Shock!

május 27.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Prog Camp 3. nap: egy tucat kérdés

Június 22-23-24-én újra a magyar underground agyasabb csapataitól lesz hangos a szigetvári kemping: ismét megrendezik a Prog Camp fesztivált. Háromrészes interjúsorozatunk első és második felvonása után, a befejező részben most folytatjuk az immáron a hazai színtér stabil pontjának számító rendezvényen fellépő csapatok bemutatását a zárónap bandáival. Június 24-én, szombaton este a Reason, a Mad Robots, az At Night I Fly és a Walk Among Giants játszik a fesztiválon, nekik tettünk fel néhány aktuális kérdést.

progc_3

REASON

A legutóbbi lemezeteket 2020-ban adtátok ki, amikor is nem volt sok lehetőség a koncertezésre. Sikerült azért azóta bepótolni a kimaradt lehetőségeket? A mostani koncert(ek) még a Divine Rest album népszerűsítéséről szól(nak), vagy körvonalazódnak már újabb dalok?

Dudás Gábor (ének): Valóban, így utólag talán a lehető legrosszabbkor jött ki a lemez, de ki gondolta volna ugye...nem mondhatni sajnos, hogy sikerült bepótolni, ugye végül lemezbemutatót és turnét sem csináltunk, arra legkorábban 2022-ben lett volna lehetőség, de akkor meg már annyira nem volt friss az anyag, hogy nem lett volna értelme. Azóta persze azért jártunk „itt-ott", továbbra is a lemez dalait alkotják a koncertjeink gerincét, mert azért szeretnénk megmutatni még, akinek csak lehet. Azért így lassan három év után is találunk új arcokat, akiknek bejönnek a „The Divine Rest" dalai, mi pedig ennek nagyon örülünk, mert ez a lemez egyfajta nagy mérföldkő és összegzés arról is, amit az elmúlt nagyjából 27-28 évben csináltunk.

Gábor, az utóbbi időben a zenekarrá terebélyesedett Thy Catafalque mikrofonjánál is találkozhattuk veled. Mennyire más az a feladat, mint a Reason frontemberi posztja?

Nagyon más és sok szempontból nehezebb is. Például magyar szövegeket kell tanulni és előadni...nyilván óriási megtiszteltetés a TC-vel színpadra állni és eddig nem tapasztalt élményeket éltem át én is, mind emberként, mind énekesként. Közben lett egy nagyon családias, barátságos légkör, ami viszont nekem olyan, mint amilyen a Reason is általában volt, úgyhogy már ott is abszolút otthon érzem magam. Nagyon érdekes volt közben azt látni belülről, hogyan működik egy jól szervezett, sok szempontból profi zenekar, sok mindent át lehet emelni a saját dolgaidba is. Abból pedig, hogy nagyobb színpadokra is eljutottunk már, nekem is sok hasznom lett frontemberként, jóval fesztelenebb tud így lenni egy-egy Reason-koncert a számomra, ami szerintem nagyon jó. A saját zenekarom egy bensőségesebb, privátabb hangulatot jelent a számomra, a TC pedig egy új világ kinyílását. Remélem, mindkettőt sokáig csinálhatom még.

A zenekar több mint huszonöt éve alatt biztos volt számos siker és mélypont is. Mi az, amire a legszívesebben emlékeztek vissza, és amit most már másképpen csinálnátok?

Nekem leginkább a sok-sok baráti, emberi emlék és pillanat, ami leginkább megmaradt. Az, hogy 14-15 évesen elkezdtünk csinálni valamit, talán nem is annyira jól, de szerettük és szeretjük a mai napig. Tényleg sok ember fordult meg nálunk zenészként, a többséggel a mai napig jó a viszonyunk, nekem ez is nagyon fontos. „Szakmailag" biztosan sok mindent csinálhattunk volna szebben-jobban, az biztos, hogy az önmenedzselést például nem sikerült ennyi idő alatt sem tökéletesítenünk. Egyszer szóba került ez egy barátommal beszélgetve is, és ő mondta, hogy a legnagyobb sikerünk, hogy ennyi idő után is itt vagyunk még – talán neki van igaza. Meg talán az, hogy például a Tiamattal vagy Annekével egy színpadon állhattunk. Ezek nyilván nagyon fontos emlékek és pici sikerek is egyben.

