Shock!

november 17.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Steve Howe: Spectrum

Steve bácsi. Nos, igen. Mármint Yes. Onnan lehet őt ismerni. Viszont most egy instrumentális albummal lepett meg minket, ahol kellemes prog rock szól szinte takkra pontosan egy órán keresztül. Nem kell ide se Anderson hangja, se más, igényes zenélés folyik, mégpedig vegyes zenésztársak kíséretével.

megjelenés:
2005
kiadó:
InsideOut / Record Express
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

Tony Levin a nagy öregek csapatát erősíti basszusgitáron, míg Howe két fia (!) és Rick Wakeman fia az ifiválogatott színeiben indul (Dylan Howe dobol, Virgil Howe és Oliver Wakeman billentyűzik). Micsoda család!

A Tigers Den egy igazi tempós prog rock kezdőnóta, egy lendületes gitármelódiára épülő szellős zakatolás, amiből viszont nem akad sok másik a lemezen. Inkább kísérletezősre vette a figurát a mester: a Labyrinth egy klasszikus gitár-rockzenekar felelgetésre épül, hogy aztán jazzbe hajló ütemekkel záruljon, a Band Of Light gitárszinti-szerű hangok és country betétek melankolikus keveréke, a Hour Of Need egy furcsa gitáreffektekkel megtűzdelt, kissé Pink Floyd ízű repülés, a Fools Gold egy klub-jazz jam, és így tovább.

Valószínűleg kifejezetten a változatosság volt a cél már a dalok összeállításánál is, a cím is erre utal: ugyan bizonyos érthető határokon belül, de mégis egy stílus elemeinek teljes spektrumát átfogja ez az egy órányi zene. Howe gitározására pedig továbbra sincsenek szavak, legyen szó rockszólóról, lehelletfinom akusztikus jazz kíséretekről, tüzes latin betétekről vagy kísérletezős prog furcsaságokról. Tony Levin ugyebár eleve hibátlan, de a fiatal közreműködőkre sem lehet panasz, elég csak a Fools Gold dobolását megemlíteni. A billentyűsök pedig inkább csak furcsa, háttérből előkúszó hangszínekkel támogatják meg ezt az alapvetően gitárcentrikus produkciót.

Kellemes lenyomat egy zenész és komponista agyáról és lelkéről, zenei palettájának összes színével: egy olyan prog-rock-jazz lemez ez, melyet nem a matekozás alapoz meg, és egy kellemes esti beszélgetés háttérzenéje is ugyanúgy lehet, vagy ha akarom, belegubózom és nekiállok számolni az ütemeket, hangokat és hangszíneket.
Érdekes. Érdemes.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Wendigo - Budapest, Kultiplex, 2006. október 14.

 

Wendigo - Budapest, Pesti Est Café, 2004. május 15.