Svédországból érkezett a Blackshift cd-je, mely formáció 2003-ban alakult, és a Bay Area thrash mellett kötelezték el magukat egy életre. Még hangzásilag is tiszta nyolcvanas évekbeli soundot kreáltak a gitároknak.
Anno az első demójuk után tagcseréltek, zeneileg is változtak, gyorsabbak és súlyosabbak lettek, amit ezen a felvételen prezentálnak.
Korrekt három dalt hallhatunk a cd-n, és ilyenkor azért kicsit furán érzem magam, hogy jön egy demó ismeretlenül Svédországból és hangszeres tudásban csípőből lealázza a hazai demósok nagy százalékát. Míg egy hazai kezdő csapatnál udvariasan kell keresgélni a szavakat, hogy igazából miért is béna még az a zene és hát a hangszeresek sincsenek a helyzet magaslatán, itt pl. olyan dallamos, gördülékeny gitárszóló-hegyeket hallhatunk, ami igencsak jóleső a fülnek. Igaz, hogy a zene nem világmegváltó, nem estem hanyatt tőle, pedig thrash-mániákus vagyok, mindenesetre összeszedettségileg nem rossz amit produkálnak.
A Testament, Exodus vonalon haladó nóták lendületesek, magával ragadóak, noha hiányolom az igazán ütős témákat belőlük. A vokalista teljesítménye nem igazán tetszik, ordít, mint a fába szorult féreg, ám olyan semmilyen összhatásilag. Egyrészt túlságosan előre keverték, nyers a soundja, meg ugye nem az az érzelmi bomba a srác. Teljesen furcsa, de olykor mintha hamisan ordítana. Mintha negyed hanggal magasabban mondaná, mint kellene. Fura.
A három dal közül a harmadik nyerte el a tetszésemet, a Chaos to Order, ebben van spiritusz! És az sem zavaró, hogy majd hat perces és majdnem dallamos éneket illesztettek bele.
Nem vészes a Blackshift zenéje, de nem is lett a kedvencem. Mindenesetre aki él-hal a régisulis thrashért, annak érdemes meghallgatni őket.
