Shock!

július 17.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Dream Theater: súlyos, dallamos, progresszív új album várható

Megkezdte a munkát új nagylemezén a Dream Theater. A zene állítólag egyszerre súlyos, dallamos és összetett.

0129dt

Új albumon dolgozik a Dream Theater. James LaBrie énekes és John Petrucci gitáros videóüzenetben jelentette be, hogy egy hete stúdióznak a 2016-os The Astonishing folytatásával. „Sok embert lelkesít majd a zene stílusa”, mondja a videóban James. „Súlyos, van benne agresszió, de valamit említettél, amikor beszéltünk erről, mit is mondtál? Az öt alappillér…” „A Dream Theater öt alappillére”, így Petrucci. „Szerintem mindenki egy húron pendül azt illetően, milyen lesz ez a lemez. A zene eddig súlyos, progresszív, dallamos, tekerős, de epikus is. Benne van mindez, amit nevezhetünk akár a Dream Theater öt alappillérének is.”

Petrucci egy korábbi nyilatkozata szerint az a tematikus turné, amely tavaly májusban Budapestet is elérte, és amelynek koncertjein a csapat elejétől végéig eljátssza az 1992-es Images And Words lemezt, mindenképpen hatással volt a csapatra. „Az, hogy ismét felfedeztük az akkori zenéinket, illetve felidéztük a ’90-es évek elejének hangulatait, ismét összekapcsolt bennünket a Dream Theater akkori korszakával, ha fogalmazhatok így”, mondta Petrucci, aki szilveszterkor Mike Portnoyjal is végleg elásta a csatabárdot.

A lemez megjelenése idén év végén vagy 2019 első felében várható.

 

Hozzászólások 

 
#13 Duracell Nyuszi 2018-06-22 03:57
Idézet - Simon Zoltán:
Olyan aranyosak vagytok. Mikor így elolvasom a sok hozzászólásotok at, mindig látom benne a DT lényegét. Mindenkinek megvannak a személyes kedvenc albumai, dalai zenészei. Pont ettől jó és sokrétű. Én pont ezért szeretem a DT-t, meg Benneteket is ,mert szeretitek a DT-t. :) . Ha csak egy albumot vihetnék egy lakatlan szigetre akkor az az Oktavarium ! Tegnap és ma is hallgattam az Astonishing-ot. ...aztán napokig hol ezt, hol azt. és jöjjenek csak a lemezek....főleg a koncertek !!!


Nagyon perverznek kell lenni ahhoz, hogy minket szeress. De ha már így van, akkor: dettó! :D

Manginire áttérve, azért neki is vannak zseniális pillanatai. Pl. ez a dal és ez az előadás nagyon egyben van. Ha mindegyikben ennyi energia lenne és kreativitás lenne...

https://www.youtube.com/watch?v=K0_iBidENcE
Idézet
 
 
+3 #12 Simon Zoltán 2018-06-19 15:23
Olyan aranyosak vagytok. Mikor így elolvasom a sok hozzászólásotok at, mindig látom benne a DT lényegét. Mindenkinek megvannak a személyes kedvenc albumai, dalai zenészei. Pont ettől jó és sokrétű. Én pont ezért szeretem a DT-t, meg Benneteket is ,mert szeretitek a DT-t. :) . Ha csak egy albumot vihetnék egy lakatlan szigetre akkor az az Oktavarium ! Tegnap és ma is hallgattam az Astonishing-ot. ...aztán napokig hol ezt, hol azt. és jöjjenek csak a lemezek....főleg a koncertek !!!
Idézet
 
 
+3 #11 ukjoci 2018-06-19 10:34
Idézet - kamikaze:
Van manapság a DT-vel kapcsolatban egy csomó közhely, ami szerintem alapjában tévesen ítéli meg a banda körüli viszonyokat. A(z Astonishing-en kívül ugyanis a) DT két leggyengébb produkciója az Octavarium és a Systematic Chaos. Ezek összességében jóval harmatosabbak, sokkal kevesebb jó dal van rajtuk, mint a két másik Manginis stúdiólemezen. A Black Clouds-szal viszont semmi probléma, nem is értem még példaként sem, hogy ,,keveredik" ezek közé, mert mind hangzásban, mind a dalok színvonalában király anyag.
A másik: Nem mondható, hogy Portnoy a kiválása óta nagyon visszafogná a gyeplőt lemezkészítés terén, sőt, inkább túlságosan is elaprózza magát. Szóval a belengetett nagy pihenést ő maga sem tartja be. Nem csinál rossz lemezeket, de kiugróan jókat sem. Ezért felesleges rá megváltóként tekinteni.


