Shock!

Bár a kiadó az InsideOut, és kiadványaikban ritkán csalódtam, most úgy érzem sikerült melléfogniuk. Lana Lane egy hölgy - kinek ez már a 4. stúdióalbuma -, aki amolyan szimfonikus hatású metalban utazik. Lana férje - Erik Norlander - volt a korong producere, ill. a billentyűs hangszereken ő játszik.

A felvétel saját stúdiójukban készült. Na, most a fickó vagy tök süket vagy pocsék producer, mert ennyire rémes dobhangzást én már rég hallottam. Olyan bután puffognak a dobok, mintha valami '80-as évekbeli eurodiszkó lemez szólna. Elképesztő! Bár az egész lemez valahogy túl puhán szól. Mondjuk ez még megbocsátható lenne, ha a zene kárpótolná az ebbéli hiányosságokat. De nem. Elég fantáziátlan, vérszegény a zenei körítés, és hiába van tiszta és tényleg szép hangja Lana Lane-nek, nem menti meg a lemezt. Unalomba fullad már az első nótánál a Queen Of The Ocean. Sajnos a legtöbb olyan, mintha már hallottam volna már valahol, pl. a Let Heaven In témája enyhén szólva Heart-os. A hangszeres szólóknál sem sikerült kihegyezett füllel várnom a következő hangot, mert hiányzik belőlük a lüktetés, az egyéniség.

Úgy látszik, az egész család szerepel a lemezen, mert Lana unokatesója, a glam rocker Davy Vain is jegyzi magát, a Without You c. mennyei magasságokban szárnyaló líráját bántották 8 percen keresztül. Bónuszként még három dalt kaptunk, melyből kettő Lana első Japán turnéján készült. Most gonoszkodni fogok: a japánok lehet, hogy megeszik ezt, de szerintem errefelé ez nem fog bejönni.