Shock!

március 28.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Blind Stare: Symphony Of Delusions

Ím, egy újabb vaksi csoportosulás – ezúttal nem kardigánban. Hat finn ifjonc alkotja a legénységet, akik a tavalyi évben jelentették meg bemutatkozó albumukat. Némi késéssel ugyan, de az anyag végül lecsurgott ide, kis hazánkba, azon belül a Shock! berkeibe is.

megjelenés:
2005
kiadó:
Arise
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

A míves borító előterében szépen ábrázolt, csinos hölgyemény, hegedű, koponyák, szállongó kottalapok, a távolban erdőség, egy fehér vitorla, valamint világítótorony. Kell ennél több?

Ami a korongon van, az leginkább melodeath (= dallamos death). Károgás és hörgés vegyesen, épkézláb kiegészítő vokálozás, jelentős szintimunka és erőteljes húrtépés elegye gondoskodik a szórakoztatásunkról. A Central Theory igen élménydús, tömény kezdésnek bizonyul: kétségünk sem marad afelől, miféle agygyalulás vár ránk az elkövetkezőkben. A hangvétel – főként Eino Tuominen túlvilágira effektelt „éneke" miatt – számomra olykor a Cradle of Filth világát idézi. (Igaz, a ritkánál is ritkábban hallgatom Dani csapatát, de azért ismerem őket.) A My Black Letter és az Ender a horrorozás ellenére is egészen hangulatos tételek. Mi több, ez utóbbi kifejezetten beindulóssá, fejrázóssá bontakozik. Az An Insane's Diary címéhez méltón elmeroggyant kissé, zongorától a szimfonikus hatásokig mindent felvonultat a csapat kelléktárából. Ami pedig a Silent Songot illeti, nos... az sok minden, csak nem épp csendes. Viszont annál zajosabb és dühösebb. Gonoszságán persze itt is enyhít a normál hangon zengedező kórus, a klasszikusnak nevezhető gitármunka, valamint a billentyűs aláfestés. Az All for the Unspoken úgy jó, ahogy van és pont. Harapós gitárokkal, elszántan tarol a dögerős Shotgun Symphony, nekem pedig percenként szakad le a fejem a nyakamról az irdatlan bólogatástól. A sorban hátralévő Words of Truth és Thornhearts pedig egyszerűen csak remek.

A Blind Stare szigorú és sötét – de kíméletes, mérsékelt módon. Senki se rémüljön el a károgós-hörgős vokálok miatt, ugyanis a masszív, elsőre befogadható dallamok mindvégig irányításuk alatt tartják a hangulatot és ellenpontozzák a vérmességet.

Nálam nagyon bejön a torokgyíkos-dallamorientált vegyesfelvágott. Ezek a süldöncök pedig kiválóan nyomatják a szellemvasutak ál-frász hangulatát.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Jeff Loomis - Budapest, Dürer Kert, 2012. november 11.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.