Shock!

október 08.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Falling In Reverse: Popular Monster

fallinginreverse_c„I'm a cynical, egotistical, unpredictable, hardened criminal / And I can be a little hypocritical, but I'll admit it straight to your face / I'm unbreakable, irrepleceable, undeniably inspirational" – rappeli nem kevés színpadiassággal Ronnie Radke az új Falling In Reverse-lemez nyitódalában, és nehéz vele vitába szállni. Manapság súlyos rockzenével úgyszólván lehetetlen felevezni a főáramba, de Ronnie-nak valahogy sikerülni látszik a dolog, a csávó megfogta a közönség, méghozzá – ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni – a fiatal közönség képzeletét. Ehhez pedig alighanem pont erre a harsányságra és végletekig megosztó személyiségre volt szükség, Radke ugyanis igazi, a szó hagyományos értelmében vett old school rocksztár. Kiteljesedéséhez 2024-ben már persze nem az MTV és a Bravo, hanem a TikTok meg az Instagram nyújt felületet, de a lényeg ugyanaz.

megjelenés:
2024
kiadó:
Epitaph
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 48 Szavazat )

A hagyományos old school rocksztárok a műfaj hőskorában is részben robbanásveszélyes, kiszámíthatatlan természetükkel alapozták meg legendáriumukat Steven Tylertől Nikki Sixxen át egészen Marilyn Mansonig, vagyis semmi meglepő nincs benne, hogy Radke sem megy a szomszédba némi balhéért. Voltaképpen mindegy is, hogy ez éppen változatos rendőrségi ügyeket és konkrétan leült két évet, netán a lenyúlt laptopok hiánya miatti koncertlemondást és az azt követő, fenyegetőző kurvaanyázást jelent, a lényeg az attitűd. A Popular Monster már címével és borítójával sem árul zsákbamacskát: ez egy százszázalékos ego-album, ami minden pillanatában, csak és kizárólag Ronnie Radke körül forog. Viszont igazi 2024-es soundtrack, és nem kérdés, hogy még az eddigieknél is nagyobb sikereket hoz majd az amúgy is tizen-százmilliós hallgatottságú dalok sorozatával rendelkező formációnak. (Véleményes, mennyire lenne indokolt itt a zenekar kifejezés használata, annyira egyértelmű one-man show-ról beszélünk.)

Azon persze lehet vitázni, mennyire tekinthető újnak az anyag, hiszen az itt szereplő dalok mintegy kétharmada már megjelent single-ként az elmúlt években. Szerintem nincs értelme ilyesmin fennakadni, passzol a korszellemhez, miként a dolog eklektikussága is. Utóbbi egyébként szintén masszívan hozzájárul a Falling In Reverse fentebb említett népszerűségéhez, hiszen a mai tizenévesek már baromira nem azokban a lehatárolt kategóriákban gondolkodnak, mint annak idején mondjuk az én generációm, és ez a zenei ízlésükre is maximálisan áll. Ez a lemez is konkrét svédasztal, a klasszikus kifejezéssel élve szar-szappan-szalámi egyaránt elfér rajta, a maga bizarr voltában mégis rendszerben marad – még ha klasszikus albumként nem is nevezném feltétlenül nagyon konzisztensnek. De ismétlem: 2024-et írunk, ezeket a beidegződéseket lassan el kell felejteni. A mai közönség már nem így hallgat zenét, és tetszik, nem tetszik, ez a rockba is óhatatlanul átszűrődik.

Az említett Prequelben például mintha valami lecsupaszított Danny Elfman-alapra vakerálna Ronnie barátunk, aztán némi rádiórockos átvezetés hátán szinte filmzenés hatású metálbombasztba vált a dal. Ugyanígy megszámlálhatatlan hangzásréteget kötegel egybe az évek óta ismert címadó tétel, itt is hip-hopból indulunk a baromi fogós, modernrockos refrénig, majd némi precíziós, mélyre hangolt durvulatig. A country/rapper Jelly Roll-lal megerősített All My Life ezzel szemben már némi dzsi-dzsi gitárral felütött – minő meglepetés! – country, ahol csak a szöveg sötét tónusa képez némi ellenpontot a könnyednek tűnő, ragadós dallamokkal szemben. Utána viszont egyből a Ronald őrjöngő metalcore-zúzdáját vágják a hallgató képébe, hogy aztán ez is átcsapjon nettó hip-hopba, de azért kimondottan erős dallamok is akadnak benne. Ha nem hitted volna, hogy elfér egy dalban a Slaughter To Prevail frontembere, Alex Terrible meg a rapper Tech N9ne, hát tessék... De ugyanígy a hip-hop, a dallamos punk, a zúzós metalcore meg a filmzenés hatások között ugrándozik a Watch The World Burn is, a Voices a benne lévő torzgitárok nélkül simán elmenne valami fiúbanda repertoárjába, a No Fearben pedig ismét a rap felé leng ki az inga némi gitárral.

