Shock!

március 29.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Symphorce: Twice Second

Tök fura, hogy németek. El se hiszem. Szerintem csak viccelődnek velünk. Ami ugyanis ezen a lemezen van, az jófajta amerikai power metal, amibe néhol progresszív elemek, máshol meg modernebb hatások is belecsöppennek. Andy B. Franck - aki mellesleg a Brainstorm tagja is - szintén tökéletes amerikai power torok, a mellette zúzó zenészek pedig szintén tökéletesen álcázzák magukat Crimson Glory/Nevermore keveréknek.

megjelenés:
2004
kiadó:
Metal Blade / HMP
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 1 Szavazat )

A korongot elindítva egy zakatoló középtempós dal, a Fallen cincál szét minket, majd meglepetésre egy modernebb, szaggatottabb riff köré épül az újabb középtempós dal, a Tears. A lemezre egyébként is ez a sebesség jellemző, málhás témák, energikus riffek és érces, de íves dallamokkal megáldott vokáltémák kísérnek végig a tíz dal nagy részén. Tetszik, hogy nem ragadnak le a fiúk a sokéves power témák ismételgetésénél, szinte minden dalba beleszőnek pár olyan korszerű megoldást, amitől friss és műfaján belül egyedi lesz a zene. A Cause Of Laughterben (mely mellesleg az első klipnóta) például modern, szaggatottan-éneklős verzékből épül fel egy Lethal hangulatú dallamos prog-power refrén. Az In The Cold című tételben meg gépies puttyogó szekvenszer jelenik meg helyenként, tovább feszesítve a zúzdát, a Take What's Mine pedig egy modernizált ős-Black Sabbath-szerű riffel indul, majd lírába hajlik, és mire elringatódnánk, már újra zúg a gitár, süvölt az ének. Profi hangszerelés, profi dalszerkezet. Hopp, még egy kis Testament/Exodus vonalbeli thrash is befigyel! Így kell ezt, határozottan, de sokszínűen.

A súlyos zene súlyos hangzást kíván, amivel érzésem szerint semmi gond nincs, Achim Köhler (Primal Fear, Sinner, Brainstorm, etc.) és a House of Music stúdió "használata" erőteljes, érthető, és mégis jó értelemben véve koszos soundot eredményezett. Élmény a fülnek. A lemez sokadik hallgatása után már el is képzeltem magamban egy Symphorce koncertet, és ha tényleg olyan energikusan nyomják a fiúk élőben mint ahogy megálmodtam, bizony nagyon ránk férne egy magyarországi fellépés tőlük!

A borító mestere Travis Smith volt, aki most szokásától eltérően nem borult-depressziós dolgot alkotott, hanem kissé furcsát, de igazából szimplán Szépet. Valahogy illik is a csapathoz az égen vitorlázó, komor csikóhalak képe - kicsit meseszerű, varázslatos, de fenséges és erőteljes a kép - pont, mint a korongba égetett dalok. Sokat fogom még hallgatni.

 

Hozzászólások 

 
#1 Scarecrow 2022-06-18 08:17
Mekkora lemez ez már! A nyitó Fallen-ben vagy a Searching esetében is akkorát énekel Andy mint a ház!
De jó, hogy találtam ezt a kritikát. :)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Anthrax - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

After All - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Watch My Dying - Gödöllő, Trafó, 2003. május 23.