Azért egyet ne felejtsünk el... Portnoy nem a karrierjében vagy a zenélésben akart szünetet tartani, hanem a DT értelmetlen lemezgyártásába n! Pont azért akart szünetet, amit végülis most csinál. Hogy megcsinálhassa a saját kis "musical journey"-jét. Sokszor vágják a fejéhez, amit most Te is, interjúkban is, de sosem győzi hangsúlyozni, hogy ő a DT-gépezetében érzett kiégést illetve ötlettelenséget és ezért kérte a többieket, tartsanak pihenőt, X évet (az 5 év pihenő sokszor elhangzik de sok állítással ellentétben ezt nem definiálták időben...), ami alatt mindenki zenélget jobbra-balra, aztán ha úgy érzik, felveszik a ritmust 5-en megint a DT-ben. Csak erre mondták azt a többiek - szerintem több szempontból is - helytelenül, hogy nem, mi nyomatni akarjuk, mert megy a szekér. Más kérdés, hogy ez a szekér mi miatt megy és milyen az output ezekből a munkákból..
SZVSZ az Astonoshing nagyon lapos, számomra a legrosszabb DT album, utána jön az SC. De a két első Mangini-is lemezből is össze lehet simán egy albumot állítani össz-vissz, ha a normális dalokat kiválogatja az ember.

A Sons of Apollo sem mutatott úgy semmi újat, mégis 100x izgalmasabb és érdekesebb az a lemez, mint bármelyik DT a Poszt-Portnoy érából. Nagyon szeretem Petruccit (is, Portnoy mellett), minden szempontból, de szerintem kicsit lassítania kell.
De legyen jó ez a lemez, én szívből kívánom!
Idézet
 
 
+2 #10 Duracell Nyuszi 2018-06-19 09:22
Idézet - kamikaze:
Van manapság a DT-vel kapcsolatban egy csomó közhely, ami szerintem alapjában tévesen ítéli meg a banda körüli viszonyokat. A(z Astonishing-en kívül ugyanis a) DT két leggyengébb produkciója az Octavarium és a Systematic Chaos. Ezek összességében jóval harmatosabbak, sokkal kevesebb jó dal van rajtuk, mint a két másik Manginis stúdiólemezen. A Black Clouds-szal viszont semmi probléma, nem is értem még példaként sem, hogy ,,keveredik" ezek közé, mert mind hangzásban, mind a dalok színvonalában király anyag.
A másik: Nem mondható, hogy Portnoy a kiválása óta nagyon visszafogná a gyeplőt lemezkészítés terén, sőt, inkább túlságosan is elaprózza magát. Szóval a belengetett nagy pihenést ő maga sem tartja be. Nem csinál rossz lemezeket, de kiugróan jókat sem. Ezért felesleges rá megváltóként tekinteni.


Egy gondolatot kiragadva csak:
Azért az Octavariumon bőven akadtak erős tételek. Nagyon erősek is.
Idézet
 
 
+3 #9 kamikaze 2018-06-19 09:08
Van manapság a DT-vel kapcsolatban egy csomó közhely, ami szerintem alapjában tévesen ítéli meg a banda körüli viszonyokat. A(z Astonishing-en kívül ugyanis a) DT két leggyengébb produkciója az Octavarium és a Systematic Chaos. Ezek összességében jóval harmatosabbak, sokkal kevesebb jó dal van rajtuk, mint a két másik Manginis stúdiólemezen. A Black Clouds-szal viszont semmi probléma, nem is értem még példaként sem, hogy ,,keveredik" ezek közé, mert mind hangzásban, mind a dalok színvonalában király anyag.
A másik: Nem mondható, hogy Portnoy a kiválása óta nagyon visszafogná a gyeplőt lemezkészítés terén, sőt, inkább túlságosan is elaprózza magát. Szóval a belengetett nagy pihenést ő maga sem tartja be. Nem csinál rossz lemezeket, de kiugróan jókat sem. Ezért felesleges rá megváltóként tekinteni.
Idézet
 
 
+5 #8 latexbaba 2018-06-19 08:59
A legutóbbi album Petrucci onanizálása volt. Tud ő jobbat is, csak most kitalált egy gagyiságot, amit ráerőltetett a tönbbiekre is. Amikor kijött az első nóta, lestem, hogy visszatért az IAW feeling, de aztán kiderült, hgy az a legjobb nóta a dupla albumon, a többivel pedig alig lehet kezdeni valamit. Ennek ellenére Petrucci gitárjait mégsem érzem olyan masszívnak a legújabb anyagokon, inkább Rudess-t tolták előre, akinek egyes hangszínei és megoldásai eléggé "vitathatóak", pedig tud ő jó rtelemben agyament dolgokat is (lásd: Scenes, vagy a 2002-es album). Ennek ellenére nem biztos, hogy egy újabb Image vagy Awake lenne a helyes út. Inkább el kellene indulni egy olyan irányba, ami nem zsákutca, persze nem megfeledkezve a DT hagyományokról, azonban azokat is csak cseppenként adagolni, hogy ne legyen az egész önismétlés. Igen, tudom, mondani egyszerű... De egy Scenes szintű album még benne van az életműben szerintem Bár lehet, csak túlzottan optimista vagyok. :)
Idézet
 
