Az ez évre rendelt Supernem maxi. A stílus nem változott, az énekes még mindig dadog, a zene még mindig butácska, ez egy fokkal rakenrólosabb, mint a tavalyi egy szem dalocska, de még mindig úgy megy el mellettem, mint vak ember mellett a Van Gogh kiállítás.
El tudom képzelni, hogy erre tényleg tudnak tombolni a magukból és egymásból kivetkőzött tinik, akik sajnos megállnak az ilyen zenéknél és azt hiszik, hogy ez a rock. Sajnálom őket rendesen. Érkezik a menetrendszerű angol nyelvű verzió is, korrekt, de minek. Aztán van egy épp több mint egy perces (!) punk nóta, mely a Hangosabban címet kapta. Juhé. Emlékszem, legelső zenekarommal, tizenkét éve, két akkord ismeretében, a pinceklubban, tíz embernek játszottuk a Fogorvosnál című tételt, ami abból állt, hogy húsz másodpercig ordítottunk meg tekertük a hangszert. Na, abban több dög és értelem volt, mint ebben az egypercesben.
Természetesen a címadó nóta klipje ezúttal is felkerült a cédére, jófajta bulizás megy rajta, már annak, aki szereti. Én nem. B-b-bocs. Ráadásul az a legnagyobb bajom, hogy ilyen semmitmondó antizenéket felkap a média ezerrel, ezt a klipet is sokat láttam már a hángerien mjúzik csenelen... Miért mindig az igénytelen, bután szórakoztató dolgok kapnak lehetőségeket itthon? Ilyenkor nyer kissé kesernyésen szomorú értelmet számomra az "Operettország" kifejezés...
