Shock!

április 20.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

V/A: BálnaVadÁszok - A Tribute To Moby Dick

Régóta érlelődött, húzódott-halasztódott ez a tribute lemez, de végül csak sikerült összehozni, méghozzá nem is akármilyen minőségben.

megjelenés:
2005
kiadó:
Hammer / HMP
pontszám:
- /10

Szerinted hány pont?
( 6 Szavazat )

19 zenekar került a cd-re, a nyitó Ossian a Jusson eszébe című dalt dolgozta fel, és... hamut szórok a fejemre, de ez nekem tetszik. Teljesen korrekt módon formálták át a nótát és még Endre is jó. Olyan endrés, de tényleg jó, na. Utánuk a Wackor következik a Fejfa helyett cíművel. Volt már alkalmam az átírást koncerten hallani, ott picit nagyobbat ütött, de itt is állat. Meg olyan wackoros.

Harmadikként Ganxsta Zolee és a Kartel dolgozta fel a Zsibbad az agyamat. Sokaknak ez kakukktojásnak tűnhet, meg fújolnak, hogy mit keres itt egy "ilyen", de bevallom, ez is bejött nekem, nem is kicsit. Amúgy gitárosra vették a figurát, ilyen modern metal-hip-hop dal lett a végeredmény, szinte felismerhetetlen az eredeti, kár pampogni azon, hogy van-e helye vagy sem. Yo! A Junkies következik a Nem vagyok idegent játsszák, úgy junkiesosan. Nem vagyok Junkies fan, de ők is a saját arcukra formálták a nótát teljesen, amiért ott a pirospont. A Depresszió a Körhintával próbálkozik, ami talán túl nagy falatnak bizonyult számukra. Megdörren, de korántsem úgy, ahogy kellene, sokkal súlyosabban, nyomasztóbban kellene azt a riffet játszani. Halász Feri sem egy dalospacsirta szegény. Viszont ők is átgyúrták a dalt saját ízlésük szerint.

Cool Head Clan feat. Jaya Hari Das. A választottjuk a Moby Dick első klasszikusa, az Ugass kutya, amely megosztja a hallgatóságot vagy nagyon bejön valakinek vagy nagyon nem. Enyhén szólva elkoszolták a riffeket a gitárosok, pedig azért ebből lehetett volna egy modern súlyosságot csinálni, de nem így. A két vokálos megoldás viszont nem rossz, de a zene alatta olyan, mintha egy rossz demó lenne, már csak a hangzása miatt is (hol a gitár néha?). Kár. Jön a másik olyan nóta, amiért megint hamut kell szórnom a fejemre. Akela. A talpak című dallal. Igen, tetszik ez is. Annak idején nem záródott a szívembe ez a cucc, és mintha csak az Akela sajátja lenne, olyan... tirpák az egész. Katona Főnök meg furcsán ejti az "s" betűt, most jöttem rá. A Wisdom a Prometheus című számot játssza, ők is átwisdomosították a nótát, kicsit talán túl butácska heavy metal is lett belőle, ügyesebben is hozzányúlhattak volna.

Jön a Cadaveres, a Gumiszobát hozzák tribal metalban. Korrekt, de ez tőlük el is várható. Jól áll ennek a dalnak a sok ütős hangszer. Az egyik legkitekertebb dal (Múló álom) következik hazánk egyik legkitekertebb zenekarától, a Watch My Dyingtól. Mintha a sajátjuk lenne, hozzák a csak rájuk jellemző stílusjegyeket, kis okosságokat, plusz dolgokat. Igen, és egyes részei akkor is Meshuggah-sak. Átformálásból csillagos ötös! A másik nóta, amelyik sok vitát fog kiváltani, a Zanzibáré. Ők a Moby Dick egyetlen klasszikus heavy metal nótáját, a Keresztesvitézt dolgozták fel - ami annak idején sem tartozott a kedvenceim közé, bár nagy sikere volt mindig. Rita hangja a szokásos: mintha nem tudná kiengedni rendesen, furcsa. Meg itt vagy dobgép szól vagy borzasztóan elnyesték a dobsoundot. Talán ez az egyetlen dal, amelyik nem igazán feldolgozás, hanem csak "eljátszás" egy másik zenekar által. Utánuk az Auróra következik (Nem erre vártam), akik szintén magukénak érzik a dalt és úgy is játsszák, punkos, aurórás. A gitárszólót Mentes Norbert játszotta, Smici pedig vokálozott egy picit.

