Shock!

június 06.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Killswitch Engage: Disarm The Descent

killswitchengage_disarmAz utóbbi néhány évben kimondottan divattá vált a metalcore létjogosultságát megkérdőjelezni, illetve sárba taposni az összes e műfajban tevékenykedő zenekart. Pedig az a helyzet, hogy a metalcore már jó régóta ugyanolyan állandó és megkérdőjelezhetetlen stílusirányzattá vált a Nagy Metalkönyvben, mint a death, a thrash, a power, a postrock... és hosszan sorolhatnánk tovább a listán szereplő műfajokat. Mint minden stílusnak, ennek is megvannak a maga alapzenekarai, indítói, kitalálói (?), és az egyik ilyen állócsillag a Killswitch Engage, legyen bárki is az énekesük éppen.

Az a helyzet, hogy Killswitch Engage-et az Alive Or Just Breathing lemezük óta szeretem, és náluk valamiért sosem hullajtottam könnyet az énekesváltás(ok) miatt: Jesse Leach és Howard Jones hangszínét és énektémáit is egyaránt kedvelem, és nem is húznék túl éles határvonalat a teljesítményük közé. Jones-nak bársonyosabb, melegebb tónusú a hangja, Jesse-é hajlékonyabb, és egyben erőteljesebb is egy bizonyos szinten. Nem rázott meg különösebben, amikor Howard Jones bő egy éve kikerült a zenekarból, és az sem sokkolt le (bár szerintem senkit sem), hogy a helyére Leach érkezett vissza. Ennek így kellett történnie, különösen a Times Of Grace projekt után. Szeretem a Howarddal készült lemezeket is, és megkockáztatom, hogy az Alive... mellett a 2009-es albumuk a másik etalon – legalábbis én ezt a kettőt hallgatom a többihez képest jóval többet. És ha érzéseim nem csalnak, ezek mellé fel fog zárkózni a Disarm The Descent is, amivel előre elárultam, hogy kiváló visszatérésnek lehetünk fültanúi.

megjelenés:
2013
kiadó:
Roadrunner / Magneoton
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 56 Szavazat )
Az tagadhatatlan, hogy a csapat fő ereje Adam Dutkiewicz varázslatos témáiban rejlik. Legyen szó riffekről vagy szólókról, ez a nyurga srác félelmetes érzékkel ír slágereket úgy, hogy nem esik az önismétlés hibájába. Sőt, ha meghallgatod a régi lemezeket, és rögtön utána az újat, világosan érzékelni fogod a fejlődés gyönyörű ívét, ami még korántsem érte el a leszállóágat. Az sem elhanyagolható tény, hogy végig megőrizték a saját stílusukat. A kalandozások sosem voltak túlságosan merészek, inkább a részleteket gazdagították, vagy csak parasztosan odacsaptak, mint ahogy az új anyagot hallgatva azon fogod észrevenni magad: azonnali késztetést fogsz érezni arra, hogy önfeledten ugrálni kezdj.

Döbbenetesen erősen indul a Disarm The Descent, még akkor is, ha az első pár másodperc blastbeatje hallatán néhányan bizonyára felvonják majd a szemöldöküket, de egész biztos azonnal magadénak fogod érezni az arcpirítóan fogós The Hell In Me-t. Minden riff, szóló, üvöltés és ragadós énektéma a helyén van, és ez még csak a kezdet. Persze lehet azt mondani, hogy megint megkavarták a kliséüstöt, és unalmasak már ezek a kiszámítható, negédes énektémák, de hát milyen hülyén mutatna egy progmetalos, poweres vagy glames dallam ebben a zenei közegben, nem? És ha ezzel megbékéltél, máris azon kapod magad, hogy Jesse refrénjeit dúdolod magadban, főleg, mivel a srác komolyan kitett magáért, és élete (eddigi) csúcsteljesítményét produkálta ezekben a dalokban.

Keménykötésűbb, egyben változatosabb a Disarm The Descent, mint a Howarddal készült anyagok, és ugyan korántsem hiszem, hogy ennyi év után bizonyítási vágy égne még bennük, inkább az érződik, mennyire együtt van a csapat, és egészen egyszerűen jól érzik magukat. Egyetlen bajom van, amit így, a sokadik hallgatás után sem tudok elhessegetni magamtól: úgy a nyolcadik-kilencedik szám környékén kezd egybefolyni az egyébként sok rettenetesen erős téma, így a lemez második felében több jellegtelenebb dalrészletet találtam. Ám a CD vége felé megint összekapják magukat, mert azt például tényként ki merem jelenteni, hogy az Always a zenekar történetének egyik legjobb dala: Jesse még magához képest is pazarul teljesít ebben a pár percben. Ez a kvázi-líra olyan mélységeket és érzéseket vonultat fel, amit úgy általában hiányolok mostanában a metal szcénából.