MAD ROBOTS

Immár három éves az utánozhatatlan hangulatú Pareidolia lemez. Készül-e már a kistestvére?

Berszán Miklós (gitár): Természetesen dolgozunk új dalokon. A számok írási folyamata nálunk időszakos, mert olyat nem szeretnénk a kezünk közül kiadni, amivel nem vagyunk száz százalékosan megelégedve, viszont nem mindig jönnek olyan témák, amiket teljes egyetértéssel fel tudunk vállani. Ehhez még az is hozzájön, hogy lemezmegjelenés után kell a pihenés a kreativitásnak, mert ha azonnal nekiállnánk új számokat írni, pont olyan lenne, mint a legutóbb megjelent lemez. Ezt meg nem szeretnénk. Viszont a jó hír, hogy most megint nagyon kreatív időszakunkat éljük és ömlenek az izgalmas témák.

progc_2

Az Archaichoz hasonlóan ti is megjártátok a metálosok Mekkájának számító Wacken fesztivált, és a Prog Campen is többször felléptetek már. Ha össze kellene hasonlítani a két rendezvényt, akkor melyik a jobb, és miért pont a Prog Camp?

Mi nagyon szeretünk a Prog Campen játszani. Az egyik legjobb hangulat hazai fesztivál és csak buzdítani szeretnék mindenkit arra, hogy jöjjön el erre a fesztiválra. A szervezés évről évre egyre profibb, a helyszín is hangulatos és a közönség is nagyon jó. Nyilván a rengeteg nagy költségvetésű giga fesztivál miatt nehéz érvényesülni, de remélem Szabi nem adja fel és csinálni fogja még sokáig. Mi jövünk, ha hív minket! A Wacken fesztiválon hatalmas élmény játszani. Profi a fesztivál és nem csak a fellépő szemszögéből, hanem a mélyen tisztelt publikum is elképesztő körülmények között szívhatja magába a metált. Játszani meg eufórikus élmény, mert a közönség nagyon befogadó, még olyan zenékre is mint a miénk, ami azért nem adja magát annyira könnyen. Összehasonlítva a két fesztivált, nyilván a Prog Camp a jobb!

A 7/8 Feszt kapcsán te magad is otthonosan mozogsz az underground zenekarokat tömörítő rendezvények szervezésének „széllel szemben vizelő" világában. Neked mit ad ez az egész, miért érdemes csinálni?

Imádom kínozni magam, szeretem az anyagi veszteséget, szeretek idegeskedni, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. De viccet félretéve. kis fesztiválok között a legtöbb egy adott műfajra utazik rá. Nekem az a célom ezzel, hogy olyan zenekarok tömörülését hozzam létre, akikkel jó együtt játszani és minél jobban eltér a stílusuk egymástól, mert annál színesebb lesz a fesztivál. Csak egy lényeg van, hogy a zene legyen poliritmikus. Mindegy, hogy ez progresszív rock, vagy death metal. Ha jó a közönség, márpedig a 7/8 fesztiválon nagyon jó és befogadó, akkor az a zenekaroknak is kedvez, mert olyanok is megnézik a koncertjüket, akik alap esetben nem biztos, hogy érdeklődnének irántuk.

AT NIGHT I FLY

Visszatekintve, mai fejjel mit gondoltok a 2019-es Mirror Maze lemezről? Beváltotta azért a reményeket, vagy elkaszálta a fránya világjárvány?

