Shock!

április 21.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Dark Tranquillity: karakterisztikus metal 30 felett

Dark TranquillityMikor egy kellemesen tavaszias áprilisi napon Niklas Sundin, a Dark Tranquillity gitárosa, hazaért a Kreator, a Hatesphere és az Ektomorf társaságában abszolvált Európa-turnéról, gyorsan lerúgta cipőjét és egy bögre langyos kamillatea társaságában azon nyomban nekiugrott magazinunk kérdéscsomagjának. Íme a válaszok...

Zenekarotok stílusa az első albumok óta egyedi és könnyen felismerhető. Mennyire lehetett ezt a kiforrottnak tekinthető zenei világot továbbfejleszteni? Képesek vagytok továbblépni több, mint egy évtized zenélés és nyolc soralbum után?

Persze, mindenképp! Mindig próbálunk valami újjal előrukkolni. Bár a következő lemezzel kapcsolatban még semmi elképzelésünk nincs, de szerintem kicsit kísérletezőbb lesz, különbözni fog az előző pár anyagtól.

Biztos vannak rajongók, akik azt várják, hogy a Projector lemez dallamosabb irányát folytassátok. Mit szoktatok erre reagálni? Mi a véleményetek arról a lemezről (ami mellesleg a kedvencem) ma, pár év távlatából?

Szerintem a Projector egy hatalmas album, és tudjuk, hogy sokak kedvenc DT lemezükként tartják számon. Biztos, hogy fogunk még tiszta énekkel és hangulatos ambient-témákkal kísérletezni, de jelen pillanatban a gyorsabb és agresszívabb témákra vagyunk rákattanva. Kénytelenek vagyunk saját érdekeinket szem előtt tartani e téren, hiszen ha nem kreatív hajlamunk kiélése végett zenélnénk, hanem a rajongók elvárásai alapján írnánk a témákat, már nem lenne őszinte a produkció. Úgy gyakorlatilag eladnánk magunkat.

A legutóbbi CD-tek címe "Character". Mi rejlik e mögött az elsőre egyszerűnek tűnő cím mögött? Miről szólnak a szövegek? Van valami féle tematikus vezérfonál, amire a cím utalhat?

Nem a szó szoros értelmében vett konceptlemez az anyag, de megvan a dalok közötti összekötő kapocs. Egészében a lemez az elszigeteltségről és különféle szituációkra való különféle emberi reakciókról szól, de általában nem szoktuk a szövegeket boncolgatni, meghagyjuk ezt a hallgatónak.

Svédország egy békés, kiegyensúlyozott államnak tűnik, nyugodt, elégedett emberekkel, lenyűgöző tájakkal. Honnan jön mégis az az agresszió és energia, amit a zenekaraitok felvonultatnak?

Hát, elég idealista képed van Svédországról! Van azért bűnözés és nyomor itt is, hehe! Nem is tudom mit mondjak erre - számunkra ez a feszültség levezetésének egy formája.

Sok amerikai metalcore banda tűnt fel mostanában, akik elég sokat merítettek a 90-es évek ún. göteborgi bandáitól. Milyen érzés, hogy a zenei világotok ilyen szinten befolyásolta a következő generációt? Hallgattok olyan zenéket, mint pl. a Killswitch Engage, Beyond the Embrace, stb.?

A Killswitch igazán jó csapat, de rajtuk kívül nem sok ilyen zenekar jutott el hozzám. Tényleg kicsit fura hallani, hogy mennyi riffjük hangzik úgy, mint a mi 10 évvel ezelőtti dolgaink. Ugyanakkor megindító a tudat, hogy a mi csöppnyi színterünk elindított vagy megváltoztatott valamit. És tény, hogy az amcsi bandák visznek annyi egyéni ízt a zenéjükbe, hogy ne lehessen direkt koppintásnak titulálni a dolgot.

