Shock!

március 29.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Six Reasons To Kill: Reborn

Német metalcore csapat - talán nem is kellene folytatnom, mindenki tudja milyen klisékből, témákból áll a Six Reasons To Kill zenéje. Ez éppen az üvöltözős fajta, amiben vajmi kevés másfajta vokálrészt hallhatunk. Rendes éneklés nincs is.

megjelenés:
2005
kiadó:
Bastardized Recordings
pontszám:
7,5 /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

A nyitó dal után kicsit megleptek a totálisan death metalos kezdésű második nótával, de aztán visszavettek az ilyesféle brutalitásból, csak úgy módjával tiporják agyon a hallgatót. Furcsa a metalcore párosítása a Cannibal Corpse tipikus stílusjegyeivel, de biztos van, akinek ez fog tetszeni. Dallamosabb énektémák először a harmadik dalban bukkant fel, épphogy két szó erejéig nem a standard ordítozást hallhattuk, ebben a dalban még némi szintivel dúsított mál-há-zást is hallhatunk ám.

Az utóbbi időben ugye túlcsordult már az is metalcore zenekarokból, aki véletlenül jutott hozzá ilyen lemezekhez - hát még aki firkászként tengeti napjait - , szóval volt bennem némi előítélet, ami olykor elő is jött, de valahogy mégsem tudom élből utálni ezt a lemezt. Talán mert bennük van valami a death metal mocskosságából, talán mert nem a klasszikus metalos témákat erőltetik, ha kell, ha nem - igaz nem is fektetett két vállra a lemez egésze, de alapjában véve kellemes hallgatnivaló volt számomra a Reborn. Kicsit ugyan hatásvadásznak éreztem pár helyütt a nótákat, viszont a helyenkénti szintihasználat javára vált a nótáknak. Az meg főleg, hogy középtájra beraktak egy kis nyugis, merengős nótakezdést, amire még nem mondhatja senki, hogy nyálas, viszont helyrerántja az addigra kétszázharmincra felpumpált pulzusszámot. Mondjuk összességében ez a dal pont nem tartozik a kedvenceim közé, hiába próbáltak itt zeneibbek lenni, ilyenkor látszik, hogy aki zúzni kiválóan tud, az nem biztos, hogy egy lassabb, összetettebb témával is ugyanúgy meg tud birkózni. A nyekergős énekhang meg kínossá is kezd válni. Lapozzunk is. A következő dallal szétlapítanak. Aztán megint. És megint. Kicsit ezért soknak is érzem a negyvenkét percet, egy-két nótával lehetett volna kevesebb az album - nem biztos, hogy szegényebb is lett volna tőle.

A cd kiállítása is korrektnek mondható - még kukacos kép is van benne -, a koncertképeket nézve meg észrevehetjük, hogy kiválóan betanulták az összes metalcore klisét (gitárnyak égnek emel, térdelve gitároz, félrefésült frizura nem libben).

Stíluson belül hallgatható cucc.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Whitesnake - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. július 13.

 

Heathen - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.