A lemezre azóta is nagyon büszkék vagyunk, és talán pont ezért volt komoly pofon a covid. Amikor 2019 legvégén megjelentettük az albumot, úgy voltunk vele, hogy majd tavasszal jól megjátszatjuk mindenfelé. Márciusban meg is volt a tökéletes turnényitó, hiszen a Riverside előtt játszhattunk volna a Barba Negrában - végül négy nappal a koncert előtt vezették be a teljes rendezvénystopot és karantént. Ugyan azért időközben néhány helyen meg tudtunk jelenni élőben és volt lehetőségünk az A38-on egy közönség nélküli koncertfelvételt is készíteni, kicsit máig úgy érezzük, hogy a körülmények miatt elsikkadt a Mirror Maze. Remélhetőleg az új lemez mellett többen újra felfedezik majd, hiszen szakmai körökben egyöntetűen maxpontosra értékelték.

Készül az új lemez, amelynek elég rendhagyó módon egy 10 perces új dal lett az első hírmondója. Hogyhogy ezt a módját választottátok a beharangozásnak?

A járványhelyzet elmúltával szerettünk volna újra hírt adni magunkról, megmutatni, hogy élünk, létezünk és készülünk új lemezre. Viszont ekkor még épp csak belekezdtünk a stúdiómunkálatokba, így azt találtuk ki, hogy az album korai beharangozásaként kerüljön ki egy dal, de speciális, élőben eljátszott változatban, amelyhez mégis klipszerű, profi filmes stábbal felvett körítés tartozik. A Distress kiváló választásnak ígérkezett, mivel egy kifejtős, belemerülős dal, amelyben pár pillanatig ugyan megvillan a zúzda, de mégis inkább egyfajta zenei utazás, mindezt EP hosszúságban. Bár elsőre fura lehet, hogy 10 perc fölötti a „beharangozó", őszintén szólva kicsit mi is aggódtunk emiatt, de alaptalan volt az aggodalom, mert a közönség és a szakmai körök is egyöntetűen szeretik a dalt, és például épp ez lett a legnézettebb/hallgatottabb dalunk a YouTube-on.

progc_1

Mesélnétek röviden a zenekar soraiban történt változásokról? A zenei irányra volt ennek kihatása?

Leginkább dobosok frontján történt némi cserebere. A Mirror Maze-t feldoboló Nagygyörgy Gábor családi és prioritásbeli okok miatt távozott, majd két évig Erdei Attilával játszottunk. Nagyon jól összehangolódtunk, de sajnos időközben ő magánéleti ügyek miatt felhagyott a dobolással, de továbbra is jó a kapcsolatunk. Vaczó Gábort többen is javasolták, és ugyan több egyéb csapatban is érdekelt (Divided, Jade and the Astronauts, City of Moon), végül kikötött nálunk is. Hihetetlen egyéniség és teljesen új élettel tölti meg a dalokat, ráadásul kiváló epret termeszt és pusztító a humora. A másik változás igazából csak hivatalos szinten tűnik annak, hiszen Kővágó Zsolt billentyűssel már a Mirror Maze lemezen elkezdtünk dolgozni, sőt András és Gergő már a Dreyelands zenekar soraiban is évekig együtt játszott vele, így nem csoda, hogy ebben a bandában is összekattantunk. Egy ideig azonban azt mondtuk, mivel nála a Honeybeast zenekar abszolút prioritás, említsük őt különleges vendégként, aki az egyéb kötelezettségei miatt néha élőben is felbukkan nálunk. De annyira jó a kémia, hogy végül azt mondtuk: legyen igenis teljes jogú tag, aki az egyéb kötelezettségei miatt néha nem bukkan fel élőben. (mosolyog) Ez sajnos így lesz az idei ProgCampen is, de lélekben és az előre feljátszott sávjai formájában velünk lesz. (mosolyog) A zenére alapvetően nem volt hatással ez a néhány váltás, mivel alapvetően továbbra is mi (András és BZ) írjuk a dalokat, de az tény, hogy Vaczó mester és Zsolt egyaránt egyéni színeket és ötleteket ad hozzá a produkcióhoz, ahogy bőgősünk, Springer Gergő is.

