Shock!

a rajongó rajong
nem kérdőjelez meg semmit
s nem kérdőjelezhető meg bolondulása

a művészi szabadság gáttalan
s nem kérdőjelezhető meg semmiképpen
arctalan

rajongóként rajongok
olvasóként tűnődöm
mire is gondolt a költő
olykor
amikor történeteket ír a szarásról egy lepukkant wc-ben
de az talán tényleg csak egy történet
rímtelen versben

vagy a pöcséről
mit öcsinek hív
és ami sok helyen járt
s járni fog
pedig tudjukmitörténtazelmúlthónapokban
aminek nyoma marad
de még nem tudjuk hogyan

nem irigylendők a fordítók
lefordítani pokol lehetett
a (vélhetően) szójátékokkal tűzdelt
verseket
amiket Till Lindemann kigondolt
vagy átélt
vagy gondolt
(többnyire átélt)
és gondolkodva gondolt
vagy, amit ő is félve látott
agya azon szegletében
ahova most bekukucskálsz pár sor által
megdermedve látod, hogy rajongásod tárgya
(az egykor daliás
hölgyek álma
mára megpocakosodott)
szörnyeteggé válva
kimondja helyetted, miképp kúrnád nem a nejed

akad a száz vers között könnyed darab
vicces egypár
és karcosan bántó
meg néhány elgondolkodtató

külsőleg is igényes
a pirosba burkolt kötet
s kemény is
mint Lindemann pöcse
(többnyire vélhetően legalábbis)
reméljük, sokáig az is marad
és tovább írja krónikáit

talán kicsit árnyaltabban
és lesz még Rammsteinünk is sokáig