a bátorság előtt is le a kalappal, hogy a banda a maga státuszában ezt így bevállalta, hiszen senki nem szólt volna egy rossz szót sem, ha elmarad a méhkasba nyúlás. A cinizmusnak is adózva: így létezése során először, végre a The Unforgiven III is értelmet nyer. Scott Pingel Anesthesia-remake-je pedig maga a csoda, közelítsünk bárhonnan, származzon bárkitől is az alapötlet. A koncentrikus közökre felfűzött vizuális koncepció mellett szintén ne menjünk el, remekül sikerült minden eleme, és határozottan hozzátesz ahhoz az élményhez, ami eleve szinte tökéletesen kerek. A felvétel képi világa, mondjuk úgy, rendben van, az osztott képernyős részekért én mondjuk büntetnék, de gagyiról szó sincs.

Pár szó az extrákról, hiszen vannak. Extra spórolós például a kiadvány kiállítása, az általam beszerzett BR vékony tokjában mindössze egyetlen papírlap kotyog. Jogosan van olyan érzése tőle az embernek, mintha ezeket a termékeket valóban egy halott piac kiállítási tárgyaiként kezelnék, és kizárólag a deluxe vonal élvezett volna tényleges figyelmet. Nem százoldalas bookletről álmodom, csupán némi figyelmességről. A hangsávválasztási lehetőségeken túl az egyéb „érdekességek" sora ásításra ingerlően kiszámítható, a Making Of filmecske az All Within My Hands promóval együtt mind olyasmi, amit a „vásárlók" 99 százaléka nem hogy kétszer, de garantálhatóan egyszer sem fog végignézni. Amikor (nemsokára) végleg eltemetjük a standard fizikai formátumokat, emlékezzünk majd vissza rá, hogy a legnagyobbak sem tettek semmit a fapadosabb pénztárcájú hívek ilyen irányú kiszolgálásáért. Ez esetben nem/sem ez a lényeg, de ennyit szükségesnek éreztem hozzátenni Hetfieldék magasan legjobb 21. századi produkciójához.

Szokásom szerint nem szeretnék ennél jobban elmerülni a részletekben, különben is, ezt a valóban élménydús utazást megéri spoilerezés nélkül felfedezni – hiszem, hogy mindenkinek ad valami jót. Mondjuk azt, ami a maximálisan kiszámítható The Memory Remains maximálisan kiszámítható végén megtörténik hátközépen.

A végszó tehát: a ló néz, a csikó lát, a Metallicánál senki sem játszik jobban Metallicát.

 

Hozzászólások 

 
-8 #17 Koroknai Balázs 2020-09-16 13:17
Idézet - rockart:
Szerintem sokkal több munkát rakott bele, mint ez a mostani karmester! Sokszor az az érzésem volt, hogy ez a mostani csak "parasztvakításb ól" állt ott.

Kérlek, magyarázd el, hogy erre miből következtettél.
Idézet
 
 
-8 #16 rockart 2020-09-10 12:06
Idézet - Barcs Bence:
Idézet - rockart:
Moziban megnéztem tavaly, már akkor tudtam, hogy kb. kétszer láttam! Először és utoljára! Semmi újat nem tudott az S&M1-hez képest felmutatni számomra, pedig annak máig nagy tisztelője vagyok! Arról nem beszélve, hogy Hetfield hangja is jócskán elmaradt a megszokottól, az éppen kiújuló alkohol problémái miatt, nemhogy a '99-esétől!


Pedig teljesen más a megközelítése ennek, mint az első szimfonikus projektnek... Ott Kamen szinte versenyeztette a nagyzenekar témáit Hetfieldékével, itt pedig az volt a cél, hogy minél jobban alájuk játsszanak, hogy tényleg megtámogassák a Metallica zenéjét.


Talán pont azért is tetszett jobban a '99-es, mint a mostani, amiről írsz. Arról nem beszélve, hogy Michael Kamen eleve Metallica rajongónak vallotta magát, és az S&M1-nél saját maga válogatta össze azokat a dalokat, amelyek szerinte jól működnének szimfonikus nagyzenekar mellett. Szerintem sokkal több munkát rakott bele, mint ez a mostani karmester! Sokszor az az érzésem volt, hogy ez a mostani csak "parasztvakításb ól" állt ott.
Idézet
 
 
-8 #15 Barcs Bence 2020-09-09 16:41
Idézet - rockart:
Moziban megnéztem tavaly, már akkor tudtam, hogy kb. kétszer láttam! Először és utoljára! Semmi újat nem tudott az S&M1-hez képest felmutatni számomra, pedig annak máig nagy tisztelője vagyok! Arról nem beszélve, hogy Hetfield hangja is jócskán elmaradt a megszokottól, az éppen kiújuló alkohol problémái miatt, nemhogy a '99-esétől!


