Shock!

november 13.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Black Stone Cherry - Budapest, 2018. június 16.

0620bsc4Alapigazságként szokás mantrázni, hogy itthon elég kis közönsége van az Amerikában és/vagy – jelen esetben – Nyugat-Európában kifejezetten jól futó, leginkább a Lynyrd Skynyrddel, illetve az ő köpönyegükből kibújt zenekarokkal jellemzett vonalnak. Ehhez képest legalább egy, a műfajt magas szinten művelő zenekart már biztosan kitermeltünk itthon (Asphalt Horsemen, nyilván), és ha óriási tömegek valóban nem is járnak még southern bulikra, 2015-ben a Black Stone Cherry azért már simán zsúfolásig pakolta az A38 hajót. Az újabb eljövetelnek már egy jóval nagyobb hely, a Barba Negra Track adott otthont, és bár egy napsütésben kezdődő open air buli sosem lehet annyira forró hangulatú, mint egy agyig tömött klubkoncert, Chris Robertsonéknak itt is sikerült felrobbantaniuk a színpadot.

Régóta mondogatjuk, hogy valamiért csak az amerikai zenekarok képesek mozogni odafent, ez a tétel pedig most is abszolút beigazolódott: Bár a Black Stone Cherry zsíros, vastag rockzenéje nem feltétlenül kellene, hogy úgy leszaggassa az arcodat, mint egy valamirevaló thrash- vagy HC-zenekar, ez a buli intenzitásában mégis csakis ezekhez volt hasonlítható. Tényleg hihetetlen, hogy mit műveltek odafent, John Fred Young játékát elnézve pedig meg is fogalmaztam magamban, hogy a következő életemben pontosan így fogok majd dobolni. A mostaniban már úgysem jön össze. Eszméletlen a dobverőket percek alatt kivégző pali, játéka pedig amellett, hogy kíméletlenül húzza magával az egész showt, még borzasztó látványos és feelinges is. És ugyan a többiek is fel-alá rohangásztak a színpadon, a legtöbb szem mégis egyfolytában rá szegeződött. Egyszerűen megigéző volt, amit művelt.

időpont:
2018. június 16.
helyszín:
Budapest, Barba Negra Track
Neked hogy tetszett?
( 15 Szavazat )

Az egyre kerekebb Robertson jobbára mikrofonállványhoz szögezve vezényelte a bulit, de a lehetőségekhez képest ő is sokat mozgott, és persze varázslatosan is énekelt mindvégig, illetve többször is fülig érő vigyorral nyugtázta, hogy a színpad előtt az első percektől látványosan lelkesedő közönség nem egyszer teli torokból üvöltötte vele a sorokat. Nem is aprózták el a bulit, amelynek játékideje simán közelítette a két órát, és vagy húsz-huszonkét nótáig biztosan meg sem álltak.

0620bsc1

A végig kiválóan megdörrenő program az egész életműből szemezgetett, de természetesen a friss Family Tree dalai adták a vázát. Ezek mellé aztán feldolgozások, dobszóló meg mindenféle egyéb nyalánkság is befért, többek között Hendrix Foxy Ladyje meg a számomra abszolút csúcspont White Trash Millionaire is.

0620bsc2

Bár a prágai Ozzy-koncert köré szervezett párnapos kirándulásból csak este hatra értem haza, és kifejezetten nehezen vettem rá magam, hogy útnak induljak (éppen ezért a nyitó Dorothyt esélyem sem volt elérni), a koncert két perc alatt meggyőzött, hogy hatalmas hiba lett volna inkább otthon pihengetni. Ha pedig valaki a műfaj elöregedése és az igazán jó fiatal bandák hiánya miatt aggódik, nyugodtan merítsen erőt a Black Stone Cherryből, bennük ugyanis simán megvan minden ahhoz, hogy igazán hatalmasra hízzanak.

0620bsc3

Fotó: Máté Éva

 

Hozzászólások 

 
#4 Ember 2018-06-23 19:25
Szerintem fasza koncert volt! Profi volt minden szinten, a Carry me on down the road-ért pedig hatalmas pacsi. Egyébként tudja valaki hogy a keverőpultig nem heringben állók az kb. mekkora létszám?
Idézet
 
 
+5 #3 bogar 2018-06-20 11:06
@Sanctus

Szerintem sok esetben egy zenekarral az első találkozás a mérvadó. Én spec egy külföldi fesztiválon szaladtam bele a BSC-be, és le is esett az állam az élő teljesítményükt ől. Utána a hajón már nagyjából tudtam, hogy mire számítsak. Ehhez képest erre a koncertre meg azt tudom mondani, hogy "business as usual".
Ettől még remekül éreztem magam. ;-)
Idézet
 
 
+6 #2 NOLA 2018-06-20 09:17
"..., bennük ugyanis simán megvan minden ahhoz, hogy igazán hatalmasra hízzanak." - jahhh, foleg Robertson-ban (tuuudom..., ez csúnya volt, de akkor sem tudtam kihagyni :-D )
Idézet
 
 
+4 #1 Sanctus 2018-06-20 09:04
Pár dolgot nem egészen így éltem meg :)

"illetve többször is fülig érő vigyorral nyugtázta, hogy a színpad előtt az első percektől látványosan lelkesedő közönség nem egyszer teli torokból üvöltötte vele a sorokat"

Egy két fülig érő vigyor volt, meg 8-10 fejcsóválás háttal a közönségnek, akik gyors egymásutánban háromszor belesültek a közönségénekelt etésbe, mert a) nem tudták a szöveget és/vagy b) nem ragadta el őket a hangulat. Az első sorban állva legalábbis ezt tapasztaltam, ismerősök, akik voltak a hajón is, szintén úgy érezték hogy a hangulat közel nem volt ugyanaz (valószínűleg a hajó egy intimebb közeg, első alkalom sokaknak, nem napsütésben kezdtek, stb), bár ők a színpad másik felén voltak, ott távolról nézve is aktívabb volt a közönség, Ben sem véletlenül töltött azon az oldalon több időt.

A feldolgozások szerintem rossz ütemben jöttek, itt szintén azt láttam hogy (főleg a Midnight Ridernél és a Foxy Ladynél) a közönség egy része fel sem ismerte ezeket a dalokat - nem is kötelező, nyilván - és pont ezért megtört a lendület. Én személy szerint, ha már rég nem voltak itt, és le is mondtak egy koncertet, a saját dalaiknak jobban örültem volna, lett volna miből szemezgetni (már a "pofátlanság" határát súrolja, hogy Things My Father Said-et kettőből kétszer nem tudták eljátszani... :) )

John Fred dobszólója egyes leírások szerint nettó 15 perc volt, nekem két percnek tűnt kb, annyira áll-leejtős, amit ez az ember művel, Chris bluesos játszadozása a hajón anno sütött, itt viszont mindenki tanácstalanul nézett egymásra, az óráját nézegette, vagy épp nekiállt telefonálgatni (tisztelet a kivételnek, nyilván csak azokról tudok írni amit a közvetlen közelemben láttam).

A többi viszont jogos, ennyire erős koncertzenekart nagyon ritkán lehet elcsípni. Az már csak az extra személyes nyavajgásom, hogy Dorothy helyett Aszfaltékat mennyivel szívesebben néztem volna meg...
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Mátyás Attila Band - Budapest, A38, 2011. július 2.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.