Shock!

Október 1-jén végre Budapesten is fellép a svéd Crucified Barbara, az utóbbi évek egyik legmasszívabb fiatal rock'n'roll-csapata, amelynek fő érdekességét természetesen az adja, hogy paradox módon négy dekoratív kinézetű csaj nyomatja benne a tökös riffeket. A zenekar negyedik albuma, a szeptember 10-én megjelent In The Red kapcsán jut el Magyarországra, amely talán a legjobb teljesítményük eddig – ezt Ida „Evileye" Stenbacka, a csapat basszusgitárosa is így látja.

Már az eddigi lemezeiteket is bírtam, ez az új viszont mindenképpen a legpofásabb eddig, tényleg nagyon erős lett.

Ó, köszönöm! (nevet) Mi ugyanígy érezzük, bár még nagyon közel vagyunk a munkálatokhoz, szóval egyelőre nehéz tiszta fejjel nézni a lemezt... Én úgy látom, hogy ez egy nagyon kemény, érzelmekkel teli, jó szövegekkel és riffekkel teli rocklemez sok minőségi dallammal, és pontosan ez volt a célunk. Valószínűleg annak is komoly része van a kedvező reakciókban, hogy ezúttal igyekeztünk az elejétől kezdve nagyon tudatosan természetes mederbe terelni a folyamatokat, és ez hallatszik is a végeredményen.

Mire gondolsz?

Nagyjából arra, hogy senki sem kezdett el otthon ötletelni meg demókat gyártani, hanem lementünk a próbaterembe, és ott jammeltünk, amíg össze nem álltak a nóták. Nyilván sok minden szól amellett is, ha otthon, kényelmesen tudsz molyolgatni a dalokkal, de egy ilyen szituációban azonnal reakció is érkezik az adott ötletre, ami újabb és újabb jó ötleteket szül. Szóval a klasszikus módszerre támaszkodtunk, és ki is élveztük annak minden lehetséges előnyét. Stúdiót és stábot viszont nem váltottunk, mert a The Midnight Chase megszólalásával a mai napig abszolút elégedettek vagyunk. Viszont még ezzel együtt is sikerült szerintem előrelépni. Zeneileg pedig nyilván összehasonlíthatatlanul jobban játszunk manapság, mint mondjuk az első lemez idején. Mia (Mia „Coldheart" Karlsson énekes/gitáros) is leckéket vett, ténylegesen sokkal képzettebb a hangja, mint korábban, de a hangszerekkel is biztosabban bánunk ma már. A lényeg viszont nem változott.

És a felállás sem, méghozzá az elejétől fogva nem.

Valóban nagyon összetartunk, tényleg a legjobb barátnők vagyunk. Viták persze nálunk is akadnak, de odafigyelünk egymásra, bízunk egymásban, és ez eddig maximálisan bevált.

A táborotokban egyébként a lányok vagy a fiúk vannak többen?

Vegyesen, is-is. Mindenféle ember jár a koncertjeinkre: pasik, csajok, meg ami a kettő közé esik! (nevet) Nyilván egy csomó csajt is vonz, hogy lányokat lát kemény gitárzenét játszani, és ugyanezen okból a srácoknak is felkelti az érdeklődését a dolog. Viszont ez még csak nem is volt annak idején tudatos, egyszerűen csak így alakult. Hallgattuk a '90-es évek elején a Nirvanát, az Alice In Chainst meg az akkori grunge-os muzsikákat, és elkezdtünk együtt zenélni. Eleve az is teljesen magától alakult ki, hogy négy lány zenél együtt, szóval nem kellett külön kitalálni, hogy na, most akkor csajbandát csinálunk...

De azért gondolom, ha már így alakult, fokozottan figyeltétek a csajos rockzenekarokat...

Tudod mit? Még csak ezt sem feltétlenül mondanám... Tulajdonképpen a Pretenderst leszámítva nem is igazán volt a korai időkben olyan kedvencem, ahol nő állt a középpontban.