 
+5 #7 Tama1975 2018-06-19 07:54
Idézet - drughi:
Idézet - JR:
Azért ha Portnoy lenne a jollyjoker, nem sikeredett volna rám unalmasra az utóbbi 6-7-8 lemez sem.

El tudom képzelni hogy teszem azt Petrucci erölteti ezt a két évente lemez dolgot amibe nyilván az elején még egy darabig belement Portnoy is de aztán azt mondta hogy köszi de neki ez igy nem megy. De nem is értem mi a francnak kell ilyen tempoban haladni mikor látványosan nem müködik.


Szerintem csak az utolsó lemezt cseszték el, az előtte lévő kettő jobb album lett, mint mondjuk a Portnoy-val készül utolsó három. Én bírom azt, hogy ha a zenészeknek még úgy 50 körül is vannak kreatív alkotó energiájuk és új anyagokat akarnak megjelentetni, nem pedig csak a régieket tolni egyre inkább már csak nosztalgiából. Számomra az lenne az igazi hakni. Az, hogy valamelyik lemez nem sikerül? Nagy ügy és akkor mi van? Csak azért leállni, mikor ezekből az emberekből ömlik a zene, szerintem hülyeség. Új Imagest, Aweket vagy SFTM-t várni tőlük szerintem már felesleges, de ahogy mondjuk a Priest is le tudott tenni mostanában egy igen korrekt albumot, arra DT is képes.

Portnoyra visszatérve, a dobolás nyilván izgalmasabb volt a vele készült lemezeken, Manginin teljesítménye a viszonlyagos erős indulás után azért unalmasabbá vált. De produceri oldalon én ne éreztem azt, hogy ő nagyon visszavette volna mondjuk Rudess billentyűjátéká t, vagy ne hagyott volna gyengébb dalokat rajta az albumon, csak azért hogy kitöltsék a CD hosszát. Talán egyedül olyan aránytévesztés nem fordult volna elő vele, mint legutóbb az Astonishingon a keményebb és a lassúbb részek között, amely a lemez messze legnagyobb hibája volt. A DT DT, nem Pink Floyd. Ne is akarjon az lenni! És akkor nagyobb szünetekre sem lenne szükség.
Idézet
 
 
+3 #6 drughi 2018-06-18 23:00
Idézet - JR:
Azért ha Portnoy lenne a jollyjoker, nem sikeredett volna rám unalmasra az utóbbi 6-7-8 lemez sem.

El tudom képzelni hogy teszem azt Petrucci erölteti ezt a két évente lemez dolgot amibe nyilván az elején még egy darabig belement Portnoy is de aztán azt mondta hogy köszi de neki ez igy nem megy. De nem is értem mi a francnak kell ilyen tempoban haladni mikor látványosan nem müködik.
Idézet
 
 
-2 #5 JR 2018-06-18 20:30
Azért ha Portnoy lenne a jollyjoker, nem sikeredett volna rám unalmasra az utóbbi 6-7-8 lemez sem.
Idézet
 
 
+3 #4 RobertThorn 2018-06-18 17:01
Idézet - mthomka:
Egy jó producert is, ha kérhetnénk...

Azt úgy hívják, hogy Mike Portnoy..
Idézet
 
 
+4 #3 Adam 2018-06-18 15:56
A The Astonishing utan barmi csak jobb lehet. De szerintem ki kellett volna venni meg egy vagy ket ev pihenot, nem pedig berohanni a studioba es rarantani a hangszerekre.. Bar ha igy is megy a szeker, akkor minek pihenni.
Idézet
 
 
+7 #2 mthomka 2018-06-18 14:41
Egy jó producert is, ha kérhetnénk...
Idézet
 
 
+11 #1 lambertkoma 2018-06-18 13:03
Fogadjunk ez lesz a legjobb lemezük az Images óta .Remélem a dallamos részek még dallamosabbak, az epikusak még epikusabbak lesznek.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

Mátyás Attila Band - Budapest, A38, 2011. július 2.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Winger - Budapest, A38, 2009. december 9.