Egy-két hagyományosabb rockhimnusz azért akad a lemezen, így a Ronnie barátnőjével, a pankrátor Saraya-Jade „Paige" Bevisszel megerősített Bad Guy vagy a Zombified – ezeken nincs nagyon mit vitázni, ragadnak és ütnek. De a power/popos lüktetésű Trigger Warningban is tudnak meglepetést okozni a briliáns módon előrántott zongoraszólóval, miként a bónuszként ide is feltett Last Resort feldolgozás is jól sikerült. És bár a Falling In Reverse ízig-vérig 21. századi, stílusokat vegyítő, kategorizálást lerúgó megközelítése, Ronnie személyisége vagy a szétdigitalizált hangzás sokaknak akár taszító is lehet, az egész anyagban rejlő zenei rációt nem nagyon lehet elvitatni. Akár imádod, akár hánysz tőle – középút nem nagyon lesz –, objektíven nézve ez egy vérprofi produkció, és tényleg ízig-vérig mai. „When everything falls apart / Heavy is the crown you see" – nem csoda, hogy a Barba kicsinek bizonyult nekik novemberben...

 

Hozzászólások 

 
#23 deodand 2024-09-03 13:53
Idézet - gumicsontos boomer:
....ez még mindig sokkal de sokkal jobb mint bármelyik Pet Shop Boys album :):):).


Ennél szomorúbb vallomást se sokat olvastam még.
Idézet
 
 
#22 Richter László 2024-09-02 10:43
Turnstile
Idézet
 
 
#21 Montsegur 2024-09-01 19:17
Idézet - Petyka:
Okay ez egy kalap ker izé, de furcsának tartom , hogy a Code Orenge meg fikázzák, pedig a csapat tényleg az undergoundból jött cc. 15 éve követem őket Na ja mint a Thy Catafalquet. .Sajna élőben még nem láttam őket. A Killer Sicks viszont állat...


Code Orange: szerintem itt senkinek nincs velük baja, sőt az utolsó lemezükről magyar nyelvterületen egyedül ezen az oldalon írtak (igencsak pozitív) kritikát, amúgy szerintem is ők a legjobbak az új generációból.

Killer Sicks: az micsoda?
Idézet
 
 
#20 Petyka 2024-09-01 13:54
Okay ez egy kalap ker izé, de furcsának tartom , hogy a Code Orenge meg fikázzák, pedig a csapat tényleg az undergoundból jött cc. 15 éve követem őket Na ja mint a Thy Catafalquet. .Sajna élőben még nem láttam őket. A Killer Sicks viszont állat...
Idézet
 
 
#19 ma 2024-08-30 13:27
Régebben hallgattam a Sea of Tranquility csatornát, amiben Pete Pardo azon viccelődött, hogy az apja, hogy utálta és fikázta a Kisst '74-ben. Ugyan az megy mint 50 éve csak a tárgy más.
Idézet
 
 
#18 Montsegur 2024-08-30 13:07
Szerintem teljesen jól csinálja a maga műfajában, amit csinál. Hogy miért jön be annyi fiatalnak? Ott van a válasz a Rockmaraton cikkben:

"Kérdés, a fiatalokat mivel lehet behúzni igazán.
V-Cs.Z.: Sokkal nagyobb lázadással. Nekem az a bajom, hogy nem annyira látom ezt a lázadó attitűdöt a jelenlegi rock/metál közegben. A fiatalok pedig lázadni szeretnének."

Ennyi. Nem tudom, ki lát még bele mostanában lázadást a Metallica, az Iron Maiden vagy a Judas Priest zenéjébe, de annak idején az ő zenéjükre, kinézetükre ugyanezt mondta a szüleink-nagyszüleink korosztálya. Nincs ebben semmi új :) És egyszer a mostani Radke-rajongók is ugyanígy fogják szapulni a gyerekeik "veszélyes" bálványait. Vicces lesz az is :)
Idézet
 
 
#17 Edward_Richtofen 2024-08-30 10:30
Idézet - bjorn:
Coming out: szerintem a Ronald tök jó szám. A 17 éves lányom is felfigyelt rá a kocsiban, hogy ez meg mi volt. Amúgy fullra a hip-hop sztárok receptjét követi az arc a balhék, publicity stuntok, ego lemez képében.


