Shock!

december 07.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Lacuna Coil: Dark Adrenaline

Lacuna Coil: Dark AdrenalineA Lacuna Coilt sokan csak úgy ismerik, hogy ott énekel az a csinos olasz csajszi, aki vendégszerepelt Dave Mustaine mellett az United Abominations lemezen megjelent újrafeldolgozott Á Tout le Monde (Set Me Free) című dalban. Amivel nincs is semmi gond azon kívül, hogy teljesen felesleges. Cristina Scabbiát nem meglepő módon az Apocalyptica is felkérte, hogy énekeljen a 2007-es Worlds Collide-on, népszerűsége pedig egészen az Alter Bridge-ig repítette ugyanazon évben. Mindez rendben is van: Cristina valóban remek hangot kapott alkotóitól, és nem mellesleg a Slipknot gitáros James Roottal él együtt, de ez már a pletykarovat része lenne. Mindezen infók mellett a Lacuna Coilról azt érdemes tudni, hogy egy középszerű gót (?) metal csapat, akik jó időben voltak jó helyen.

megjelenés:
2012
kiadó:
Century Media
pontszám:
6 /10

Szerinted hány pont?
( 25 Szavazat )

Ha hallottál két-három dalt a Lacuna Coil szinte bármelyik lemezéről, de mondjuk inkább az utolsó háromról, tökéletes képet is kaptál arról, hogy miről van itt szó. Gótikusnak mondott, de inkább már rádióbarát rockzene ez, amin sajnos a férfi vokalista, Andrea Ferro antihangja sokat ront. Valószínűleg ők is tisztában vannak vele, hogy tragédia, amit művel és nélküle meglenne a nagyobb siker, de valljuk be, ennyi év után ciki lenne kidobni a zenekarból. Mindezek ellenére a Dark Adrenaline könnyen fogyasztható rágógumizene, amit ha egyszer meghallgatsz, vélhetően kellemes háttérmuzsikának fogod tartani, de ha nem vagy fanatikus rajongó, nehezen veszed majd rá magad, hogy még egyszer nekiállj a lemeznek. Takarítás, mosogatás mellé teljesen megfelel, de egyszerűen nincs késztetésem arra, hogy sokszor (vagy akár kevésszer) meghallgassam, pedig alapvetően kicsit sem vagyok ellensége a könnyed, urambocsá’ seggrázós popmetal daloknak.

Az a legnagyobb baj ezzel a lemezzel, hogy nincsenek rajta jó dalok. Sőt, dalok sem. Nem emlékszem semmire, csupán arra, hogy olyan lakunakoilos stílusban meghallgattam tizenkét számot. De hogy mi történt bennük? Az csak a számítógép virtuális memóriájában marad meg egy darabig. Jó, elismerem, hogy talán most jobban ráhajtottak a cukormázas refrénekre, ami szintén érthető és logikus lépés, de bizony nem egyszer azon méláztam, hogy ezt vagy azt a témát vajon az Evanescence fel nem használt demói közül túrták-e ki – ezek lettek a jobban sikerült szerzemények. Az R.E.M Losing My Religion feldolgozásáért meg egy pont mínuszt kapnak.

Túlságosan biztonsági játékot játszik a csapat, de nem is lehet hibáztatni őket ezért, az általuk képviselt stílus enyhén szólva kifutóban van, a zeneipar pedig épp összeomlóban, és kizárólag slágerekkel lehet talpon maradni ezen a szinten. Scabbia kisasszony előbb-utóbb úgyis megtalálja a helyét, és akkor remélhetőleg valaki ír neki valóban jó dalokat. Megérdemelné.

Sajnálom, de ha beledöglök, akkor sem tudok többet írni erről a lemezről, annyira fájdalmasan semmitmondó.

 

Hozzászólások 

 
+1 #7 Valentin Szilvia 2012-03-04 10:03
Idézet - 700:
Lehet nem mosogatás közben kellett volna meghallgatni... Vagy meg kellett volna hallgatni... Esetleg a többi lemezzel együtt... meg pár Evanescence lemezt...

Konkrét hülyeség ez a kritika - és nem elfogultság beszél belőlem.


*sóhaj
Ha azt írtam volna, hogy kútba ugráshoz kiváló aláfestő zene, az lenne a kifogás, miért kútba ugráskor hallgattam?
:D
Idézet
 
 
-6 #6 700 2012-03-03 23:48
Lehet nem mosogatás közben kellett volna meghallgatni... Vagy meg kellett volna hallgatni... Esetleg a többi lemezzel együtt... meg pár Evanescence lemezt...

Konkrét hülyeség ez a kritika - és nem elfogultság beszél belőlem.
Idézet
 
 
#5 Gabe 2012-02-20 18:55
Ui.: mondjuk a REM-feldolgozás tényleg komoly mellényúlás, sikerült egy szimpla, tök jellegtelen metalszámmá silányítaniuk a '90-es évek egyik nagy pop-rock klasszikusát, pont az az érzelmi többlet és mélység hiányzik belőle, ami szerintem az eredetiben megvolt. Viszont az Enjoy the silence cover az elég nagyot ütött tőlük anno. :)
Idézet
 
 
-1 #4 Gabe 2012-02-20 18:50
Ja, szerintem se nyomja olyan rosszul a férfi énekes. Vannak sokkal rosszabbak a műfajon belül, engem speciel a sokat dicsért Nightwishes csóka "klasszikus" heavy metal hangja sokkal obban irritál, konkrétan néha a szőr is feláll a hátamon tőle. A Lacunasé azért számomra sokkal könnyebben emészthető, meg kicsit tán jellegzetesebb is, nem az a tizenkettő egytucat metalhang.
A lemez meg kb. olyan, mint az előzőek, amerikai piacra szánt modern metal, én se vagyok teljesen megelégedve vele....Sajna a Comalies szintjét már rég nem tudják hozni (ez vsz kimondottan jó anyag volt anno, mint ahogy a többi 2000 körüli anyaguk is, szóval én azért nem mondanám, hogy "jó időben voltak jó helyen" oszt kész, de mindegy). Annyira azért nem vészes ez sem, akadnak rajta jó dalok. Gothnak meg goth ez, akárhogy nézem, igenis van egy misztikus-dark hangulata szinte végig, nekem ennyi nagyjából elég, ha még darkabb lenne, már megfeküdné a gyomrom. :) "Popnak" meg max. az ész nélkül hörgő-ordító- gitárttépő zenékhez képest pop, meg gondolom annak az, aki ilyeneket hallgat (én még véletlenül sem tartozok ebbe a kategóriába). Én mindenesetre mást neveznék popnak, illetve szerintem rádióban teljesen más zenéket adnak, de mindegy.
Idézet
 
 
-4 #3 Dani 2012-02-19 22:17
Ui.: szerintem az említett feldolgozásért meg inkább pluszpont járna, na meg Andrea Ferro-nak igenis jó hangja van.
Idézet
 
 
-6 #2 Dani 2012-02-19 22:13
Szerintem meg aki nem annyira ért a zenéhez ne írjon kritikát, én sem vagyok fanatikus rajongója a csapatnak, de azért túlzás egy ilyen jó zenét ennyire leírni! (úgy látom ezen az oldalon divat lett a jó lemezek lefikázása)
Idézet
 
 
+1 #1 M 2012-02-15 13:04
Az előzőeknél mindenképp jobb, de még így sem ér többet nálam sem egy 10/7-nél.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Red Dragon Cartel - Budapest, A38, 2014. május 5.

 

Lillian Axe - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Nevermore - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.

 

Wendigo - Budapest, Pesti Est Café, 2004. május 15.