Shock!

december 09.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Sepultura: Under A Pale Grey Sky

Wow! Koncertlemez még a klasszikus felállású Sepulturával. Na igen. Bár kedvelem az új Sepu lemezeket is, de be kell vallani, azért az volt az igazi, amikor még Max állt a mikrofon előtt... Ugye. A koncertet 1996-ban rögzítették Londonban, remekül szól az cucc, Colin Richardsonnak hála. Azt nem értem, miért kellett ennyit várni, hogy kiadjanak egy ilyen gyöngyszemet. Vagyis értem, de mindegy, a kiadók már csak ilyenek.

megjelenés:
2002
kiadó:
Roadrunner / Record Express
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 24 Szavazat )

Iszonyatosan együtt van itt a csapat pedig. De nem sokáig... Az rövid intro (Itsári) után beindul a gépezet, Roots Bloody Roots és pezsdül a vér, azonnal. Hangerő fel, villany lekapcs, hátradőlés, szem becsuk és az ember elképzeli, hogy ott túr az első sorban... Na igen, álmodozni jó. A következő nagy bomba a Territory, hejj, zseniális darab az első hangtól az utolsóig! A közönség üvölt, nem csodálom. A Troops of Doom számomra a következő nagyágyú, persze a koncerten főleg az utolsó két lemez dalairól játszottak, beficcent néhány korábbi dal - Necromancer! ez milyen súlyos, tekerős állatkodás! -, illetve egy-két helyen elkalandoztak az eredeti hangoktól a srácok! :)) Max nem sokat szövegel, inkább csak felvezeti a dalokat, olykor hergeli a közönséget, bár van egy monológja, amiből egy kukkot nem értett a közönség, lévén nem angolul mondta...

A második CD (merthogy dupla a kiadvány) még izgalmasabb pillanatokat rejtett számomra, kezd a We Who...-val (a dal monoton egyszerűsége zseniális) ezt az izgalmat a Straighthate tartja szinten, majd a Refuse/Resisttől kezdve tornádóként seper végig a zene, feszül az energia, megközelíti a robbanást, ami szépen ki is robban a végén az Orgasmatronban.

Kiállításban is igényes lemez, már a promója is szemet gyönyörködtető egy Sepu-fan számára, hangulatilag meg a koncertlemezek között a csúcson helyezkedik el. A fénykor egyik utolsó darabja a zenekar életéből. Jó ezt a polcon tudni... Ezzel azt hiszem, mindent elmondtam.

 

Hozzászólások 

 
#4 Dead again 2016-02-09 17:41
Brutálisan jó ez a koncertlemez. Jól szól, feelinges, energiával teli. Maxéknak legalább így kéne előadniuk majd a Roots dalait (ha már itt járunk, minden más Sepultura dalt is), ha nem akarnak szégyent vallani. Meglátjuk milyen lesz . . .
Idézet
 
 
+1 #3 Terror tarol 2014-11-16 19:53
Nem vagyok olyan állatnagy Sepu rajongó, de ez meg a Roots albumok igencsak benne vannak a top 5 legveretősebb metal album listámban. Lóbaszó benga albi lett, amin Cavalera még izgalmasan, érdekesen vokálozott.
Idézet
 
 
+5 #2 Equinox 2011-05-20 15:50
Idézet - Nagaarum:
Szerintem a Sepu rengeteget nyert Derrick-kel. Max egy borzalmasan unalmas hang. Egyetlen egy hangszínre képes. Derrick változatos, érzelemgazdag...

Ezzel nagyon nem értek egyet. Jó Derrick is, de hogy Maxnál jobb. Az számomra elképzelhetetle n.
Idézet
 
 
-5 #1 Nagaarum 2011-05-20 08:48
Szerintem a Sepu rengeteget nyert Derrick-kel. Max egy borzalmasan unalmas hang. Egyetlen egy hangszínre képes. Derrick változatos, érzelemgazdag...
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Anna Murphy - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Anthrax - Budapest, Budapest Park, 2013. július 30.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Die Krupps - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Watch My Dying - Budapest, Süss Fel Nap, 2005. február 8.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2005. február 8.