Jesszasz! Akkora vehemenciával röffen meg a lemez, hogy azt hittem leszakad a fejem! Ultra-vastag brutál hangzás. Persze zsé-re hangolt gitárhúrok lobognak a hangszedők előtt. De állat módon szólal meg a bőgő és a dob is. Az első meglepetés akkor ért, mikor németül (!) szólalt meg - vagyis hörrent meg vokalista barátunk.
|
megjelenés:
1998 |
|
kiadó:
Nuclear Blast / MusiCDome |
|
pontszám:
6 /10 Szerinted hány pont?
|
Fura, de meg lehet szokni, pláne, hogy a hörrencs nyelvezetét szerencsére annyira nem is lehet kivenni. Amúgy 3 napszemis arc alkotja a Drecksau legénységét, ezen kívül egyéb infó nem áll rendelkezésemre.
A zene olyan crowbarosan hömpi, extra-súlyos riffekkel felvértezett doom-szerű zöngemények sorakoznak az albumon. Az altatószerűen lassú nóták között néha belendülnek a srácok egy-egy rövidebb, de annál energikusabb zúzásba. Mint valami death csapat. Persze azért a doomsta dalok túlsúlyban vannak. Még egyszer hangsúlyozom, hogy vadállatul szól a korong, viszont a közepe- vége felé már elég egyhangúcska az egész, olyan mintha minden dalt 3 hangra írtak volna. (Nem is mintha.)
Nem ártott volna több eredetiség, ötletet pakolni a nótákba, mert részleteit hallgatva király, viszont egyszerre az egész már túl sok és uncsi.
