A zene irányultságát tekintve nem sokat változott az előző felvétel óta, viszont a hangszeres megoldásokban érezhető a fejlődés, főleg a basszusgitár témáira lettem figyelmes. Mondjuk az előző felvételen is feltűnt, hogy Bartha Tamás nem csak alapoz, nem a gitár adja meg a dalok lüktetését, sokkal inkább a bgitár. Csak így tovább! A dobosnak viszont még mindig csak a gyakorlást és különböző színesítő figurák gyakorlását tudom ajánlani. Egész egyszerűen azért, mert olyan típusú a zene, ahol fontos - lenne -, hogy mit játszik a dobos.
Tulajdonképpen az új számok felvételének miértje az új énekesnő bemutatkozása, Rabi Eszternek hívják. Más karakterű a hangja, és nőiesebb is, mint elődjének, de hasonló stílusban énekel. Neki is csak azt tudom tanácsolni, hogy bátrabban eressze ki a hangját, nyugodtan próbálja túlüvölteni a próbákon a hangszereseket, és akkor meglesz a rutin a koncertekre.
A demón az első dal lassú, merengős vonalú, a második pörgősebb, ez jobban is tetszett.
