Shock!

Nem mondom, hogy elájultam a To The Bone bookletjétől, ami egy szál kettéhajtott papírból áll, benne épphogy csak a felvétel helye és ideje található, más nem. Három tagú egyébként a New Jersey-ből származó csapat, 2003-ban alakultak és az égvilágon mindent felsorolnak, hogy mi hatott rájuk: hardcore, hard rock (már ez a kettő szép párosítás), punk, nu metal, garázs rock, és mindenféle buggyantság.

A zene meg olyan izé... Tényleg nem nagyon lehet kategorizálni, szétcsúszott cucc, elég egyszerű témákból összerakva. A hetvenes évek világa érződik, tán némi pszichedelika is, bár ez inkább a fura énekstílus miatt. Ha cseppet zajosabbak, koszosabbak lennének, stonernek is lehetne mondani.

Engem eléggé zavart, hogy annyira alap sikamikákból állnak a dalok (na jó, a punkot is említették, mint hatást), hogy nem igazán találtam benne semmit, ami miatt megfogott volna bármelyik nótájuk. Van a cd-n egy-két groove-osabb dal, de az is csak két riffből áll, ami picit megbolondítva még akár jó is lehetne. Egy mázlim van: csak fél órás a lemez, de már ezt is nagyon untam. Leginkább a semmilyen jelzőt tudnám említeni a zenéjükkel kapcsolatban, nem idegesítően rossz, csak olyan unalmasan bárgyú.

Garázs-stoner-punk. Felejtős.