A svéd rockzenei élet nagy úttörőjének a Europe zenekar tekinthető, akik tavaly visszatértek a klasszikus felállásban. Láttad vagy hallottad már őket azóta?

Tudtommal a többiek közül páran voltak koncerten és az új lemezt is hallották, de engem nem igazán izgat a dolog. Nincs semmi bajom a Europe-pal, hisz valahol élő legendák, de nem az én világom.

Most fejeztétek be az Európa turnét a Kreatorrel. Hogy éreztétek magatokat? Jól kijöttetek a többi csapattal? Élveztétek a bemelegítő banda szerepét, vagy jobb lett volna fő attrakcióként bejárni a kontinenst?

Igazán mindkettő fontos állomás egy zenekar életében. Ha főbandaként állsz ki, olyan emberek néznek meg, akik már ismerik a zenédet. Ha előzenekarként, akkor megvan a lehetőség arra, hogy új arcokat nyerj meg a muzsikáddal, olyanokat, akik eddig még talán nem is hallottak a csapatról. A Kreator turné hatalmas volt, de természetesen reméljük, hogy minél hamarabb egy saját körutat is le tudunk szervezni, ahol teljes programmal léphetünk fel, ahol nem lesz korlátozva a színpadtér, a hangzás, a fénytechnika és a merchandise sem.

Újra felléptetek Budapesten, ha igaz, akkor harmadik alkalommal. Van valami emléked a magyar koncertekről?

Amennyire emlékszem, mindegyik pesti koncert jó volt, a rajongókra sem lehetett panaszkodni. Eddig sosem volt időnk rá, hogy rendesen körülnézzünk vagy bármit csináljunk, így nincs semmi különleges emlékünk arról a környékről.

A turné egyik előzenekara, az Ektomorf, az első magyar banda a Nuclear Blastnél. Érdekelnek az előzenekarok, vagy csak a saját produkciótokra koncentráltok ilyenkor?

Dehogyis, persze hogy érdekelnek a friss bandák. És természetes, hogy ha egy hónapot töltünk ugyanabban a buszban, sokat társalgunk egymással. Ektomorfék jó arcok, és szerintem fényes jövő áll előttük.

Mivel már egyikőtök sem lázadó tinédzser, hogy tudjátok összeegyeztetni a magánéletet azzal, hogy egy metal banda tagjai vagytok?

Nem is tudom, hogy lázadtunk-e valaha. (nevet) Nem jelent problémát 30 felett is metalt játszani, de különben mindannyiunknak van más melója is, ha a zenekar épp pihen.

A Dark Tranquillity sok mindent elért, amiért gondolom keményen, összetartó egységként kellett dolgozni. De volt-e bármi a csapat hosszú történetében, amit máshogy csinálnál, így utólag?

Előfordult, hogy nem volt szerencsénk ebben-abban, vagy rossz döntéseket hoztunk, amik talán megakasztották a csapat szekerét, de igazából nincs miért panaszkodnunk. Szerencsére mindig megbízható lemezcégekkel dolgoztunk, a zenénk révén beutazhatjuk a világot, tehát nincsenek nagy dolgok, amiket megbánhatnánk. Nem volt annyira rázós az út, mint sok más csapat esetében.

Emlékszel még a legelső koncertetekre? Gondoltad-e akkor, hogy 2005-ben világszerte ismert csapat lesztek, nyolc stúdióalbummal és hatalmas rajongótáborral?

Nem, egyáltalán nem gondoltam erre. Nagyon szerény céljaink voltak: egy demót akartunk felvenni és pár bulit játszani. Sokra nem emlékszem az első buliból, csak arra, hogy nagyon különleges érzés volt színpadon állni.

Utolsó kérdésünk: Szerinted mi az élet értelme?

"A élet olyan, mint egy doboz csokoládé..." - hát, nem is tudom, hogy mit írjak ide! (nevet)

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Deep Purple - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. február 17.

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

After All - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2004. október 29.