Shock!

Kicsit késve érkeztem, épp a harmadikként felcsendült, bluesosan hiperdepressziós Hell of Silence elején, ami különben pont a kedvenc dalom a srácoktól. Így valószínűleg lemaradtam két szerzeményről a még meg nem jelent, de már felvett és éppen kiadót kereső első Flop lemezről. Mint kiderült, a szerencsés korán érkezők még ajándék cd-t is kaptak pár készre kevert dallal, úgymond ízelítőként. Szóval a tanulság: ha a plakáton 22.30 szerepel, érdemes komolyan venni…

A kb. másfél órás bulin elhangzott nóták közé nagy örömömre a zenekar első EP-jének öt dalát is becsempészték (legalábbis négyet biztosan), de volt három feldolgozás is: egy-egy Alice In Chains és Pearl Jam téma mellett az új Audioslave lemez egyik kimértebb nótájával is megleptek minket Ricsiék. Mellesleg nagyon jól állt nekik a dolog, külön gratuláció az ötletgazdának!

Az új dalok címei közül csak a klipes (és elég grunge-os) Side Note-ban vagyok biztos, de sok érdekes és hangulatos nóta elhangzott, kicsit irigylem azokat, akik már otthon hallgatják a korongot. Élőben a legkirályabb Flop téma számomra (a már említett Hell of Silence mellett) máig a demós Welcome Morning kiakadós része, ahol Lóri veszedelmesen ki tudja ereszteni a hangját, de a kicsit átgyúrt Wizard doomosan húzó riffjének is nagyon örültem. Csak egy dolog hiányzott igazán a buli alatt: a hangerő! Fura volt, hogy a színpadtól 10-12 méterre simán lehetett beszélgetni. Bár az is tény, hogy a csapat zenéjéhez nem a bestiális decibelek és a fejleszakító zúzások illenek, no meg a közönség is sokkal színesebb, mint egy átlag metal koncerten.

Jó volt újra színpadon látni a honi rockzene egyik üde színfoltjaként számon tartott ötöst és tényleg csak a legjobbakat tudom kívánni a csapatnak minden téren: jelenjen meg minél előbb az a lemez és találjon nyitott fülekre a sok jó Flop & roll nóta!