Shock!

Höjj, höjj, höjj - a közönség részéről. Kis gitáros intro, majd az utolsó lemez legjobb dalába, a Violent Revolutionbe csapnak bele germán thrashereink. Alaphangulat megadva, höjj. Aztán jön mindjárt a Reconquering The Throne meg az Extreme Aggression és így szépen sorban a Kreator alapvetések. Annak idején a Moby Dick innen csente a riffjeit. Érdekes a lemezcím, nemtom, a live szó nélkül képtelenek koncertlemezt kiadni a zenekarok, ez valami fixáció lehet, úgy látszik.

Ha már visszatért a thrash és visszatért vele együtt egy erősebb Kreator - legalábbis az elmúlt években (kivéve az utolsót) kiadott lemezeknél erősebb -, legyen dupla koncertlemez és legyen DVD is majd. S lőn. A koncertfelvételt valószínűleg több helyen rögzítették, Mille keveset konferál a számok között, azért azt észre lehet venni, hogy nem egy országban vették fel a dalokat, főleg, hogy fransziául is mond két szót, meg németül is - az nagyon ronda -, angolul kicsit többet.

Két cd-nyi thrash orgia ez, amit a Tormentorral zárnak. A hangzás elég fura, mármint jól szól, az tény, de ide a bökőt, hogy a stúdióban nem keveset javítottak rajta, kissé túl steril lett koncertfelvételnek. Közönségzaj csak a számok között hallatszik, amúgy meg szinte mintha stúdiólemezt hallgatnánk. Hm. Nem vagyok ellensége a minőségnek, de ha koncertlemez, akkor kicsit lehet koszosabb a hangzás. Az energia viszont így sem vész el, csak átalakul, na jó, ez hülyeség, tényleg energikusan nyomják végig az egészet. Koncerteket. Vagy mi.

A második cd-n van egy mpeg file, a DVD-t mutatják be így, csoroghat a nyálunk, lesz azon minden földi jó, jó kis old-school dolgoktól kezdve a mai napig bezárólag, ami ráfért a korongra. Láthatjuk, hogy Petrozza mester még mindig nem szép, ámde ronda. Ősrajongóknak megéri megvenni. Mint ahogy ezt a dupla cd-t is. Benne van a germán thrash színuszhullámokba zárva.