Shock!

szeptember 20.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Thy Catafalque: Vadak

thycatafalque_cA Vadak a tizedik Thy Catafalque-sorlemez, a hatodik a legpatinásabb független kiadók egyikénél, a Season of Mistnél. A TC, vagyis immár elég régóta Kátai Tamás körüli, túlzás nélkül világszintű kultusz mutatóival kapcsolatban meglehetősen világos képet kapunk, amikor a zenekar másodkézből való kiadványainak árait böngésszük a neten, vagy amikor azzal szembesülünk, hogy a legutóbbi EP az előrendelés bejelentésétől számítva gyakorlatilag percek leforgása alatt lett sold out. És ha a főhős egyelőre nem is mutat hajlandóságot kiállítási tárgyként kezelni ezt az egész sztorit, megteszi helyette például az orosz GS Productions (a tavalyi Köd utánam gyűjteményes dobozzal), vagy a feketezajos srácok. Teljesen megértem amúgy utóbbiakat is, ez valóban egy olyan történet, amit nem lehet elégszer, és elég embernek elmesélni, ráadásul a világ bármely pontján lehet hozzá kapcsolódni. Mindezt csak azért tartottam fontosnak említeni – afféle wannabe Grétsy Lászlóként –, mert a Vadakon semmi nem látszik a fent elmondottakból.

megjelenés:
2021
kiadó:
Season Of Mist
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 51 Szavazat )

Egy ilyen, alapvetően sötét tónusú, komor témák dobozait nyitogató album hallatán is mosolyra húzódó szájjal állapítom meg, hogy Tamás továbbra is játszik, ráadásul folyamatosan egyre tudatosabban játszik. A dalokkal, a vendégekkel, a hallgatókkal, az egész világgal. A Vadakon is számos olyan dolog lelhető fel, ami korábban nem volt, esetleg ennyire egyértelműen nem volt része a TC palettájának, mégis teljesen önazonos, kátais a dolog az első perctől az utolsóig. Pedig aztán szép kis vegyes felvágott lett ez újra, talán a Meta óta nem beszélhettünk ennyiféle irányba való eltáncolásról. Ha engem kérdezel, én mégsem vágyom arra, hogy a nekem legjobban tetsző dolgokat válogassam össze a termésből, mert nagyon is van saját arca a Vadaknak (ellentétben mondjuk a Metával). Ráadásul a kritikus nyugodtan hordhat hegyekbe efféle közhelyeket, hiszen gyakorlatilag nem is kellett a teljes anyagot ismernünk ahhoz, hogy tudjuk: az új lemez is roppantmód meg fogja győzni a tábort. A fanyalgókat nemkülönben.

És nincs is különösebb Titok ebben, Tamás kísérletei a lágy és a durva fonalak egymáshoz ragasztására egyszerűen azért nem lesznek széttartók és kétségbeesetten útkeresők, mert ő ezt az egészet sokkal lazábban fogja fel. Vagy legalábbis ez derül ki az interjúkból, magukból a dalokból, és végső soron hajlamos vagyok ezt el is hinni. Ennél a gondolatmenetnél maradva pedig nincs is nyoma a szerzeményekben erőlködésnek, helyette viszont látszik a fejlődés, ami a megszólalásban és a gondolatok egyre egyetemesebb kibontásában egyaránt kézzelfogható. A Vadak extra erénye jó pár, köztük néhány valóban egzotikus, eredeti hangszer megvillantása szakavatott tolmácsolásban, ami egyértelműen gazdagítja az összképet. Ritkán hallani például, hogy az örmény duduk páratlan megszólalását valaki megpróbálja eredeti formájában prezentálni egy populárisabbnak szánt anyagon (jómagam Peter Gabrielnél láttam utoljára ilyet, de sosem álltam közel a folk vonalhoz, úgyhogy kevésbé számítok).

Énekes-ügyileg is érdekes a helyzet, az újabban már-már elmaradhatatlannak gondolt Vasvári Gyula (Perihelion) például ezúttal hiányzik, akad viszont három különböző férfi hang (Dudás Gábor, Veres Gábor, Vörös András), plusz persze Martina, no meg maga Tamás is, aki feltűnően sokat mutatja magát most a vokál/narráció frontján is. Akinek mondanak valamit a fenti nevek, azok már önmagában ebből leszűrhetik, mennyire színes is az anyag, pedig a Vadak leginkább „puszta" zenével hódít. Napestig lehetne sorolni a felfedezésre váró érdekességeket, többek között még egy Juhász Jánostól (TC-alapító, jelenleg Damnation) kölcsönkért, és persze teljesen elváltoztatott riff is felbukkan, ami már tényleg a cukiság netovábbja. A keretes szerkezet hívó szavának engedve azzal zárom ezt a gondolatgörgetést, amivel indítottam: Tamás, mögötte lassan három évtizednyi muzsikálással (bizony, az első Darklight demó még 1993-ban jelent meg) egy kortárs intézmény, akár tetszik, akár nem. Nagy szerencsénk, hogy a Vadak esetében nem kell erre hivatkoznunk, hogy kijelenthessük: nagyon jól sikerült.

 

Hozzászólások 

 
#7 DhaWeed 2021-08-19 22:17
Előtte se hallottam róla,ezután is nagyívben veszem a kanyart ha jön ez a zenekar.
Idézet
 
 
#6 2Rule or not 2Rule 2021-07-13 21:53
Idézet - Marco:
Nemeti erzelmu folk metal... Na ne mar, sose volt ehhez semmi koze a TC-nek.


Hát ja. Akkor inkább páneurópai progdiszkó.
Idézet
 
 
#5 Marco 2021-07-12 10:30
Nemeti erzelmu folk metal... Na ne mar, sose volt ehhez semmi koze a TC-nek.
Idézet
 
 
#4 Egy rocker a Viharsarokból 2021-07-11 20:08
Jó a Tamás nagyon. Azért szeretem mert úgy tálalja a nemzeti érzelmű folk metalt ahogy senki más. Megmondom őszintén szeretem a Dalriada-t sőt ha elkap a hangulat szivesen hallgatok pár "kopasz" együttest is de így ötven fele már az nem mindig esik jól.Ez finomabb okosabb muzsika amibe benne van a vér ugyanígy de nem kell mellé öt sör csak nyilt szív s agy.10 pont!
Idézet
 
 
#3 Anomander 2021-07-11 09:43
Tényleg nagyon jó, nekem kicsit jobban is bejön mint a Naiv.
Hihetetlen mennyiségű kreatív energia van Kátai mesterben mostanság, örülök neki.
Idézet
 
 
#2 Tulus 2021-07-10 13:52
Csodaszép lemez lett: Egyedi, utánozhatatlan, megismételhetet len. Az év egyik legjobb (Prog) Metal lemeze.

Nagyon remélem, hogy Tamás egyszer teljesíti az álmomat, és meghívja majd Csihar Atillát valamelyik TC lemezre énekelni.
Idézet
 
 
#1 Torzonborz 2021-07-10 10:30
Vannak zenék (pl ez is), amelyeket nem lehet háttérben hallgatni. Múltkor megpróbáltam vezetés közben, Spotify-on... hiba volt, csak idegesített. Ez az a műfaj, amire le kell ülni, és lehetőleg veszteségmentes minőségben fogyasztani, odafigyelve.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Rise Against - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Paul Gilbert - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 29.

 

Stratovarius - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.

 

Wendigo - Gödöllő, Trafó, 2004. március 26.