A Draint sem szerettétek? Ha már '90-es évek, Svédország és csajbanda...

Ó, dehogyisnem! Sőt, jóban is vagyunk az egykori tagokkal. Az egy jó csapat volt. Igazából inkább arról van szó, hogy tudatosan nem kerestem direkt a csajos zenekarokat, mert nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy milyen a zene. A mai napig igyekszünk mi is erre helyezni a hangsúlyt. Ahogy mondtam, tisztában vagyok vele, hogy négy csaj eleve felkelti az érdeklődést, hiszen még ma sem túl gyakori az ilyesmi a rockszíntéren, de inkább azt szeretnénk, ha elsősorban a zene miatt azonosítanának be minket. Éppen ezért szeretnénk annyit turnézni az In The Red kapcsán is, amennyit csak lehetséges.

Ami a közönséget illeti, nem találkoztok néha olyan arcokkal, akik kissé túlságosan is rámenősek?

(nevet) Értem, miért kérdezed ezt, de a srácok többsége kifejezetten kedves, sőt, extra-kedvesen és tiszteletteljesen bánik velünk. Ego-problémákkal küszködő arcokkal persze néha összefutunk, de ennek semmi köze ahhoz, hogy zenélünk, az élet más területein is akadnak ilyen figurák dögivel.

Elég intenzíven koncerteztek, ahogy nézem. Kikkel volt eddig a legjobb közösen játszani?

Egyértelműen a Motörheaddel! Sosem gondoltam volna, hogy a Motörhead turnébuszában lóghatok majd Lemmyvel!

Milyen embernek ismertétek meg?

Igazi úriember remek humorérzékkel. És valami elképesztően művelt meg olvasott! Én is rengeteget olvasok, meg ugye mindketten basszusgitározunk, szóval elég gyorsan megtaláltuk a közös hangot: sokat dumáltunk írókról, könyvekről, még adogattunk is egymásnak kölcsön pár könyvet... Hihetetlenül kedves, intelligens ember.

Egyelőre főleg Európában mozogtok, de mi a helyzet az Egyesült Államokkal?

Mindenképpen cél, hogy odaát is megismertessük a zenekart a közönséggel, de ez azért kemény dió. Koncerteztünk már odaát, de akkora távolságok vannak, meg annyi helyen kellene bemutatkozni, hogy nagyon sokat kell tervezgetni előzetesen ahhoz, hogy értelme is legyen a dolognak... A legjobb az lenne, ha bekerülnénk valamilyen kiemelt turnéra nyitóbandaként, de hát ez sem kizárólag rajtunk múlik, hanem ezer különféle tényező függvénye.

Milyen státuszban képzeled el a zenekart mondjuk 2019-ben? Milyen pozíciókkal lennétek elégedettek?

Semmilyennel! (nevet) Ha úgy éreznénk, hogy elégedettek vagyunk, abbahagynánk. Mindig hajtani kell az újabb és újabb célok felé. Most a koncertfronton akarunk még jobban beerősíteni, játszani és játszani és játszani szeretnénk mindenütt, ahol csak lehet.

Család, gyerekek?

Nem tudom, nálam annyira most nem aktuális ez a kérdéskör. Nyilván természetes ösztön, hogy gyereket akarsz, de amikor fiatalabb voltam, többet gondoltam erre, mint mostanában. Ebben persze valószínűleg az is benne van, hogy a zenekar dolgai ennyire felpörögtek. Majd egyszer. Most nincs az érdeklődésem homlokterében a családalapítás ügye.

Mi minden idők három legjobb lemeze?

A Guns N' Rosestól az Appetite For Destruction, a Nirvanától a Nevermind és a Clutchtól a Blast Tyrant.

Mi az élet értelme?

Hogy megéld!

A Crucified Barbara október 1-jén Budapesten, a Dürer Kertben játszik a Concerto szervezésében. További részletek itt.