Shock!

május 22.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Falconer: Grime Vs. Grandeur

Egy bizonyos: a Falconer ad arra, hogy az albumhoz megfelelő mennyiségű, igényes tájékoztatást nyújtson az érdeklődők számára. A promo korong ugyanis fotók sokaságán és a szokásos biográfián kívül tartalmaz egy FAQ (frequently asked questions) részt, amely egy rövidke interjúként is felfogható, valamint a dalszövegek is leszedhetők, így nem kell hegyezett füllel hallgatóznunk. Bátran példát lehet venni róluk...

megjelenés:
2005
kiadó:
Metal Blade / HMP
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 1 Szavazat )

A Falconer azóta szerepel kedvenceim között, mióta Stefan Weinerhall gityós létrehozta a bandát és rögzítették bemutatkozó albumukat. Az az anyag máig is etalon számomra, ami nem túl szerencsés dolog, ezzel tisztában vagyok, hisz minden későbbi munkájukat ahhoz hasonlítom. Márpedig ama cucc megismételhetetlen - már csupán a fantasztikus hangi adottságokkal rendelkező első énekes, Mathias Blad folytán is...

De foglalkozzunk az aktuális, negyedik albummal. Több tagcsere zajlott a csapatban az utóbbi idők folyamán, jelenleg ötösben nyomják a srácok. Új basszer és gitáros érkezett - az énekesi poszton szerencsére nem történt változás, a korrekt, erőteljes és megbízható teljesítményt nyújtó Kristoffer Göbel a helyén maradt: a mikrofon mögött. A személyi jövés-menés (szerencsére) vajmi kevéssé befolyásolta a Falconer zenei világát. Továbbra is lavórral öntik ránk a himnikus, bőszen galoppírozó, könnyen befogadható, vokálokkal dúsított, melodikus power nótákat.

Ha már himnuszokat említettem: az első példányt tüstént az első nótával (Emotional Skies) meg is kapjuk. Tipikus együtténeklős, epikus dallamhegy, mellé karcos riffek sora, kétlábgépes tipitapi a köret. Trappos tempóban lohol az energikus Purgatory Time, majd belassul és földbe döngöl a komor I Refuse. Egy újabb himnusz (Humanity Overdose) után árnyalatnyit rock and rollosabb hangot üt meg az élénk The Assailant. Visszaszigorodik a társadalmi igazságtalanságokkal, korrupcióval foglalkozó Power. A változatos felépítésű No Tears for Strangers érdekes témát feszeget: vajon érzéketlenség az, ha a tévében naponta látható, ilyen-olyan okból halódó/meghalt százak, ezrek iránt nem érzünk sajnálatot, mert ez az elkeserítő látvány és élmény már teljesen az életünk részévé vált? A The Return a drogok elleni küzdelemmel foglalkozik - majd jön egy klasszikus téma, melyet aligha kell kifejteni: Jack the Knife. Azaz a Ripper história, ha így jobban tetszik. S miként a mondandó, úgy a nóta is klasszikus hangulatú vizeken evez. A "Do you know me now?" refrén azonnal beépül a memóriába és hosszasan üldöz mindenkit, aki egyszer is hallotta... A promo kiadványt a speciálisan Falconer-hangulatú opus, a Child of the Wild zárja, míg a polcokra kerülő albumon bónusz szerzemény is helyet kap majd.

Noha nem ez a legerősebb anyaguk, nekem továbbra is bejönnek.

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Iron Maiden - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Red Dragon Cartel - Budapest, A38, 2014. május 5.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

After All - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Stuck Mojo - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 2.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.