Shock!

Azon filóztam, hogy black avagy death kategóriába soroljam-e a God Dethroned új albumát. A nyitó szélvész gyorsaságú Serpent King inkább blackre hajaz, főleg a most divatos dallamos - énekelt - refrén miatt, mely a Borknagart idézi. Aztán a köv. szintén szélvész Nocturnalban inkább deathesen hörög a vokalista, bár a dal szerkezeti felépítése inkább blackes. Nos, ez így váltakozik végig, egyes dalokon belül is.

Talán úgy lehetne körülírni, hogy 80 százalékban black, 20 százalékban death metal. Tulajdonképpen nem hoznak semmi újat, de a dalok nem unalmasak, nem "ülnek" le, hanem ha éppen ilyen brutkóbb zenére vágyik az ember, elszórakoztat. Kellemes meglepetés volt a lírainak ható, lélekhez szóló, mega-dallamos (ez meg inkább doom/death) Soul Capture 1562. Nicsak, mire nem képesek Hollandia zordon férfiai! Na jó, azért a végén rendesen bedurvulnak, nehogy könnycseppfakasztás címen vád érje őket.

A hangzás pont megfelelő, kellemesen lehet rá zúzni nagyobb hangerőn is.