Shock!

április 26.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Fleshgrind: Murder Without End

Zongoraszó. Robbanás. Metal. Halálmetal. Grr-hrrr-brrr-wrrrr, mint dalszöveg, Chris Barnes szebb pillanatait idézve. Chicagóból származik a csapat, négyen bírnak benne metalkodni 1993 óta (több tagcserével azóta persze), tehát nem túl ifjak már hőseink. Ránézésre sem.

megjelenés:
2003
kiadó:
Century Media / Record Express
pontszám:
6,8 /10

Szerinted hány pont?
( 1 Szavazat )

Nos, mit lehet elmondani egy újabb amerikai death metal csapatról, amelyik egyesíti magában az összes amerikai death metal csapat jellegzetes stílusjegyét? Semmit. Főleg úgy, hogy az ilyen gyomros-beles jellegtelen hörgéstől inkább röhögőgörcsöt kapok, mint, pláne ha ennyire a zene elé keverik, pedig ezt jól bele kellene vegyíteni a masszív riffelésbe. Mert a riffelés masszív, meg kell hagyni, szóval nem bénák, húzós, gyors, kalapálós, van itt minden mi egy deathmetallistának ingere. Nem tudom, élőben mennyire tudja hozni az egy szem gitár ezt a sűrű zenét hangzásilag meg dinamikailag, mindenesetre cd-n úgy szól, mintha ketten lennének legalább.

Ha nem ismernék még másik hatszáz hasonló zenekart, azt mondanám, hogy ez jó. De ismerek. Ennek ellenére bizonyos hangulatban még így is tetszik. Mármint az, aki csak és kizárólag halálmetal zenéket gyűjt, újabb alkalom a térdre borulásra. Alapmű viszont véletlenül sem lesz ebből, noha egy megfelelő összeállítású turnén valószínűleg le tudják tarolni a népeket jól. A dobokat jól előre keverték viszont, mondjuk ezt nem csodálom, viszi a hátán olykor az egész produkciót, bár Derek Hoffman sem hoz túlzott extrákat, csak amit már megszokhattunk ebben a műfajban a dobosoktól. Néha meglepetésszerűen egy-egy dallamfoszlány felsejlik a gitártémákban, mint vezérmotívum, ami magára is tapasztja a figyelmet. Ha ebbe az irányba menne a zenekar, talán ebből a nagy skatulyából minimálisan ki bírna szakadni, bár ez nem biztos.

A szövegekre nem vagyok kíváncsi, a címekből ítélve perverzek, a borító pedig gusztustalanul szar. A zenekar logója még olyanabb. 10 zsíregyforma, de azért tisztességes death metal nóta belekbe csomagolva. Nem rossz, de nem is túlzottan jó. Néha tetszik, néha nem. Mittomén, ne hallanék néha a vokalista helyett valami borzalmasan rekedt békát. Meg ne hallottam volna már a lemez összes témájának eredetijét valahol...

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Lillian Axe - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Wisdom - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.