És hogy sikerül új működtetni a csapatot, hogy a frontember külföldön él, a gitáros a világot járja...?

Nehezen. Viszont esélyesen minden prog-rajongó tudja, hogy egy ilyen rétegműfajba tartozó csapatot eleve nehéz fenntartani, és kizárólag az eszement fanatizmus működteti. Szerencsére Andris pár év alatt egy egész formás stúdiót rakott össze és BZ is jó körülmények között tud ötleteket rögzíteni, ezért a zeneíró páros így is hatékonyan működik. A komolyabb lemezezős időszakban persze elkerülhetetlen a gyakori utazás, a csapat hangszeres része pedig folyamatosan próbál együtt Budapesten. Szóval bármilyen kaotikusnak is tűnhet a dolog, komoly tervezés és vasszigor van a háttérben, néha családi és egyéb prioritásokat is átírva. BZ például konkrétan a nászútját szakítja meg a Prog Camp-koncert miatt, András pedig a több hónapos stúdiómunka lezárásaként épp néhány nappal a fesztivál előtt adja le az utolsó sávokat, hogy kezdődhessen az új lemez keverése, úgyhogy jó lesz végre kibújni a barlangból és élőben is játszani nektek.

WALK AMONG GIANTS

Relatív ismeretlen környékbeli csapatként nagyot robbantottatok a tavalyi Prog Camp záróakkordjaként. Szerintetek minek köszönhetően kapta el a népet annyira a djentes-Gojirás durvulat a fesztivál utolsó órájában?

Schmidt Péter (ének): Számunkra is nagy meglepetés volt a tavalyi buli, őszintén mondhatom, hogy az eddigi legjobb koncertélményünk fűződik a Prog Camphez, nem véletlen várjuk ennyire az idei eseményt. Mind a közönség, mind a mi oldalunkról az lehetett a jó hangulat és az erőteljesen felszabaduló energiák oka, hogy ez kifejezetten egy olyan rendezvény, ahol nem csak a súlyos zenéket értékelik, de a tört ritmusoktól sem riadnak vissza, emiatt eleve adott volt egy nagyon erős összhang. Az pedig, hogy láttuk, hogy a közönség ennyire vevő a műsorunkra, akkora lendületet adott számunkra is, hogy még inkább sikerült felszabadultan oda tenni magunkat. Egy albummal nem rendelkező, nem túl aktívan koncertező zenekarnak ez nagyon nagy élmény volt, jövőre viszont, ha lesz következő alkalom, akkor már EP-vel fogunk érkezni. Reméljük, hogy a megújult felállással és kissé modernebb stílust képviselő új számokkal az idei buli is a tavalyihoz hasonlóan fog sikerülni.

progc_4

Gábor, mi újság a Konok nevű másik bandáddal? A többiek is érdekeltek egyéb csapatokban?

Tillman Gábor (gitár): A Konoknak nemrég jelent meg az első élőszereplős videóklipje a Mielőtt című dalhoz, amire nagyon büszkék vagyunk és közönség is pozitívan fogadta. Jelenleg az első nagylemezünkön dolgozunk, amit több részletben szeretnénk majd publikálni. Abban a fura helyzetben vagyunk, hogy ezek a munkálatok még mindig állandó frontember nélkül folynak. Kedves jövőbeli énekesünk, ha olvasod ezeket a sorokat, lehet, hogy pont téged keresünk J. Addig is, amíg nincs stabil frontemberünk, Hárich Gábor (Harek) barátunk, aki egyben társszerzője a lemeznek, kisegít minket. Illés Gáborral közösen alkotjuk a Konok magját, de a Walk Among Giantsben szintén együtt zenélünk. Az év elején megkértük a WAG új dobosát, Németh Bencét, hogy doboljon a Konokban, ezért azóta ő erősíti a felállást.

Infók, jegyek, miegymás itt.

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Jeff Loomis - Budapest, Dürer Kert, 2012. november 11.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Jerry Lee Lewis - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2010. október 31.