Az év végi értékelésig egészen biztosan le fog még tisztulni, milyen irányba billen a mérleg nyelve véglegesen, de egyelőre nem merem azt mondani, hogy hibátlanul erős anyagot tett le az asztalra a Killswitch Engage – és ezzel szerkesztőségen belül is tudunk vitatkozni, viszont az is sokat elmond, hogy minden túlzás nélkül ezt a CD-t hallgattam a legtöbbet az utóbbi időszakban. És mivel most megint harmadszor indítom el a lemezt, megérdemli azt a pontszámot, amit a kis dobozban láthatsz.

Ja, és a legfontosabbat ki ne hagyjam: a dalok pozitív hangulatát is imádni fogod.

 

Hozzászólások 

 
#25 faktor69 2013-05-04 09:42
Ha meghallom az Always-t, mindig azt hiszem az ének alapján, hogy Volbeat-et hallgatok!:-)
Idézet
 
 
+13 #24 SwedenIsHeaven 2013-04-23 17:50
Mindenféle kategorizálástó l függetlenül ez az idei év egyik legjobb metal albuma
Idézet
 
 
+4 #23 JamesSmith 2013-04-18 13:27
Nem csak abban a helyzetben illik ha negatív színben hivatkozol egy másik oldalra? :D :D D:
Idézet
 
 
+8 #22 Vanishpower 2013-04-18 09:53
Nektek nem a metalcore-ral van bajotok, hanem a 13-18 éves korosztállyal aki full cap-ben meg a csőnadrágban, kivasalt hajjal megy "mosh"-olni a a három kvintből álló breakdown-okra.
Idézet
 
 
+4 #21 Draveczki-Ury Ádám 2013-04-18 08:02
OFF
Csak az nem illik, ha valaki direktben reklámozza másoknál a saját témába vágó írásait, abból soha nem csináltunk hiúsági kérdést, ha adott beszélgetéshez szervesen kapcsolódó írásokat idéztek máshonnan, ha azoknak tényleg helye van.
ON
Idézet
 
 
+5 #20 foxy love 2013-04-18 07:25
tudom, hogy ezt nem illik, majd törli az illetékes ha gondot jelent, de itt egy kis betekintés a 90es évek metalcore-jába.
http://nuskull.hu/beszamolok/elveszett-lemezek-metalcore-goteborg-elott-iii/
Idézet
 
 
+3 #19 foxy love 2013-04-18 07:19
a magyar wiki nincs a helyzet magaslatán. :) egyébként nem vagy eltájolva nagyon, mert a mai metalcore zenekarok nagy részére valóban igaz, hogy erősen merítenek a melo death-ből. viszont a 90es években már létezett a metalcore(metal lic hardcore) ami köszönőviszonyb an sincs azzal amit ma metalcore-nak hívnak. ez egy elég nagy témakör, de ahogy látom az angol wiki egészen korrektül összefoglalja a dolgokat.
érdemes belehallgatni az ott említett zenekarokba és szerintem rögtön egyértelművé válik miért tiltakoztam a definíciód ellen. :)
http://en.wikipedia.org/wiki/Metalcore
Idézet
 
 
+1 #18 JamesSmith 2013-04-18 02:10
Jah várjunk csak. Wikipedia.Metalcore:

"A stílus forradalmasítój a a Killswitch Engage volt más, szintén a Massachusetts-i hardcore színtérről származó zenekarokkal együtt, mint a Shadows Fall, az All That Remains és az Unearth. Ezek a zenekarok a göteborgi dallamos death metal, a klasszikus amerikai thrash metal és a hardcore punk egyesítésével hozták létre a ma metalcore-ként ismert zenei stílust, mely a korábbi hardcore-metalhoz képest sokkal több dallamot tartalmaz.
"

