Shock!

május 27.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Converge, Throwdown, Eighteen Visions, Endstand, Paint The Town Red, Dark Day Dungeon, Fallenintoashes - Gödöllő, 2002. október 6.

A Darkest Hour által vezetett legutóbbi nemzetközi trafós megmozdulást inkább nevezném érdekesnek, mint szenzációsnak, most azonban ismét príma volt az összeállítás!

időpont:
2002. október 6.
helyszín:
Gödöllő, Trafó Klub
Neked hogy tetszett?
( 2 Szavazat )

A hazai Fallenintoashes zenekart már sokadszorra láttam és most is főleg hangulatok maradtak meg bennem a buliról, konkrét dalok, témák kevésbé (eleve hosszú és összetett számokat írnak a srácok), viszont legalább ad valami kapaszkodót ez a kétségtelenül nehéz, súlyos muzsikát játszó társaság. A színpadi munka nagyjából egyenlő az énekes/frontember ténykedésével, ő a közönség sűrűjében is rendszeresen felbukkant a mikrofonnal. Társai többnyire egy helyben vagy minimális mozgással nyomták.

A svájci Dark Days Dungeon egyik gitárosa magyar, de a zene miatt is többen ajánlották már nekem a csapatot a buli előtt. Nos, az első pár nóta után rögtön bizalmat szavaztam a bandának, bulijuk végére pedig a CD vásárlás gondolata is komolyan foglalkoztatott... Konkrét death metalos riffeket és tempókat zúdítottak ránk. Dalaik átlagosan három és négy perc között mozognak, felépítésük sem az a követhetetlenül komplex fajta, így nem is csoda, hogy hamar megfogtak élőben!

Ádám a Newborn hangszeres szekciójából lazán bevállalt egy turnét a Paint The Town Red kisegítő dobosaként, még csak a látszatát sem keltve annak, hogy megviselték volna az "Újszülöttel" történtek. Értelemszerűen ezen az estén is ő pakolta az ütemeket a német hardcore arcok alá. Ismét hozta a múltkori pörgős formáját a brigád a frontemberrel az élen, csak ezúttal nem tudott olyan hosszú műsorral kiállni, mint tavasszal.

Ennyi durvulat után éppen itt volt már az ideje némi lazulásnak, amire a finn Endstand sikálása pont meg is felelt. Korántsem verhetetlen a banda ebben a stílusban, egyébként is rengetegen löknek ilyen egyszerű és gyors, kiabálós énekkel kísért hardcore/punk témákat (persze egy ügyesebb dobost ide sem ártana keríteni), de azért megjárja. Az egybegyűlteknek mindenesetre bejött az Endstand, mert az ő bulijuk alatt már számottevő pogo indult be. A folytatásban az amerikaiak vették át az irányítást Gödöllőn.

A kaliforniai Eighteen Visions rock’n’roll fazonjai nagyjából a Slipknotnak egy metalcore hangzású verzióját mutatták be. Hasonlóan tömény és változatos a zene, a tarajos vokalista is mindenre képes a marcangoló üvöltéstől kezdve a dallamos énekig, viszont nem jellemzőek a death metalos vonások, a vad blastbeatek. A minőségi dalok mellett különösen azt kell a javukra írni, hogy egyetlen gitárral is optimálisan tudtak megszólalni, nem érintette őket érzékenyen a második hathúros hiánya. Nehéz egyértelmű végeredményt hirdetni, de nálam a svájciakkal és a főbandával együtt ők osztoznak most a dobogós helyeken.
A Throwdown, ahol a 18V gitárosa és dobosa is játszik, egyáltalán nem ilyen végletes, "agyas" dolgokat produkál, náluk az azonnal ható, direkt tempók és riffek meg a némileg Anselmo-szerű ének a meghatározó. Ezt hívják ugyebár izomcore-nak. A Ramones-féle Blitzkrieg Bop nótát is erre a zúzós, beindulós stílusra átgyúrva adták elő.

A bostoni Converge-től akár a legkisebb mértékű zenei konformizmusnak még a gondolata is elképzelhetetlen távolságra van, az ő előadásuk jó pár eddigi Trafós élményemet lepipálta, pedig láttam már ezt-azt (messze nem mindent, teszem hozzá gyorsan). A műsor túlnyomó részét hagyományos dalfelépítést hírből sem ismerő darálás tette ki, máskor meg Neurosist idéző lassú és monoton témázgatásra állt át a zenekar, olyankor leginkább valami tébolyult rituálé képei jelentek meg előttem. Színpadi mozgásuk se volt semmi, az énekes megkergült dervisként száguldozott, vetődött stb., és a többiek sem kímélték magukat.

Már jócskán éjfél után jártunk, régen elment az utolsó HÉV, ám a saccra bőven kétszáz fölötti létszámú közönség bírta a kiképzést, a ráadást is kikövetelte magának! Úgy gondolom, más nem is zárhatta volna méltóképpen ezt a minifesztivált, csakis egy effajta látványos "Fuck you!" beintés a kommercialitásnak. Kíváncsi vagyok, mi jöhet még, ami felülmúlhatná ezt az estét. Könnyen lehet egyébiránt, hogy az ilyen underground megmozdulások lelkes szervezőgárdája máris tudja a választ...

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Cloudscape - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Watch My Dying - Gödöllő, Trafó, 2003. május 23.

 

Wackor - Budapest, Wigwam, 2005. március 18.