Április 17-én új albummal jelentkezik a Hardline. A zenekar néhány héttel a Shout megjelenése után ismét Budapesten koncertezik.
A Steamhammer/SPV gondozásában jelenik meg tavasszal a Hardline új albuma. Johnny Gioeli énekes, Alessandro Del Vecchio billentyűs, Luca Princiotta gitáros, Anna Portalupi basszer és Marco Di Salvia dobos semmiféle kísérletezést nem ígérnek a Shouttól, csakis a megszokott stílusirányt. „Az új lemez a ránk jellemző refréneket és a Double Eclipse lemez óta megszokott dalszerzői stílust rejti, csak éppen kortárs produkciós munkával és a lehető legmodernebb hangzással – mondja Johnny. – Olyan hangulata van, mint amikor letekered az ablakot a kocsidban és teljesen felnyomod a hangerőt. Nem akarjuk újra feltalálni a zenénket: a Hardline egyszerűen csak Hardline, a rajongóink pedig pontosan tudják, mire számíthatnak tőlünk."
A lemezre az alábbi dalok kerülnek fel:
01. Shout
02. Rise Up
03. It Owns You
04. When You Came Into My Life
05. Mother Love
06. Rise Above No Fear
07. Candy Love
08. I'm Leaning On It
09. Welcome To The Thunder
10. Glow
A Rise Up című dal máris meghallgatható. A zenekar az utóbbi időszakban visszatérő vendég lett hazánkban, és a tavalyi koncert után idén ismét el lehet csípni őket Budapesten: az aktuális koncert május 2-án lesz az Analog Music Hallban. Részletek itt.
Hozzászólások
Amióta Del Vecchio szabadúszóként dolgozik és nem a Frontiers szolgája, azóta olyan nagyon rossz albumokhoz nem adta a nevét. Oké, nyilván egyik sem olyan klasszikus amire még 20 év múlva is könnyes szemmel emlékeznek majd vissza az AOR fanatikusok, de azért úgy az erős-középkategória határát súrolják az újkori munkái. A Frontiers-es lemezeknél az volt a gond hogy sokszor az ő általa már előre megírt dalokat dobálta szét a kiadó különböző bandáknak és nem a zenekarokkal együtt dolgozva írta őket. Ezért volt rengeteg olyan szar lemez ami egy-egy bandához képest nem csak kurva gyenge volt de stílus idegen is.
Amikor úgy írt dalokat hogy már előre tudta kinek a lemezére megy, vagy ne adj isten az előadóval együtt dolgozva akkor azért olyan hú de rettenetes dolgokat nem csinált. Sőt, amennyire én emlékszem az ilyen eseteknél többnyire egész korrekt munkák születtek.
Tudom hogy csóri úgy lett elkönyvelve a Frontierses korszakában mint a zeneipar Ed Woodja, de mindenképp szeretném őt megvédeni mert azért messze van ő a kóklertől. Az ő közreműködéséve l készült lemezek nagyrésze inkább a kiadó hülyeségei miatt lettek olyan hallgathatatlan ul szarok.
Legalábbis szerintem. Ha szabad kezet kap és az előadóval együtt dolgozhat akkor nem olyan rossz producer és dalszerző ő. Ha csak úgy szanaszét dobálnák a dalait random akkor hidd el nekem hogy Desmond Child sem lenne akkora ász mint amilyennek elkönyvelték a zeneiparban. Ő is csak akkor tudott érdemleges munkákat letenni az asztalra ha egy adott előadóval együtt dolgozott. Tehát itt azért a kiadói bénázások rendesen rányomták a bélyeget Alessandro karrierjére.
(Az más kérdés hogy nyilván rendesen megfizették érte, ha már éveken keresztül elvitte a balhét a vállalhatatlan lemezek miatt. :D )
Azt nem is kell, csak a Double Eclipse óta (na jó, a második Lp óta) a zseni dalok feltalálása nem sikerül annyira.
A minden lében kanál Del Vecchio adhat némi reményt, de csak azért, mert a legutóbbi Vandes Plas album a jelenléte ellenére (vagy éppen ezért) például meglepően jó lett.