Egyetértek, tök egyértelműen patikamérlegen ki van mérve a csávó imidzse, hogy a lehető legtöbb fiatalt meg tudja szólítani.

Ez a képmutató boomer derpegés meg annyira kellemetlen, úgy teszünk, mintha a színtéren nem lenne rengeteg vállaltan emberi hulladék, underground és mainstream szinten egyaránt.
Idézet
 
 
#16 Carrast 2024-08-30 10:08
meddig kell néznem még ezt a garbótetkós drogost a főcímlapon? ki a f*** ez?
Idézet
 
 
#15 Guvat Jenőné 2024-08-30 08:39
Idézet - Gabee:
Nektek semmi sem jó. Ha nem írnak fiatal csapatokról az a baj, ha írnak, az a baj. Boomerebbek vagytok a shockosoknál.


Bocs, de senki sem azt mondta, hogy ne írjanak róluk, hanem hogy nem értik, nem tetszik nekik, nem nekik szól (illetve van akinek, igen). Ez nem ugyanaz. Én sem értem, sőt nem is nagyon erőlködöm vele - teljesen más korosztály, más ország, más kultúra, mi közös lehet bennünk? De igenis legyen róla szó, tudjunk róla, érdemes képben lenni a kedvenc műfajunkat illetően.
Idézet
 
 
#14 bjorn 2024-08-30 08:09
Coming out: szerintem a Ronald tök jó szám. A 17 éves lányom is felfigyelt rá a kocsiban, hogy ez meg mi volt. Amúgy fullra a hip-hop sztárok receptjét követi az arc a balhék, publicity stuntok, ego lemez képében.
Idézet
 
 
#13 Gabe von Buddah 2024-08-30 06:51
Nickelodeon metal
Idézet
 
 
#12 Martin 2024-08-29 23:53
Idézet - Goodbye:
Olyan, mintha a cikkíró meg a kommentelők se lennének tisztában azzal, hogy miket művelt ez a rohadék. Egy normális világban ez legfeljebb a börtönben készíthetne lemezt. Ha ezért rajonganak a fiatalok, akkor nem a zeneipar van nyakig a szarban, hanem az emberiség.



Légyszíves világosíts fel mert nem vagyok képben miket művelt amik miatt börtönben lenne a helye. (Egyébként volt is -mint a kritikában is írva van.) Mit csinált? Drogozott? Embert ölt? Kurvázott? Erőszakolt? Tényleg nem tudom mire gondolsz ami miatt ott lenne a helye. Max. az ellenszenvesség e miatt. :D
Amúgy nem tudom elképzelni hogy bármi rosszabbat tett mint anno Ozzy, Nikki Sixx, Vince Neil vagy Kim Fowley ami miatt börtönben lenne a helye. Kivéve ha olyat csinált mint Karl Logan vagy Ian Watkins. Azért talán tényleg ott lenne de tudtommal Radke semmi ilyesmit nem követett el.
Idézet
 
 
#11 Goodbye 2024-08-29 22:18
Olyan, mintha a cikkíró meg a kommentelők se lennének tisztában azzal, hogy miket művelt ez a rohadék. Egy normális világban ez legfeljebb a börtönben készíthetne lemezt. Ha ezért rajonganak a fiatalok, akkor nem a zeneipar van nyakig a szarban, hanem az emberiség.
Idézet
 
 
#10 gumicsontos boomer 2024-08-29 20:02
Nincs ezzel semmi baj.Mindig kíváncsian hallgatom meg a fiatalok tömegeit megérintő új előadókat. Aztán én is mindig megállapítom,ho gy bizony felettem is eljárt az idő........meg azzal is szoktam kezdeni,hogy az új fiatal lázadók életkorát csekkolom azonnal......hát bizony jelen emberünk sem fiatal.....vicces belegondolni, hogy a visszatérő Deep Purple Perfect Straingers album készítésekor voltak szintén 40 évesek...és akkor ők milyen öregek voltak.. :). ......és akkor a gumicsont....ez még mindig sokkal de sokkal jobb mint bármelyik Pet Shop Boys album :):):).
Idézet
 
 
#9 Gabee 2024-08-29 17:37
Nektek semmi sem jó. Ha nem írnak fiatal csapatokról az a baj, ha írnak, az a baj. Boomerebbek vagytok a shockosoknál.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Nevermore - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.