A Black-Out a Tornyok omlanak című számot kavarta át, és jól áll nekik ez a dal, tényleg. Ők is kellemes meglepetés voltak számomra, ráadásul belebiggyesztettek némi kis finomságot. Jó ez, tetszik. No, jön a Wall Of Sleep és letarolja azokat, akik eddig még nem tarolódtak le. Az Égess meg című nótát játsszák, és ahogy mindenki, ők is sajátossá tették a dalt, doomster lett ez a javából. Pofás az a riffelés nagyon. A Fürgerókalábak furcsa ezen a válogatáson, hiszen nagyrészt dilinyós szövegeik miatt kedvelik - vagy sem - őket. Itt ugye a szöveg adott volt, azzal vajmi keveset tehettek, a nótát (Na, mi van?) meg átpunkosították. Kicsit felemás ez így számomra, mert a zene elég tingli-tangli lett.

Az Echo Of Dalriada a fiatal generációból került ide (számomra a még amatőrmetal kategóriából), majd hanyatt is dőltem a kétlábgépes résztől, nagyon csúnya trigger vagy dobgép. A Beteg a földet játsszák. A srác hangja rendben van, az énekeslány a szokásos magyar "énekeljünk kislányhangon" típusú. Nagyon sok fülbántó technikai hibával, jaj, (szövegritmizálás pl.) Viszont ők is teljesen átfolkmetalosították az eredetit, szinte felismerhetetlen ez is.

A Nadir annak idején már átdolgozott egy MD nótát, most egy másikkal próbálkoztak meg. Nem is rosszul, ráadásul végre olyan hangzást is kaptak, amit megérdemelnek. A Romlott rendszert súlyosították be teljesen, ráadásul Cserfalvi Töfi szólózik egy kellemeset benne (fel is figyeltem első hallgatásnál, hogy ki a fene játssza ezeket a gördülékeny hangokat?). Ügyes, ütős szám lett. A CasketGarden szokásához híven teljesen göteborgosította az általuk választott nótát (A III. világháború előtt), tikatika és svédmetal, totálisan átgyúrt nótával, némely gitárharmóniától ismételten totálisan kikészültem! Headbang! A záró nóta pedig bónuszként is értelmezhető, hiszen a Moby Dick játszik (illetve a basszusgitáron Preidl Barnabás nevét tüntették fel, a billentyűkön meg Jancsó Miklós), az éneket pedig Kalapács József és Rudán Joe szolgáltatja. A dal a Legyél jó! átirata. Teljesen átlényegült a szám, amolyan monumentális lírai lett a végeredmény.

Összességében több, mint jó az tribute lemez, számomra az a legszimpatikusabb, hogy majd' minden zenekar nem csak "eljátszotta" az adott dalt, hanem átformálta saját ízlése szerint. Egy feldolgozás pedig ettől feldolgozás, ugye. Így még azok a zenekarok is kellemes meglepetést jelentettek számomra, akiket nem túlzottan hallgatok, illetve kedvelek, és szerintem ezzel sokan mások is így vannak.

A BálnaVadÁszok borítója is ötletes, bár az info lemaradt a bookletből, ki készítette. Hjulesre tippeltem, de később kiderült, hogy Sallai Péter munkája. Mindenesetre hasonló stílusban dolgoznak. A Moby Dick pedig megérdemelte a tribute lemezt, érdemes megismerkedni a kiadvánnyal minden rajongónak és nem rajongónak egyaránt.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Perfect Symmetry - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Helloween - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.

 

Wendigo - Budapest, Süss Fel Nap, 2004. november 23.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2004. október 29.