Pedig teljesen más a megközelítése ennek, mint az első szimfonikus projektnek... Ott Kamen szinte versenyeztette a nagyzenekar témáit Hetfieldékével, itt pedig az volt a cél, hogy minél jobban alájuk játsszanak, hogy tényleg megtámogassák a Metallica zenéjét.
Idézet
 
 
-8 #14 rockart 2020-09-08 15:41
Moziban megnéztem tavaly, már akkor tudtam, hogy kb. kétszer láttam! Először és utoljára! Semmi újat nem tudott az S&M1-hez képest felmutatni számomra, pedig annak máig nagy tisztelője vagyok! Arról nem beszélve, hogy Hetfield hangja is jócskán elmaradt a megszokottól, az éppen kiújuló alkohol problémái miatt, nemhogy a '99-esétől!
Idézet
 
 
-8 #13 Eugen 2020-09-07 21:44
Lars nem tud citerázni, ellenben James ujjaiban ott a flamingó!
Idézet
 
 
-8 #12 Cseke Feri 2020-09-07 20:15
Idézet - Meszlényi Bálint:
Üdv! Az alábbi mondatod felkeltette az érdeklődésemet: "Elég csak rápillantani az S&M kottáira, amelyek laikusként is legalább annyira riasztóak, mint egy profi számára." Ezeket hol lehet megnézni?:)


A film közben a kamera néha belepillant a szimfónikusok kottáiba :)
Idézet
 
 
-8 #11 Zoltán Simon 2020-09-07 18:07
Nekem sokkal jobban tetszik, mint az első S&M, szombaton végre volt időm megnézni/hallgatni végig is pörgött hirtelenjében háromszor :)
A Hardwired-os témához annyit fűznék hozzá, hogy már csak a Halo On Fire miatt megérte erőltetni, amikor a közönség rázendít a dal végén, az instant beszabehu.
Bár kacérkodtam az überbrutál verzióval, de a jelenlegi állapotok miatt inkább a Bluray+2 CD verzió mellett döntöttem: ehhez adtak rendes bookletet, talán a legigényesebb, amit eddig láttam.
Idézet
 
 
-8 #10 Somogyi Zsolt 2020-09-07 17:40
Én 1989 óta vagyok Metallica fan, de ahogy sokakat, engem sem fogott meg ez a szimfónikus Metallica dolog. Ha már erőltetik, számomra leginkább az instru daloknál lehet értelme. Ott el tudom képzelni, hogy a szimfónikusok tudnak hozzá tenni, de egy Hardwired-et és hasonlót nem kéne velük megerőszakolni. Vagy fordítva? :)
A S/M-et is kb egyszer hallgattam meg anno, ezt sem fogom többször.
A Hardwired... stúdió lemez, meg rohadt jóra sikerült. Ezzel ellentétben (SM2) azt már számtalanszor meghallgattam és még sokszor meg is fogom a többi sorlemezükkel együtt.
Idézet
 
 
-8 #9 Szerecsen Mihaly 2020-09-07 15:07
"Amikor (nemsokára) végleg eltemetjük a standard fizikai formátumokat"

sosem fog eltűnni :)
Idézet
 
 
-8 #8 Tulus 2020-09-07 14:02
Nekem nagyon tetszett a lemez, az S/M-től mérföldekkel jobb.

Miért tesznek be több Hardwired-es dalt? Egyrészt azért, mert az egy fasza lemez lett, másrészt pedig azért, mert a Hardwired az utolsó Metallica lemez. Ennyire egyszerű.
Idézet
 
 
-8 #7 janomano 2020-09-07 12:53
A Tryptikon is kijött nemrég egy hasonszörü kiadvánnyal, arról lesz iras?
Idézet
 
 
-8 #6 Barcs Bence 2020-09-07 10:49
Idézet - Goodbye:
Nem tudom, hogy melyikük állította össze a setlistet, de a legjobb lenne, ha a jövőben inkább csak zenélne, és a döntéseket másra hagyná. Miért kell a Hardwiredet ennyire erőltetni? Oké, szarhoz képest dobostorta, de a Metallicának ennél csak jobb lemezei vannak. Ez olyan, mintha a Dragonforce a debütalbumát erőltetné élőben. Egyszer talán megnézem, de nincs rá túl erős késztetésem.


Pont azért erőltetik a Hardwired-ot, amiért az egyes S&M-en erőltették a Load/ReLoad-os dalokat: mert ez az aktuális, avagy a legutóbbi stúdióalbum. Ami egyébként szerintem remek lemez lett, király dalokkal. A Halo on Fire mindkét verziójától elfog az instant libabőr és bizsergés. Egyébként egy ReLoad is van a diszkográfiában , ha már itt tartunk, azt jobb lemeznek nevezni a Hardwirednél... hát... :D
Idézet
 
 
-8 #5 blackmagic 2020-09-07 10:42
Szépen leírták az előttem szólók a bajaimat a lemezzel kapcsolatban...hallgatom, de nem ad semmit...unalmas. Rájöttem, hogy a setlist miatt unalmas...One, Master, Nothing, Sandman simán cserés lehetne...meg a hardwiredről is elég lett volna 1...unforgiven 3, pulling teeth, all within my hands faxa...
Idézet
 
 
-8 #4 Goodbye 2020-09-07 09:58
Nem tudom, hogy melyikük állította össze a setlistet, de a legjobb lenne, ha a jövőben inkább csak zenélne, és a döntéseket másra hagyná. Miért kell a Hardwiredet ennyire erőltetni? Oké, szarhoz képest dobostorta, de a Metallicának ennél csak jobb lemezei vannak. Ez olyan, mintha a Dragonforce a debütalbumát erőltetné élőben. Egyszer talán megnézem, de nincs rá túl erős késztetésem.
Idézet
 
 
-8 #3 P 2020-09-07 08:59
Én ezt a kiadványt nem értem. Hallgatom, hallgatom, de egyszerűen - lehet, hogy csak az aktuális lelkiállapotomn ak köszönhetően - semmit nem ad.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Helloween - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.