Shock!

június 27.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Ozzy Osbourne: Down To Earth

Ozzy OsbourneEgy Ozzy album megjelenése óriási esemény a világ rockéletében. Lehet, hogy nem is baj, ha az Őrült nem ragaszkodik foggal-körömmel a Black Sabbath-sztori folytatásához; történjék bármi, az a legenda a négy tagtól függetlenül is éli önálló életét. Ozzy szólópályájának viszont, immár hat évvel az Ozzmosis lemez után, tovább KELLETT mennie!

megjelenés:
2001
kiadó:
Sony / Epic
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 29 Szavazat )

Sokunk megelégedésére igazán karcos, gitárgazdag anyag állt össze ezúttal, nekem legalábbis jobban tetszik ez a mostani eresztés, mint '95-ös elődje. Ebben kétségtelenül a visszatérő Zakk Wylde is közrejátszott, az ő jellegzetes tömény riffjeit és zabolátlan szólóit mindig élmény hallgatni (apropó, az új Black Label Society is tömeggyilkos lett!), megint más kérdés, hogy a Down To Earth-ön egyetlen Zakk nóta sincs, sőt három szám társszerzőjeként Joe Holmes ex-gitáros szerepel. (Ha ez Zakknek és rajongóinak kárpótlást nyújt, Dave Grohl neve egyik dal után sem olvasható, ha-ha!..) A ritmusszekciót pedig Robert Trujillo és Mike Bordin alkotja, ehhez szerintem nem is szükséges semmiféle kommentár... Elődeihez képest teljesen mai felfogásában jelent előrehaladást a Down To Earth, de nehogy valaki erre az ún. nu metalos hangzásra gondoljon! Egyértelműen Tony Iommihoz visszavezethető, a Pantera/Down/Black Label Society-vonal által újraértelmezett riffekkel bombáz végig Zakk. Az egyik legsúlyosabb ilyen téren a Junkie, különösen a lezárása, arra a Crowbaros Kirk is elégedetten vicsorogna... De a Gets Me Through-Facing Hell kettős a CD legelején vagy a No Easy Way Out szintén keményen odavág! Sok nótában oldják a feszültséget elszállós lassú részek és két ballada is felkerült az albumra. Mind a Dreamer, mind a Running Out Of Time magán viseli Mick Jones (Foreigner) kézjegyét és mindkettő a régi Goodbye To Romance emlékét idézi, előbbi kicsit John Lennonos is talán. Az éneken meg nincs mit elemezgetni: Ozzy már csak Ozzy marad, akik szeretjük őt, ilyennek szeretjük. Mondom, a Black Sabbath-tal futott körök illetve az Ozzfest után épp ideje volt ennek a lemeznek és ismét egy masszív, ütős koronggal gyarapodott az Ozzy életmű, ahogy az én gyűjteményem is vele.

Ui.: Ajánlom ezt az írást Ozzy egykori dobosa, a közelmúltban elhunyt Randy Castillo emlékének - legyen neki könnyű a föld!

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Cloudscape - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Portnoy, Sheehan, MacAlpine, Sherinian - Budapest, PeCsa Music Hall, 2012. október 19.

 

Lillian Axe - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.