"A metalcore-ban dallamos riffek, majd hirtelen váltások és darálások következnek egymás után. A metalcore zenekarok dob, gitár(ok), basszusgitár, ének felállásban léteznek. Az ének általában hörgés vagy sikítás, amelyet dallamos ének kísérhet, vagy egymásnak „válaszolgatnak ”. A metalcore gitártémák nagy része a Slayer és más Bay Area-i thrash bandák riffjeit, szólóit illetve gitárhangzását idézi. A basszusgitár általában dobközeli primitív témákból építkezik, általában a gitárokhoz képest halkabban szólal meg ez a hangszer. A dob leginkább punk-osan egyszerű 2/4 témákból, és technikás pörgetésekből áll, mindezt gyors és sokszor kiszámíthatatla n váltásokkal prezentálva.
"

Most akkor a Wikipédia is faszságot ír?
Idézet
 
 
+2 #17 JamesSmith 2013-04-18 02:02
Idézet - foxy love:
azóta már látom, hogy teljesen tévúton jársz, nem attól lesz metalcore valami, hogy melo death témákat játszanak.például az earth crisis név mond neked valamit, netán a turmoil?


Igazad volt. Akkor fogalmazzunk úgy, hogy a régebbi albumaik voltak hardcore-k.
Itt többen mondták, hogy a metalcore melo és death témák nyúlása és csúfítása. Akkor mondd el, hogy véleményed szerint mi is az a metalcore.
Idézet
 
 
+4 #16 kéjsóvár bohóc 2013-04-17 18:50
Idézet - tschaby:
Tőlem mindenki úgy hívja ezt a műfajt ahogy akarja, de nálam olyan szinten tele a padlás az ilyen zenekarokkal, hogy jó ideje már a Dark Tranquillity-t, meg az At The Gates-t is képtelen vagyok meghallgatni... Sokszor nem is a zenével lenne gond, de tutibiztos, hogy a világon van pár titkos gyár, ahol folyamatosan jönnek ki a futószalagról az énekesek csont ugyanolyan hanggal... Vagy a Boss már erre is gyárt pedált?

Maximálisan egyetértek veled!!!
Idézet
 
 
+4 #15 Jánosi Péter 2013-04-17 16:57
Elég sokáig tartott nálam is, mire hajlandó voltam egyáltalán belefülelni egy metalcore lemezbe! Fenntartásaim voltak (és vannak ma is bizonyos esetekben) a breakdownok miatt. Vannak bandák, akiknek a számai csak szimpla breakdown halmazok. A másik két dolog, ami zavart, az a teljes göteborg-i hangzás és ikerszólózás lenyúlása, illetve a breakdownokkal együtt hatásvadásznak tartott váltott éneklés. Végül is azért beadtam a derekam és meghallgattam egy All That Remains lemezt és nem is tartottam rossznak. Aztán jött a KSE és az sem volt szörnyű. Nekem az a benyomásom, hogy ebben a műfajban is vannak rendkívül rossz zenekarok, akik csak másolnak és vannak olyanok is, akik azért törekednek valamiféle egyediségre, attól függetlenül, hogy a már említett göteborg és az amcsi thrash eléggé ott lapul még mindig a bőrük alatt. Ha jó a zene, akkor most már megeszem, ha nem, mehet a levesbe. Categories sucks!
Idézet
 
 
+7 #14 tschaby 2013-04-17 15:56
Tőlem mindenki úgy hívja ezt a műfajt ahogy akarja, de nálam olyan szinten tele a padlás az ilyen zenekarokkal, hogy jó ideje már a Dark Tranquillity-t, meg az At The Gates-t is képtelen vagyok meghallgatni... Sokszor nem is a zenével lenne gond, de tutibiztos, hogy a világon van pár titkos gyár, ahol folyamatosan jönnek ki a futószalagról az énekesek csont ugyanolyan hanggal... Vagy a Boss már erre is gyárt pedált?
Idézet
 
 
+4 #13 foxy love 2013-04-17 15:33
azóta már látom, hogy teljesen tévúton jársz, nem attól lesz metalcore valami, hogy melo death témákat játszanak.például az earth crisis név mond neked valamit, netán a turmoil?
Idézet
 
 
+5 #12 foxy love 2013-04-17 15:30
sose volt az, attól, hogy rövid a haja meg mérges még nem lesz hardcore. ezt kivételesen még a wikipedia is jól tudja.
http://en.wikipedia.org/wiki/Hatebreed
Idézet
 
 
-6 #11 JamesSmith 2013-04-17 14:12
A Hatebreed az HARDCORE és nem Metalcore. Ne írj már baromságokat...
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Peter Gabriel - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. május 6.

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Beardfish - Budapest, A38, 2010. október 24.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.